crohn-colitis.hu

Babika!
Mindenképp menj orvoshoz.Elõször is a hasmenésnek több oka lehet.És valószínû nem tükrözéssel kezdenek.Labor ulrahang székletminta stb.Orvostól is függ.De ne halogasd.És ha nincs gondd legalább megnyugszol.A sztómát pedig azért nem pakolják csak úgy hipp-hopp.

Szerkesztette: zolcsibal (2008-05-21 14:35)

100 %-os diagnózis csak a tükrözés mindkét betegségben.De pl. megvastagodott falú bélszakaszt folyadéksávot ki lehet mutatni uh.-val.És faggasd az orvosod vagy válts orvost.

Sziasztok!

Zsolti vagyok, 26 éves fõiskolás. Most találtam ezt az oldalt. Nekem évek óta gyakran volt hasmenésem, de mindig idegi alapúnak hittem, meg se említettem a dokiknak. 1-2-szer véres is volt, ez se izgatott. Aztán március közepén elkezdõdött... Sok hasmenés, evés után gyomorfájás. Egy hét után mentem dokihoz. Egy fiatal belgyógyász (ekg, vér- és végbélvizsgálat után) a kórházba megnyugtatott, hogy semmi bajom. Írt Smecta nevû port. Egy hétig szedtem, úgy tûnt elmúlik, de ismét visszatért. Újabb egy hét eltelt, és április elején pokoli gyomorfájásom kezdõdött. Rá egy napra már enni se bírtam, újabb egy nap múlva 38.5 fok láz. Április 10-én, a névnapomon kerültem be kórházba (nem ahol elõször voltam), fertõzõ osztályra. Ekkor már a kiszáradás közelében lehettem, mert napokig infúzión voltam, enni nem bírtam, a vizet is kihánytam néha. Elõször szalmonellának hitték, a láznak meg hogy szepszises láz. A fájdalmak miatt éjszakákat nem bírtam aludni, és nappal se nagyon ment. Kb. 2 hét alatt 15 kg-ot fogytam. A vastagbéltükrözés után aztán a doktor mondta, hogy mi a bajom. Felvilágosított, hogy ez nem fog meggyógyulni. Rohadt érzés volt, de biztatott, hogy a betegség kordában tartható. Még két hetet voltam benn a diagnózis kiderülte után. Lassan tért vissza az étvágyam, pokoli lassan. A hasfájások kb. a 10-12. kórházi nap után kezdtek alábbhagyni, de aztán a hátam fájdult meg a sok fekvéstõl úgy, hogy szintén majd belepusztultam. Még az a jó, hogy anyum, a barátnõm és a barátaim jöttek és bátorítottak. Két hét után már a városba is kimentem, pszichésen is jobban lettem, a napi 20 hasmensé csökkent, a vér is elmaradt. A 20. nap engedtek ki. Még lábadoztam egy hetet otthon, és próbáltam diétásan élni. Borzasztó furcsa, hogy sok tiltott dologtól semmi bajom (pl. kávé), de valamikor attól vagyok rosszul, amit megehetek (a krumpliból és lisztbõl készült dödöllétõl pl). Komoly javulás következett be, 2 hónap után elõször volt a székletem normális. Hát vulgárisan szólva sz*rnak még nem örültem ennyire mint akkor. :) Amikor kicsit könnyebben lettem, elkezdtem még könnyelmûbb lenni és zsíros húsokat ettem múlt pénteken egy egyetemi rendezvényen. Na, a másnap az pokoli volt, a hasmenés azóta is tart. Úgyhogy azóta jobban vigyázok, mert úgy látom könnyen vissza lehet esni. Pláne, hogy a suliba visszatérve minden a nyakamba szakadt és a vizsgaidõszak nem épp stresszmentes. A sok hozzászólást olvasva viszont még viszonylag szerencsésnek érzem magam. Ez a 3 hét életem legrosszabb idõszaka volt, de tanulsággal is szolgált. Azelõtt állandóan éjszakáztam, nem ettem egész nap, hanem este zabáltam tele magam, tömtem magamba az erõs kajákat, a szénsavasat üvegszám ittam... A kórházba helyreállt a bioritmusom (este 10-11 fele elálmosodok és ritkán vagyok fenn éjfélnél tovább, az ágy viszont max. 8-9 közt "kidob"), egészségesebben étkezem (persze ez hagy még kívánnivalót maga után), és nem napi 1-szer de sokat, hanem jó párszor, kevesebbet. Persze ez nem jelenti, hogy örülök a betegségemnek, de megpróbálom a jó oldalát nézni. Egyelõre "csak" ennyi. :)

