crohn-colitis.hu

Bánatos: neked kijutott az élettõl, nincs annál keményebb amikor olyat veszítünk el akivel szinte egyek vagyunk!

Drága Bánatos Feri! amig Te élsz, addig a Te kedves Ildikód is élni fog a szívedben. Nyugdojon békében.

Kedves Bánatos!

Ildikó neve és születésenapján gondolatban veled vagyok!!! Nem múlik a fájdalmad. Enyhül? Remélem.

Ma van az én Édesanyám nevenapja. Kun Irén volt, amig köztünk volt. Már itam, hogy a hiánya mennyire fáj és a példaképem a mai napig is emberségbõl, szeretetbõl és okosságból. Édesanyám Isten éltessen vagy nyugtasson békében. Már az 5 éve, hogy nem vagyunk együtt, de mindig velem vagy és leszel. Köszönöm, hogy voltál nekem.

Igen,csatlakozom,az anyukák nélkül nincs élet!!! Akinek volt szerencséje minnél több idõt az anyukájával tölteni nagyon nagy kincset kapott az élettõl!

Kedves Györgyi!

fogadd õszinte együttérzésemet!

szeretettel, árpi

Kedves Feri! Megrendülve olvastam a topikot melyet nyitottál! Pár hete csatlakoztam a "csapathoz", csak most "tévedtem" erre az oldalra. Szeretném mély együtt érzésemet kifejezni, Õszinte részvétem Ildikó elveszítése miatt! Személyesen is ismertem Õt, egy kórteremben is feküdtünk, mikor a sztóma zárására készült. Én vagyok az a személy aki miatt csúszott a kiírt mûtétje, nekem sikeredett 7és fél órásra az operációm. A mûtét után többször meglátogattuk egymást, örültünk hogy mindketten jobban vagyunk! Nagyon sokat beszélgettünk, úgy érezte új idõszámítás kezdõdik az életében a zárás után. Emlékszem tele volt reményekkel! Mi is találkoztunk személyesen bár nem vagyok benne biztos hogy emlékszel rám: amikor Ildikót vitted haza a kórházból az elõtérben találkoztunk, nagy volt akkor az öröm hogy végre haza térhet! Mikor ismét vissza került, nem akartam elhinni hogy õ az! Kérdezgettük a nõvéreket, az orvosokat mi történt, de választ nem igazán kaptunk. Csak izgulni tudtunk érte és szorítottunk hogy minden rendben menjen. Azt hiszem ott, akkor a csodában bíztunk látva a nõvérek arckifejezését ha kérdeztünk az állapota felõl. Nagyon megdöbbentett a hír, mikor az egyik nõvérke közölte velem a szörnyû hírt, hogy Ildikó Elment! Nem feltépni akartam a sebeket, melyeket érzel a hiánya miatt, hanem csak elmondani milyen csodálatos embert ismertem meg benne!  Szeretõ és szeretni való, együtt érzõ EMBER volt! Én nagyon boldog vagyok( ha csak rövid ideig is) hogy ismerhettem õt! Sokat veszített a világ az õ elvesztésével! Emlékezni fogok rá amíg csak élek! Nagyon sok erõt és lelki nyugalmat kívánok neked! szeretettel.: Ilona

Megint ugyancsak a könnyeimmel küszködök, többszõr is meg kellett állnom az olvasással zsepkendõt keresve.. Drága Feri, annyira sajnálom azt ami Veletek történt. Nem is tudom mit írjak, egyszerûen nem jönnek a szavak... ;-(

Szia Feri

Együttérzek és megdöbbentem. Kinek a felelõssége, meg mit kellett volna tudnija akkor ott a sebésznek neked, mirõl kellett volna tájékoztatni most már talán teljesen mindegy. "Hiánya átjár mint huzat a házon" De kûzdeni kell, nem szabad feladni érte is magadért is. Õ elment te itt vagy és ne hagyd magad az érzelmek sodrásában elveszni. Most vagyok túl én is a mûtéten és mint eü dolgozó sokat féltem a szövõdmnyektõl. 2 és fél hete mûtöttek és jól vagyok....

Emlékezz, de kelj életre....Õ is ezt akarná...

Attila

Kedves Attila!

Köszönöm a soraidat, és minden betegnek tünetmentességet, és boldog napokat kívánok!

Feri

Nagyon nagyon sajnálom én is és öszinte részvétem,tudom milyen fájdalmat élsz és éltél át.
Én 10 év alatt 4 családtagomat vesztettem el,fel a fejjel mindig gondolj rá és akkor örökké veled lesz Mindig és Mindenhol!!!!!!!

most olvastam el, nem tudom igy masfel ev tavlatabol remelem mar kicsit enyhult a fajdalmad. reszvetem.

