A gyulladásos bélbetegségek

www.crohn-colitis.hu

Diéta, táplálkozási tanácsok IBD-ben

Talán meglepően hangzik, de semmi nem igazolja, hogy a gyulladásos bélbetegségek kialakulásában az étrendnek bármi szerepe lenne. Ha viszont már kialakult a betegség, akkor érdemes törődni az étrenddel, mert sok kellemetlen tünettől megkímélhetjük magunkat, és a visszaesések esélye is csökkenthető.

A gyulladásos bélbetegségek hatnak az emésztésre?

Az emésztés leglényegesebb része a vékonybélben megy végbe, ahol a hasnyálmirigy és a máj által termelt emésztőnedvek összekeverednek az étellel. Az emésztést a vékonybél falának ritmikus mozgása is elősegíti. Miután az elfogyasztott táplálék apró molekulákra bomlik, a vékonybél falának felszínén keresztül felszívódik, majd a véráram segítségével eljut testünk különböző részeibe. A megmaradó folyékony anyag a megemésztetlen részekkel együtt a vastagbélbe kerül. Itt felszívódik a maradék folyadék, és a szilárd salakanyagok kiürülnek. Amikor a bél beteg, a bélfal nem képes megfelelően felszívni a tápanyagokat. Ez az egyik oka, hogy az IBD-betegek gyakran alultápláltak, étvágytalanok.

Létezik-e különleges diéta IBD betegek számára?

A diéta minden beteg esetében egyéni elbíráláson alapul. Függ attól, hogy melyik IBD betegségben szenved, és a bél melyik szakaszán lépett fel a gyulladás. Nem baj, ha egy Crohn-beteg a szénsavas üdítőitalokat mellőzi, s kihagyja étrendjéből a panírozott, bő zsírban készült ételeket. Ugyanez vonatkozik a gyorséttermi ételekre is. A fokozott gyomorsav-termelődés is gyakori velejárója ezeknek a betegségeknek. Jó tudni, hogy ilyenkor a paradicsomos ételek, a mustár, a zacskós levesek, a savanyúságok és a savanykás gyümölcsök fogyasztása csak olaj a tűzre. A hasmenéses időszakban a gyümölcsök közül részesítsük előnyben a banánt, melyről köztudomású, hogy "jól fog". Háromból kettő Crohn betegnél alakul ki bélszűkület, jellemzően az ileum (a vékonybél alsó szakasza) környékén. Számukra rostszegény étrend (lásd lejjebb) és bőséges folyadékfogyasztás javasolt, így a hasi fájdalmak is megelőzhetők. Abban az esetben, ha szűkület vagy aktív gyulladás áll fenn, a főzelékféléket és a gyümölcsöket nagyon puhára főzve, lehetőleg paszírozva kell fogyasztani. Néha ezek a megfontolások csak átmenetiek, és nyomban elhagyhatók, amint a bélszűkület az alkalmazott terápia nyomán megszűnik. Az alkohol, a gyakori erős kávé és tea fogyasztása egyik betegség esetében sem javasolt.

Milyen a rostszegény étrend?

Ez az étrend mellőz minden olyan ételt, mely aránylag emésztetlenül járhatja végig a beleket, ezáltal felsértheti az amúgy is lestrapált bélfalat, sőt akár bélelzáródást is okozhat. A rostszegény diétában kerülendőek a durva rostokat tartalmazó növények (kukorica, lencse, zöldpaprika, káposztafélék, hüvelyesek) az apró magvas gyümölcsök (málna, eper, szőlő stb.) és a csonthéjasok (mogyoró, dió, mandula stb).

A Crohn betegeknél gyakrabban alakul ki vesekő?

A betegség gyakori szövődménye a vesekőhajlam, e tekintetében is célszerű a diétát bővíteni, s kerülni kell mindazokat a nyersanyagokat, amelyek oxalátkő kialakulásához vezethetnek: ilyenek a kakaó, csokoládé, sóska, spenót, egres, rebarbara, narancs, ribizli, valamint a belőlük készült lekvárok, dzsemek, szörpök.

A táplálkozás különösen fontos az IBD-betegek számára?

Igen, az IBD betegek és különösen a Crohn betegek sajnos gyakran alultápláltak. Először is az étvágycsökkenés miatt, másodszor a krónikus betegségek általában megnövelik a szervezet energiaszükségletét. Ez különösen igaz a betegség aktív periódusa (fellobanása) idején. A harmadik ok pedig a fehérjék, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok gyengébb mértékű felszívódása, azaz amit az ember megeszik, az nem biztos hogy megfelelően hasznosul is a szervezetében. Pedig a megfelelő táplálkozás az egyik legfontosabb tényező az egészségmegóvás szempontjából, ezért a fogyást meg kell állítani - ez az IBD kezelésének kulcsa.