Zsoca1981: na az amit megehetek-tõl rosszul vagyok c. dolog többek közt a kõkorszaki módon lemaradott dietetikusi tanácsoknak is köszönhetõ.. Ugyanis a "krumplisdödöle" az pl scd diétában az egyik legszigorúbban tilos, illetve a hagyományos hasfogó keszk-kenyér és egyéb összetett szénhidrátra épülõ diéták pont hogy a legjobban puffasztják irritálják a vastagbélgyulladást és rengeteg székletet csinálnak.

Ha az alapján kajálnék amit eredetileg a kórházi dietetikus mint colitises ditéát átadott, nos most 1000% hogy nem tudtam volna bejönni dolgozni.

Valaki eltudná nekem magyarázni, hogy mi a különbség a chron és a colitis u. között. Melyik a "jobb"? Egész nap olvasgatok itt és azt veszem észre, hogy ebbõl a betegségbõl nem is lehet kigyógyulni! (Diétázni kell, valakinek annyit javul, hogy már csak délelõtt kell mennie, valakinek nem is tudják, hogy milyen gyógyszert adjanak stb.) Vagy ezt rosszul látom?

Robur: Köszi, ezt igazából én is megtaláltam, csak gondoltam valaki hátha elmondaná nekem konyhanyelven. De lehet, hogy ennél egyszerûbben tényleg nem lehet.

Babika: ha szerencséd van, akkor AKÁRMIT csinálhatsz, és egyszerûen elmúlik magától úgy hogy vissza se jön többet (tehát nem gyógyultál meg "csak" életed végéig tünetmentes vagy), de az is lehet hogy mindent megteszel/megtesznek a legradikálisabban legoptimálisabban minden tökéletes és hiába. 
Persze a kettõ közt végtelen számú lehetõség és átmenet van, a diéta is olyan dolog hogy hasznos lehet az elviselhetõség szempontjából de a gyulladás alapvetõen nem a kajától/étrendtõl fog belobbanni (extrém eseteketõl eltekintve) és nem is a csodaétektõl gyógyul meg (de segíthet hogy gyorsabban javulj, jobb erõben legyél, jobban viseld a tüneteket, csökkentsd a széklet, gázok, stressz számát).

drága Rigor!
nem akarlak (és mást sem) megsérteni, de én baromira bírom, hogy van egy fõ-fõ-kritikusunk a te személyedben :)
szerintem kifejezetten felüdítõ dolog. és egyáltalán nem zavaró. nem értem miért kell ezért szólni. mert pl. ha azt mondja nekem valaki, hogy rágcsáljam a fotel lábát, mert az jobb, mint most, hogy piros-pöttyös labdát eszek (mindenki helyettesítse bele azt az ételt/kiegészítõt, amit akar), akkor legfeljebb mosolygok magamban. de hát ha egyszer a fotel lába valakinek jobb... ? nem kell ezen problémázni. mindenkinek más jön be. van egy véleményed (ahogy írtad utánannéztél, alá tudod érvekkel támasztani), amit leírsz... azt hiszem, akkor lehetne rád neheztelni, ha lefognád a másikat, és erõszakkal tömnéd bele az scd-s kaját, mert az jó. de így?
szóval csak azt akartam, hogy abba ne hagyd!