Pontosan azért választottam ezt a mottót vagy aláirást ha vagy akárhogy is nevezzem,mert részben ez rám is igaz.
Mármint Édesapámra aki 13 éve hunyt el.
Azt is az orvosoknak köszönhetem/köszönhetjük de ez már egy másik történet.

Szia Kiscsillag!

Köszönöm a szép soraidat, nagyon nehéz egy ilyen esményt szavakaba önteni. Neked nagyon szépen sikerült megfogalmaznod a veszteség érzését, és útána pislákoló reményt.
Még egyszer köszönöm, és tünetmentes szép napokat kívánok!

Feri

Kedves Bánatos   
Megrendülten olvastam tragédiádat.  Ezuton is fogad öszinte részvétemet.

<kép>

Kedves Bánatos!
Én most jutottam el eddig a topikig, mert annyi van, hogy csak na.
Elolvastam szörnyû történetét Ildikónak, és hát szavakat erre.............küszködtem könnyeimmel bevallom õszintén.
Szomorú, hogy 2008-ban a fejlett orvostudomány ennyi hibát-bakit követ el sorra míg egy ember élete, ami teli volt örömmel írásodból leszûrve életerõs tettrekész hölgyemény volt, és õ így végezze............tényleg csak a jók mennek el..............hihetetlen számomra érthetetlen ami körülötte zajlott/amit csináltak vele/ahogy hozzá álltak. Nagyon köszönjük, hogy megosztottad velünk tapasztalatod, nehogy elõforduljon ha egy mód van rá mással is, ez bõven sok, hogy õt te meg mi is elveszítettük, ez veszteség mindannyiunknak. Tényleg érthetetlenül nézek magam elé, hogy manapság egy Colitis Ulcerosába vagy bármelyik bélbetegségbe így bele lehessen halni. Elfogadhatatlan. Együtt érzek veled, amin átmentél az egyenesen szörnyû, tényleg csak az tudja aki elveszíti közeli hozzátartozóját. Például azt sem értem miért tart olykor ilyen sokáig bármely mentõautónak kiérni a beteghez, hogy órákat kell várni, hisz azalatt rengeteg minden eldõlhet, de mindegy hagyjuk. Én is tudnék nem egy esetet leírni, ahol orvosi mûhibák sokasága miatt maradt örökre fogyatékos közeli ismerõsöm, illetve hunyt el nekem is családtagom.
Neked sok erõt kitartást kívánok, és hidd el õ mindig ott van veled, talán a Jó Isten akarta, hogy így legyen......
Üdv: Bordás :|

Bánatos, én nagyon elismerésre méltónak tartom, hogy nem adod fel és kitartassz. Egyszerûen nincs más lehetõség, mint végig járni a jog adta utakat, mert bárki bármit is mond, jogállamban élünk, merje leírni valaki ennek az ellenkezõjét! Kitartást és minden jót kívánok Neked!!!!!

http://totalbike.hu/magazin/2010/12/25/ … racsonyra/

Sziasztok!
Tudom magán ügy éppen ezért megosztom Veletek.Mindig ugy gondoltam,hogy a karácsony egy nagyon szép családi ünnep ahol csend béke szeretet és nyugalom van. Több mint 10 éve már nem ezt érzem,minden karácsonykor elutaztam valahova,nem is utaztam menekültem.Idén ugy gondoltam itthon maradok hisz a 14 hónapos unokám megint széppé vidámmá teszi az ünnepet.Ez igy is indult készülõdés vásárlás és minden ami kell.
Aztán 24-én este jött a telefon,hogy meghalt a párom apukája.Nem tudom milyen lesz a jövõ karácsony de ez most nem az igazi.Szép napot mindenkinek

Kedves Laci54!
SZÍVBÕL, ÕSZINTE RÉSZVÉTEM!
Bordás.

Kedves Laci!
Õszinte részvétünk!  A halál sosem jó hír. A szívetekben mindig ott lesz a párod apukája. Gondoljatok rá nagy szeretettel!
Böbe - Szuszi

Kedves Laci!

Fogadjátok együttérzésemet, tudom, hogy ez nagyon sablonos, de aki közeli hozzátartozóját elveszíti, át tudja érezni mit jelent egy ilyen esemény. Tudom, az ilyesmi örökre nyomot hagy az emberben.:(

Sziasztok!
Kedves Barátaim köszönöm az együttérzésteket tudom,hogy igazatok van az ember mindig kimászik a gödörböl.
Szép napot mindenkinek!

Várok, lassan négy éve...... Az igazság kimondása végett. Pedig a tények makacs dolgok. Szégyen ami ebben az országban történik, nap, mint nap.

Szerkesztette: bánatos (2013-01-07 05:55)