Milyen ételeket lehet enni, ha aktív a betegség?

Fehérjeforrásokat: marha és sertéshúst, halat, baromfit és tejtermékeket, és (aki bírja) szénhidrátokat úgy mint: kenyeret, gabonaféléket, keményítőt, gyümölcsöket és zöldségeket. Zsírokhoz olaj és margarin formájában juthat a szervezet. Szakorvosa és diétás tanácsadója további ötletekkel, javaslatokkal látja el Önt. Általában óvakodjunk a kemény, emészthetetlen maradékanyagokat tartalmazó ételektől, mint: a diófélék, a kukorica és a nyers zöldségek.

Kerüljük-e a tejet?

Egyesek (függetlenül attól, hogy IBD betegek, vagy sem) nem képesek megfelelően megemészteni a tejcukrot (laktózt). Ennek oka, hogy a szervezetükben nem található megfelelő mennyiségű tejcukor-lebontó enzim, vagyis laktáz. A tejcukorbontó enzim hiánya vagy csökkent aktivitása eseten a tejcukor felszívódása elmarad, s lebontatlanul kerül a vékonybél alsóbb szakaszába. Itt a tejcukor egyrészt ozmotikus hatása révén vizet szív magához, s a béltartalmat növelve vizes hasmenést okoz, másrészt baktériumos erjedésnek indul, aminek következtében savanyú bomlástermékek és gázok szaporodnak fel. A savanyú béltartalom fokozza a perisztaltikát (bélmozgást) és a hasmenést, a keletkező gázok pedig hasi görcsöket és puffadást okoznak. Mivel az IBD tünetei is hasonlóak, ezért olykor nehéz megkülönböztetni a kettőt egymástól. Egy egyszerű tejcukor-tolerancia teszt segítségével viszont azonosíthatjuk a bajt. Mivel a tej nagyon fontos kalcium és fehérjeforrás, ezért fontos lenne naponta fogyasztani belőle.

Van-e olyan étel, amelyik fokozza a gyulladást?

Nincs. Némely emberek esetében egyes ételek a tüneteket ugyan súlyosbíthatják, de nincs bizonyíték, hogy ez magára a gyulladásra is hatással volna. Minden szennyezett, fertőzött étel, mely ételmérgezést vagy vérhast okoz, súlyosbítja a gyulladásos bélbetegségeket.

Az gyulladásos bélbetegségeket ételallergia okozza?

Nem. Néhány ember esetében bizonyos ételek allergiás reakcót válthatnak ki, de sem a Crohn betegség, sem a fekélyes vastagbélgyulladás nem hozható összefüggésbe ételallergiával. Egyesek azért gondolják, hogy ételallergiájuk van, mert összekapcsolják az IBD tüneteit az evéssel.

Az IBD-betegeknél megfelelő a táplálékfelszívódás?

Leggyakrabban igen. Csak a vastagbélben fellépő gyulladás esetén a táplálékfelszívódás normális. A vékonybelet érintő Crohn betegség esetében azonban nem. Ez attól is függ, mennyire kiterjedt a gyulladás, vagy a korábbi műtétek során történt-e béleltávolítás. Ha csak az ileum utolsó 30-60 cm-es szakasza érintett, a B-12 vitamin kivételével szinte minden más fontos anyag rendesen felszívódik. Ha egy méter, vagy több, akkor jelentős veszteséggel szívódnak fel a zsírok. Ha a vékonybél kezdeti szakasza is beteg, akkor az ásványi anyagok és a vitaminok nem hasznosulnak megfelelően, ami talán a legrosszabb ezek közül. Az 5-ASA hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerek gátolják a folsav felszívódását, és ezért ezt a fontos vitamint külön pótolni kell.

Kell-e kiegészítő vitaminokat fogyasztani?

A B-12 vitamin a vékonybél alsó szakaszán szívódik fel, ezért egyes Crohn-betegek B-12 injekciót kell kapjanak, mivel ők az étkezések során kevesebbet tudnak hasznosítani. Ha Ön rostszegény-diétán van, akkor a nyers gyümölcsökben előforduló vitaminokat külön ajánlott szedni, így a C-vitamint is. Általában véve ajánlott multivitaminos készítményeket fogyasztani. A kálcium-bevitelt is növelni kell (kálcium-citráttal) főleg az idősek és a savcsökkentő-kúrát tartók számára. A szteroidos kezelés és maga a Crohn betegség is csontritkulással (oszteoporózis) jár, ezért ajánlatos kivizsgálni ezt is.

 

Megjegyzések

Kérjük keressék fel a több ezer hozzászólást tartalmazó Crohn-Colitis Fórumot!

 

{ Az oldal tetejére }