Áh, az a múltkori eset amikor nagyon de tényleg gyenge cinizmus volt az egyik hozzászólásomban amiért jól kaptam a fejemre (kb annyit írtam: ó mi tudatlan nyugatiak) - de mint kiderült jogos is volt, mert bizony ahogy sejtettem: a "nyugati" tudomány leszólása, titkos  gyógymód sok mellébeszélés és végül a nagy nulla mint konkrétum utalás vagy bármi nyom amivel utána lehet járni.   Aztán pont nem sokkal utána egy egészen hasonló stílusban  kiindulva valaki nyitott egy egész topicot, és jó volt látni hogy még hamarabb és vehemensebben estek neki a többiek, pedig még annyiból én sem kezdtem volna hõzöngeni, végül bele se írtam:)

Egyébként én gyakran szándékosan ütök meg keményebb hangnemet, hogy felkeltsem a figyelmet! Nem könnyû a csodadiétáktól és csodaszerektõl csodadoktoroktól és hirdetésektõl hemzsegõ alternatív világ elképzelést preferáló táborral szemben.   (megjegyzem még magammal szemben is szkeptikus vagyok, a sok ellenérv  miatt többször is újrateszteltem néhány scd-s dolgot, stb.)

Én egy alkalomra emlékszem, és egyáltalán nem volt kemény se azért csodálkoztam hogy le lettem tolva miatta. Sértegetni/személyeskedni nem az én szokásom.

Nem szoktam csúnya szavakat használni/becsmérelni az illetõt, hanem legfeljebb a módszert, az elveket stb. - persze sokan személyeskedésnek/személyes támadásnak veszik ezt, de ha valakinek szövegértelmezési gondjai vannak akkor sajnálom. De ha mégis ilyesmit teszek szerintem jó okkal, mert a veszélyes tanácsokra nem lehet nem reagálni.

Babika: látom, nagyon félsz a tükrözéstõl, én is egy évig halogattam (bár azért is, mert az orvos azt mondta, hogy szerinte ez IBS, meg csak a rák stb. kizárására kell, amit õ nem tart valószínúnek) Vannak még más lehetõségek, de a hashajtás ott is kell. Azért annyira nem szörnyû, ki lehet bírni, legyél wc-közelben. Én azt mondom, a betegség produkált már nekem rosszabb napokat is a Fleet-esnél. Legalább a görcsöl de nem ürül ki teljesen- érzést el lehet felejteni arra a napra.  Én azt tanácsolom, kérd altatásban (ne bódításban, hanem sekép-sehang altatásban, ha megtagadják, fordulj magánorvoshoz, aki majd elintézi) a tükrözést, de készülj fel, és tedd meg a pszichésen stb. szükségesnek ítélt óvintézkedéseket, hogy vérezni fogsz, sok gáz távozik (amit felfújtak), és órákig nem engednek felkelni. (Ha végre kiengednek, wc-re kell menni, és vér jön ki, de ne ijedj meg, a szövetminta vételtõl van, és délutánra elmúlik. CSak jobb, ha elõre tudod.) Ez esetben magát a vizsgálatot nem fogod érezni, észnél se leszel, és úgy ítélem meg, neked sincs arra szükséged, hoyg ezt megtapasztald. Viszont nem halogasd, mert ha baj van, a kezeléshez azt tudni kell.
Se a Crohn,se a colitis nem "jobb" - a colitisben a vastagbél érintett,a  crohn-ban az emésztõrendszer bármely szakasza. A Crohn azt hiszem, összességében durvább, bár a durva colitis sem kevésbé brutális. Épp azért is kell sajnos a  tükrözés, hogy   idõben kezelést kapj!
De úgy látom, neked mindenképp kell az altatás.  Én se válalltam volna be anélkül, nyugi, én megértelek, én se e téren akarok jeleskedni a bátorság erényében,a mi egyébként megvan bennem, csak nem itt pazarolom! :)

