• Főoldal
• Leírások
• Jó tudni
• Magazin
• Híradó
• Fórum

crohn-colitis.hu

Új gyógyszerek a Crohn betegségre

A cikk érkezett: 2004. január 20.

Napjainkban a Crohn betegség kutatása gyors iramban halad. A napokban hallhattunk olyan gyógyszerekről, melyek csak a végső törzskönyveztetésre várnak. Mit várhatnak a betegek? Válaszol Dr. William Sandborn, a rochesteri Mayo klinika kutatóorvosa.

Dr. Sandborn, tudják már hogy mi okozza a Crohn betegséget?

Talán már valamivel jobban értjük a betegség okait, de még mindig nem adhatunk határozott választ. Az elmúlt években felfedeztek egy gént, a CARD-15 / NOD2-t, mely a Crohn betegek mintegy negyven százalékánál mutáns formában található meg. Úgy tűnik, ez a mutáns gén egy fehérjét termel, mely a bélbaktériumokkal lép kölcsönhatásba. Az is világos, hogy a gén jelenléte önmagában nem elég a betegség kialakulásához, hanem szükség van valamilyen kiváltó hatásra is.

Olyan környezeti tényezőkre gondolok itt elsősorban, mint a dohányzás, vagy egyes gyógyszerek, mint például az aszpirin. Elég lehet valamilyen gyomorrontás, enyhe ételmérgezés vagy bakteriális fertőzés is ahhoz, hogy az immunrendszer "beinduljon" és mindezek elvezethetnek ennek a krónikus betegségnek a kialakulásához. Jelenlegi tudásunk szerint tehát a Crohn betegséget genetikai prediszpozíció és a környezeti faktorok kiváltó hatása együttesen okozza.

Mennyi az esély rá, hogy átöröklődjön a betegség?

Annak az esélye, hogy családon belül öröklődik a betegség mintegy 5-10 százalék. Tehát általában az utódok nem lesznek Crohn betegek.

Milyen új diagnosztizáló eszközök vannak?

A Crohn betegek és családtagjaik számára a vastagbéltükrözést és a különböző (feltöltéses) röntgenvizsgálatokat nem kell bemutatni. Az ultrahang, a CT mellett új dolog a kapszulás endoszkópia, mellyel egy lenyelhető kamerát juttatunk a páciens szervezetébe, és az a beleken áthaladva felvételeket készít. Ezenkívül vannak a laboratóriumi vizsgálatok, a C-reaktív fehérje vizsgálata stb.

Hogyan lehetséges az, hogy a betegek olykor nincsenek túl jól, mégis vannak olyan periódusok, amikor elmúlik, a betegség nem aktív, nem is gondolnak rá. Miért van mégis szükség folyamatos kezelésre?

Mivel nem ismerjük pontosan a Crohn betegség okát, nem is tudjuk gyógyítani. Tudjuk, hogy ez egy életen át tartó betegség. Már korán, akár 3, 4, 5 éves korban elkezdődhet, az általam diagnosztizált legidősebb páciens elmúlt 90 éves. Az átlag harmic éves, és ez (azt feltételezve, hogy 70 éves korukig élnek) azt jelenti, hogy 40 éven át együtt kell élniük ezzel a betegséggel. És mivel nem gyógyítható, számtalan komplikáció merülhet fel (bélelzáródás, járatok és sipolyok kialakulása, bélfertőzések) melyek gyakran igényelnek sebészeti beavatkozást. A hosszútávú, folyamatos kezelés lényege, hogy a betegséget kordában lehessen tartani.

Mialatt a betegek jó periódusban vannak, a gyulladás alattomosan elharapózhat. Ha valaki éppen jól van, az nem jelenti azt, hogy többé már nem beteg, és károsodás érheti az emésztőrendszerét?

Pontosan. És ha már egyszer vettek ki valakinek a beleiből egy részt, az talán már sohasem jöhet teljesen rendbe. Olyan időszakokban is, amikor jól érzi magát a beteg, a betegség alattomosan terjedhet.

Beszéljünk a gyógyszerekről. Melyek a leghatásosabb szerek ma?

Az első csoportban szerepelnek az aminoszalicilsav-gyógyszerek, úgy mint a Pentasa, Dipentum és a többi. Ezeknek valójában minimális hatása van a Crohn betegségre. Az FDA (az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerhatóság) hivatalosan nem is javasolja a Crohn betegség kezelésére ezeket a szereket. A kísérletek során a páciensek nem mutattak olyan mértékű egészségjavulást, amely az FDA számára elegendő lenne ehhez, akárcsak az olyan antibakteriális szerek esetében, mint a Klion vagy a Ciprobay. Aztán ott vannak a szteroidok, melyek a legerősebb gyulladáscsökkentők ugyan, ám rengeteg mellékhatásuk van. Van viszont egy újabb szteroid, a Budesonide (Entocort EC), mely a Crohn betegek esetében igen hatásos és viszonylag kevés mellékhatása van a többi szteroidhoz képest, ám hosszútávú kezelésre ez sem javasolt. Az immunrendszerre ható szerek (Imuran) az FDA által szintén nem javasoltak a Crohn kezelésére, ám ennek ellenére úgy véljük, ezek a szerek igen hatásosak tudnak lenni és mellékhatásaik is ritkák. A jelenleg használatos gyógyszerek sorát a biotechnológia által született új gyógyszerek zárják, ilyen a Remicade, mely egy fehérje, a TNF-alfa közömbösítése révén képes a bélgyulladás eredményes csökkentésére. Csak a Crohn betegség sipolyozó formájában használják. Ez a szer az egyetlen, melyet az FDA (1998-ban) hivatalosan is elfogadott, mint a Crohn-betegség kezelésére szolgáló gyógyszer.

