Sokan szenvednek gyulladásos bélbetegségekben a világon. Észak-Európában és Nagy-Britanniában egyre növekszik a megbetegedések száma, itt már eléri a teljes népesség 0.5%-át. Az alábbi ábrán kék színnel vannak jelölve azok az országok, ahol az IBD ritkán fordul elő, és pirossal ahol a legtöbb ilyen megbetegedést regisztrálják.
Az IBD a huszadik században vált egyre gyakoribbá a fejlett országokban. Az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában drámaian megnőtt a Crohn betegek száma az 1900-as évek második felében, de más világrészeken is egyre több ilyen megbetegedést regisztráltak. Ezt nem lehet pusztán azzal magyarázni, hogy a betegséget ma könnyebben felismerik, illetve nagyobb biztonsággal diagnosztizálják, mint évtizedekkel ezelőtt.
Újonnan diagnosztizált Crohn betegek száma (évente 100 ezer emberre kivetítve)
Régió | 1930 | 1940 | 1950 | 1960 | 1970 | 1980 |
Minnesota, USA | 0.25 | 0.7 | 1.5 | 3.2 | 4.9 | 8.3 |
Derby, Anglia | 0.8 | 2.5 | 4.5 | 6.8 | 7.0 | |
Svédország | 1.7 | 4.0 | 6.0 | 8.2 | ||
Dánia | 0.7 | 2.5 | 4.6 | |||
Izrael | 0.6 | 1.2 | 2.1 |
azonban az IBD meglehetősen ritka. Ugyan az epidemiológiai tanulmányok szerint a forró trópusi éghajlaton élő emberek is pont ugyanolyan mértékben hajlamosak a gyulladásos bélbetegségekre genetikailag, mint a fejlettebb országokban élők, de valószínű, hogy ezekben a térségekben kevesebb "civilizált" anyaggal, vegyszerrel kerülnek kapcsolatba az emberek. Noha még egyetlen ilyen anyagról (ételízesítők, színezékek, tartósítószerek) sem bizonyosodott be, hogy szerepet játszhat a betegség kialakulásában, mégis gyakran hallani ezt az elméletet.
A gyulladásos bélbetegségek epidemiológiájáról és patogeneziséről
Informed - Gyulladásos bélbetegségek
Az oldal utoljára frissítve: 2005. július 15.
A gyulladásos bélbetegségek (Crohn betegség és a colitis ulcerosa tartozik ide, közös néven IBD) ma már egészen biztos, hogy van genetikai háttere. Ez a betegségek családokon belül megfigyelt gyakoribb előfordulásából is kiderül, illetve abból a tényből, hogy az askenázi zsidók között a betegség ötször olyan gyakori, mint bármelyik más népcsoportnál a világon.
Megállapították a kutatások, hogy az askenázi zsidó nőkre jellemző mitokondriális DNS tulajdonképpen ismeretlen az európai nem zsidó származású emberek körében, és a szefárd, vagyis a Közel-Keleten élő zsidók körében is csak csekély arányban fordul elő. Ez utóbbi viszont így is bizonyítja az askenázi és a szefárd zsidók közös származását.
A genetikusok előszeretettel tanulmányozzák az askenázi zsidókat. Ennek oka az, hogy tradicionálisan a közösségen belül házasodtak, s századokon keresztül megőrizték genetikai érintetlenségüket. Éppen ezért több, ún. recesszíven öröklődő betegség is gyakoribb náluk.