Flavio: a virtuális kolonoszkópiát szerintem bárhol elvégzik, ahol CT van.
De érdemben nem tudok nyilatkozni róla, szombatom lesz (és a "levegõt fújnak fel" dologtól nem vagyok elájulva, meg a kontrasztanyagtól rettegek, hátha nem kell inni...) Meg nem kapok semmi bódítást, szerintetek vehetek be reggel nyugtatót? Szabályosan fóbiám van, lelkileg hiába küózdöm le, de fizikálisan rosszul leszek, remegés, stb., én egy "egyszerû" RDV-tõl is émelygõ hányingert kaptam, engem ott csak ne piszkáljanak, az olyan megalázó... :/ Persze a nagyobb rossz, ha az ember nem tesz a gyógyulásáért.
A virtuális sokkal jobb nem lehet a simánál, mert elõtte ugyanúgy kell az a borzasztó hashajtás -nekem Fleet-et írtak, ezúttal kevesebb vizet akarok inni, mert éjjel és reggel is még sima víz erõletetett, gyûlöltem, éhesen nem valami f.sza... És a végbelet nem hagyják békén, levegõt fújnak fel, bleeee... És ottsemmi alatatást stb nem lehet kérni. Á, lennék már túl az egészen...

Szerkesztette: Sa-ni (2008-05-22 15:28)

Köszönöm a bíztatást mindenkinek! Külön köszönet neked Sa-ni, hogy ilyen bõven kifejtetted! Én Nyíregyházára fogok menni a kórházba kivizsgálásra remélem ott lehet kérni az altatást vagy legalább a bódítást! Esetleg van aki volt már ott? Ezekért a külön "szolgáltatásokért" nekem kell fizetnem?

A fenébe, és mennyibe fog ez fájni nekem?

Nekem külön az altatásért nem kellett fizetni. Ha magánorvos végzi, akkor neki a konzultációért fizetsz a magánrendelõben, és késõbb behív a kórházba de akkor normális betegként adminisztrálnak, csak ugye némileg megkülönböztetett bánásmódban részesülsz. De a kórházban nem kell fizetni. (Hozzáteszem, nekem nagyon rendes dokinõm van.)

szia Zsukka
Én a betegségem elején teljesen magamba zárkóztam, bár a párom mindenben segített, de mostanra már "belefáradt" az állandó aggódásba. Egyedül próbálok megbírkozni a colitisszel, ami azért nem mindig könnyû. Most már több mint másfél hónapja lángol a colitiszem és fogytán az erõm, sokszor sírva jövök ki a mosdóból, hogy legyen már végre vége. Gyógyszereimet megemeltük, most várom h végre hasson. Közben meg próbálom tartani magam és nem bezárkózni a négyfal közé. Jobbulást mindenkinek

Szia Zana
Akármit eszem Rekord sebességgel kerül ki belõlem.Most a folyadék is.Így a héten lemaradt a laborkontrolom.
Budi függõ vagyok! Viszont a mûtétem környéke ..igazából az egész hasam..... olyan hasogató érzés hol itt hol ott indul meg a fájdalom. Lehet ebbõl érteni valamit?Szóval akármit eszek mar éget én is sírok a budin.Ha van egy -két óra pihim szerencsés és boldog ember lehetek.Ma rengeteg zöldséggel csirke mellböl föztem sûrû levest némi paszír úgy érzem szerette.Bízom benne hétfõn eljutok a dokihoz.Zana lesz ez még jobb is!Ez csak egy átmeneti idõszak! Bár már elég régóta tart, de akkor is csak átmeneti. Veled vagyok!

Sziasztok!

Kösz a tanácsokat. Sajna a stresszt elég nehéz elkerülni. Amikor kórházban voltam, fogadkoztam, hogy ha kikerülök épen, nem fogok idegeskedni, de hát ez nem így megy. Vizsga vizsga hátán, gyakorlat, meló... Bár próbálok keveset stesszelni, és régi énemmel ellentétben esténként már nem dolgozok a gépen, hanem tv-zek vagy olvasok, aktívan pihenek. A diétáról tegnap mondta egy ismerõsöm hogy nem is lenne kedve élni, ha ilyen szabályokat be kellene tartania. Mondtam neki ha hetekig menne a hasa és nem tudna aludni a fájdalomtól, belátná, hogy muszáj legalább fõbb pontokban betartani, mert könnyû a visszaesés. Amúgy jún.09-én megyek konrollra. Remélem addig javulok. Medrol 32 mg-osat, Controlocot, Salofalkot (3*2) szedek.