Beszéljünk akkor az új Antegren (Natalizumab) nevű szerről, melyet most készülnek beterjeszteni az FDA elé..

Igen. Nem látok a jövőbe, de megpróbálok... Ez a szer megakadályozza, hogy a fehérvérsejtek a gyulladt szövetekhez jussanak, így akadályozza meg a gyulladás továbbterjedését. A Crohn betegségben az immunsejtek átjutnak a érfalakon, és eljutnak a belekbe, ahol gyulladást keltenek. Ez a szer blokkolja ezt az áramlást. Két kisebb hatáspróbája volt már Európában, melyek után a betegek javulásról számoltak be, ezt követte egy nagyobb, több mint 900 fős teszt. Ez azt jelenti, hogy 900 betegen a világ 20 országából próbálták ki az Antegrent, és akiknél eredményesnek bizonyult, egy következő, ezúttal már placebóval kontrollált kísérletben vehettek részt. Nem minden részletet hoztak nyilvánosságra, de az Elan és a Biogen munkatársai szerint az Antegren igen hatásosnak bizonyult.

Az Antegren nem az egyetlen az új Crohn-gyógyszereinek sorában

Hát igen, túl sok mindenről kellene ma még beszélnem részletesen... Van még egy hasonló szer, mely ugyanezt a fehérvérsejt-vándorlást akadályozza, mint az Antegren esetében. Ennek neve MLN-02. Ugyanaz a beorolása, mint az Antegrennek. A Millennium Pharmaceuticals fejleszti. Egy előzetes felmérés alapján az eredmények biztatóak, ami azért is jó, mert látjuk, hogy az immunsejtek vándorlásának blokkolásával jó úton járunk, a gondolat működőképes.

Aztán vannak olyan kísérleti stádiumban levő gyógyszerek, melyek a Remicade által megkezdett utat folytatják, azaz TNF-alfa gátlók. Az egyik ilyen a Humira, melyet a reumás izületi gyulladás (népies nevén: csúz) kezelésére az FDA hivatalosan ajánl, és most fontolgatja, hogy ugyaezt tegye-e a Crohn betegség esetében is. Az ellenőrzési folyamat nagyon lassú, úgyhogy eredmények csak az év végén várhatóak. A CDP870 is hasonló. Ezt egy angol cég fejleszti, és mind a reumás izületi gyulladás, mind a Crohn betegség ellen bevethető lesz a tervek szerint.

A múlt évben jött ki egy tanulmány, az is nagyon érdekes. A Leukine vagy GM-CSF (a granulocita makrofág kolónia stimuláló faktor rövidítése) tulajdonképpen növeli a fehérvérsejtek számát és ezzel stimulálja az immunrendszert. Egy újabb biotechnológiai készítmény. Jelenleg az FDA rákos betegeknek szánja, akiknél a kemoterápiás kezelés csökkentette a fehérvérsejtszámot, ezáltal fertőzésveszélynek teszik ki a szervezetüket. Annak az ötlete, hogy bevessék a Crohn betegség ellen úgy merült fel, hogy ha stimuláják az immunrendszert, az jótékony hatással lehet erre a betegségre, és az előzetes vizsgálatok ezt alá is támasztották. A szer most egy sokkal részletesebb próbát kell hogy kiálljon, és azt hiszem sokunk számára nagyon érdekes lesz az eredmény.

Mi a helyzet a mellékhatásokkal?

Az Antegren és az MLN-02 ezidáig úgy tűnik igen biztonságos. Csak kevés mellékhatást jelentettek, azok sem voltak komolyak. A TNF-alfa gátlók esetében (Humira, CDP870) voltak akik fertőzéseket kaptak a szer kipróbálása során. Ezek jó gyógyszerek, és súlyos esetben biztos lehet alkalmazni őket, de a közepesen súlyos, vagy csak fenntartó kezelésben részesülő betegeknél azonban valószínűleg nem fogják alkalmazni.

Tudom, hogy nincs varázsgömbje, de mit gondol, mikor lesznek kaphatók a fent hemlített szerek? Két, vagy három év múlva?

Talán egy, másfél év múlva is akár. De a következő három évben biztos lesz egy pár olyan gyógyszer, amit az FDA a Crohn betegség kezelésére hivatalosan is javasol majd. Bámulatos. Én 1991-ben kezdtem el a Crohn betegséggel foglalkozni, előtte más területen kutattam. A Mayo klinikára 1993-ban kerültem. Tehát tizenegy évvel ezelőtt még nemigen volt más, mint a szteroidok és a salazopyrin - aztán meg jöhetett az operáció... Látva az elmúlt évek fejlődését, megkockáztatom, hogy a következő tíz évben még látványosabb lépéseket teszünk előre. Rengeteg kutatás van folyamatban, sokkal több, mint amiről ma beszélgethetnénk...

 

A fenti interjú 2004. január 20-án készült. Azóta Tysabri néven forgalomba hozták a cikkben Antegren néven szereplő szert (natalizumab). Egyelőre a sclerosis multiplex kezelésére engedélyezte az FDA. Ebben a betegségben szintén TNF-alfa sejtek aktivizálódnak, akár a Crohn betegségben.

 

Kapcsolódó oldalak: http://www.healthtalk.com/crohnsdisease/talks/edition4/index.cfm
New Medical Therapies Briefs: Crohn's Disease (PDF, 116 Kb)

{ Az oldal tetejére }

{ Az oldal tetejére }