,,A stresszrõl meg nekem az a véleményem, hogy én az egyik legstresszesebb idõszakomban voltam a legjobban.,,

Gigi! Ezt már én is észrevettem. Az ember akkor lesz beteg,amikor megteheti :) Ha nagy a hajtás akkor tartod magad , és mikor felengedsz akkor rádtör mnden nyûg :)

Zana! Mondjuk én crohn-os vagyok , de 1 éjjel volt csak véres székletem , másnap máris zavart a dokinénim a kórházba. Nem is lennék nyugodt napi 30-al. Én is csak Gigit tudom ismételni.Ez igy nem maradhat sokáig!
Mielõbbi gyógyulást!

Gigi, Zsuzskaa:

Na nyugodt én sem vagyok... orvosi felügyelet alatt állok, de a gyógyszereknek kell idõ míg megkezdik "jótékony" hatásukat (1 bõ hete emeltük). Pl.: az imuran csak 6-8 hét után kezdi kifejteni hatását. A medrol most meg vmiért nem segít. De h vmi jót is írjak, ma már úgy ebédeltem h nem rohantam utána egybõl... lehet h már kezd javulni?
Nem merem elkiabálni, de jó lenne. Nagyon köszönöm a bíztatást és a jótanácsokat. Sokat segítetek vele!!
sziasztok

Szia Zsoca
szerencsés vagy hogy ilyen jól bírtad a colonoskópiát. Nekem az elsõ nagyon brutál volt. Aztán az új dokinõmhöz kerülve már elviselhetõ volt... én is injekciót kaptam, ami teljesen kiütött, aztán a lábadozóban a vukot énekeltem sokak örömére :-)))

Nekem is volt hogy a medrol csak késõbb reagált. Amikor annyira be volt gyulladva. Mondjuk akkor kezdõdött nálam az egész. És az örzõben voltam , mert 2 hétig egyfolytában csak vér jött. Tápszondán kaptam papit. Na akkor nálam is csak a várakozás és a bél pihentetése segített. De idáig senki ne jusson már el :) mert az ellenségeimnek sem kívánom.
Reméljük zana hogy ez már tényleg azt jelenti hogy kezd megnyugodni picit a hasad.. Fõleg ha a közérzeted is javult vele . :)

Nálam most pont az van amit írsz Gigi... mégha nem is foglalkozom a dologgal, ott van a kis agyamba, hogy egyszerûen nem javulok, nem használ semmi, nem változik semmi, pedig mindent megteszek a javulás, gyógyulás érdekében. Na de fel a fejjel nem igaz, mostmár csak jobb lehet :-)

Szia Norby
Sztem nem szabad egybõl a legrosszabbra gondolni, van közben épp elég baja az embernek. Nem mondom, h az én fejemben nem fordult meg, de ameddig más út is van és járható, addig azt a megoldást kell választani. De ha szeretnéd megnyugtatni magad van külön topik Élet a sztómával, ott bõvebben olvashatsz ezekrõl.

Vikimami!
hemolízisem van, egy influenza után az immunrendszerem elkezdte megenni a vörösvértesteimet. A tünetek: sötétvörös vizelet, és két tojájból tükörtojás fej: azaz sárga szemek fehér arcon. Eleinte azt hittem, hogy csak az influenza miatt érzem magam rosszul, mikor dokihoz fordultam a vvtestszám alig 1 milla volt. Medrolnak hála 2 hónap alatt helyreállt, el is múlt, aztán a következõ megfázást ismét vörös vizelet kísérte.. és ez így megy 2 hónap medrol, 2-3 hónap nyugi, de az elsõ tüsszeentés már megában rejti a visszaesést.
Azért is furcsálom, hogy kialakult a cu, mert az elmúlt 14 hónapból 8-9 hónapon át szedtem medrolt.. Mikor volt ideje kialakulni?
Dokinál most voltam, õ azt mondta, hogy a salazopyrinre való jó reakció bíztató. És igazából az elmúlt 14 hónapban már elfogadtam, hogy krónikus betegséggel kell együttélnem, hogy kontrollokra kell járni, sõt haverokkal -akik orvosnak tanulnak- még immunológia elõadásra is be-be soktam járni, tehát sokat tanultam. De fizikai elváltozást/elváltoztatást, vagy "mellékhelységhez kötöttséget" nem bírnék elviselni.

N