Közlemény

Kedves Látogatók! Az IBD fórum 2018. június elejétől "csak olvasható" módban fut tovább.
Új regisztrációk és hozzászólások nem hozhatók létre. Megértéseteket köszönjük!

#51 2006-07-24 18:41

barna-by
Tag

Re: Párkapcsolat

Niala: Én a volt barátnőmnél (akivel egy hónapja szakitottam), ugyanígy voltam.Szeretett kirándulni, énmeg nem a legjobb passzban voltam, persze én hülye egy tégely széntabit magambatöltöttem, hogy ne legyen semmi, de ez nem volt megoldás, így az első randin már kezdtem adagolni. szóbakerült valahogy a kórház, lábtörés, aztán a eü, és így be tudtam vezetni az egészet.Persze nem ugrottam rögtön a mélyvizbe.Mindent beadagoltam lassan, hisz az első randi még nem minden.Nem biztos hogy lesz második, persze nekem szerencsém volt és lett 2. és 3.
kb az 5dik hónapba voltam úgy, hogy már nem tudtam ujat mondani neki,mert mindent tudott.Persze műtöt embereknél ez kicsit rossz, mivel a sebeket meg kell magyarázni, de hidd el, aki ezt nem érti meg, az nem szeret, és nem szeretne!A tényeket vázolni kell az első randin, de max a 3dikon.tovább nem érdemes várni, mivel a 3dik randin már látszik, hogy kezd komolyodni az egész.A részleteket elég, ha később tudja meg, pl ki,hol műtött.Mindenképpen mond meg neki finoman, hogy van, ha rosszabbul vagy, akkor kicsit többet kell WCre menned, mivel a beleidnek baja van.Ebből tudni fog mindent, legalább is az alapokat.Ha érdekli, az fél siker, mert akkor már lehet kisebb részleteket köölni vele, persze nem a sokkolóakat, pl azt, hogy legrosszabb esetben a hasfalra vezetik ki a belet.Ezt elég közölni, ha már totl összemelegedtetk.Ha ezek után elhagy, akkor még sirni se érdemes miatta, mert akkor nem szeret.Ez valamennyire egy próbatétel.Ha elfogad így ahogy vagy, akkor minden rendben vele és nemcsak a numerára megy (persze ez nincs kizárva, de nem feltételezek semmit így előre).
A lényeg: ha rám hallgatsz akkor vázolod neki a helyzetet, azt, hogy krónikus bélgyulladásd van, esetleg műtötek már emiatt és hogy az alaptünet, hogy az átlagnál többször mész el WCre.Ennyi!Ha érdekli és foglalkozik vele, akkor lehet közölni részletesebben, persze nem lesokkolni kell, csak finoman.

Nincs jelen

 

#52 2006-07-24 18:44

barna-by
Tag

Re: Párkapcsolat

U.i: Tündinek teljesen igaza van, hogy ha stresszeled magad előtte, akkor télleg rossz lesz.És persze ne az első 5 percben vázold neki a bajod, hanem amikor aktuális.Belefér, ha elmész 1szer előtte WCre, és valamikor utána vázolod a tényt, a lényeg hogy ne sokkold!
Én általában mindenkivel a megismerkedésünk napján közlöm, legyen lány vagy fiu.

Nincs jelen

 

#53 2006-07-25 10:37

Niala
Tag

Re: Párkapcsolat

Sziasztok!
Köszönöm a segítséget nektek!! Nagyon!Kezdem gyűjteni az erőimet(amit még lehet)!
Nagy segítség ez tőletek,tényleg!Tudnék mástól is tanácsot kérni,de azt gondoltam,olyan emberek értik meg tökéletesen ezt a helyzetet,akik valóban benne is vannak...az empátia az egy dolog...       
A sikersztorit majd jövőhéten leírom  :D :P
Mégegyszer köszike!
Üdvelet!
                   Nia

Szerkesztette: Niala (2006-07-25 10:38)

Nincs jelen

 

#54 2006-07-25 11:21

Zsuzska
Tag

Re: Párkapcsolat

Szia Niala!

Szerintem előre ne mondd el... majd ha megismerted akkor érezni fogod, hogy egyáltalán el kell-e mondanod és ha igen miképpen.
Ne ijeszd el előre.... és főleg te próbálj ne izgulni annyira.

Sok sikert

Nincs jelen

 

#55 2006-08-01 12:48

Krisztike
Tag

Re: Párkapcsolat

Szia Niala!
Én mindenképpen azt gondolom,hogy elöbb ismerd meg és utánna add ki magad neki teljesen.Igy elkerülheted azt,hogy lenézzen a betegség végett.Ugyanis ha esetleg nem jönne össze a dolog,fogod tudni,hogy nem konkrétan a betegséged végett lett vége.De biztos jó fej lesz én kivánom neked.Ha meg nem igy lenne nem kár érte.Hiszen nekünk nagyon fontos hogy segítő társ legyen mellettünk életünk végéig.

Nincs jelen

 

#56 2006-08-01 17:57

Niala
Tag

Re: Párkapcsolat

Sziasztok!

Utlag is köszönöm mindenkinek a tanácsokat!

Sikersztori...Háát nem volt valami nagyon szívetdobogtató randi...sokkal jobbat reméltem.,és készültem rá...Hm...ez van.
Velem rendben volt minden...csak egyszer mentem el mosdóba.De persze izgultam rajta végig...De nem is ez volt a baj,talán nem voltunk egy hullámhosszon,mert nem nagyon tudtunk beszélgetni,vagyis ő nem volt túl beszédes...én így nem tudtam oldódni...nem csacsoghatok össze-vissza ami eszembe jut,ha nem tudom mi érdekli...ehhez is két ember kell...így nem is volt alkalmam arra,hogy elmondjam neki a bajomat...utólag nézve jobban elijesztettem volna...de hogy most mivan,azt sem tudom...na mindegy,még meglátjuk.
De tényleg köszi mindenkinek!
Üdv!
               Nia

Nincs jelen

 

#57 2006-08-22 17:23

Pancsy
Tag

Re: Párkapcsolat

Sziasztok!

Hát sajna nálam is bekövetkezett a 16 hónapig tartó párkapcsolatomban amit sajna nem vártam de nem tudok mit tenni.
Véglis nem beszélünk telefonon se személyesen.Vagyis ő hagyott itt faképnél se kép se hang.
Lehetráunt arra h panaszkodom ez miatt a betegség miatt.
Távkapcsolat volt köztünk és álltalában buszal szoktunk egymáshoz eljárni de mióta tudom h beteg vok azóta nagyon ritkán tudtam elmenni hozzájuk mivel azok a fránya wczési problémák.Kértem tőle megértést kaptam is legalább is ő ezt mondta de nem tudok mit teni.Szexuális életet még nem létesítetem vele mivel pont elötte egy héttel hagyott el.Nem akartam ezzel a dologgal eddig várni de most kezdett a belső ritmusom kissé regenerálodni és csk most tudtam rávenni magam arra h írassak magamnak fel gyógyszert h nehogy még vmi más is becsuszon a betegségemen kívül.
Nagyon kakis helyzetbe kerültem mivel járni már nem hiszem h tudnék vele mivel nem bízom meg benne.Viszont ha járnék vele akkor azon idegesíteném magam h melyik percben csinálja úgyan ezt velem főleg azután miután leffeküdtem volna vele.
De a legszörnyübb ebben h szeretem és eddig ez volt az első komoly kapcsim is.

Mit tanácsoltok mit tegyek.

Félek vele beszélni mert lehet h elbögném magam és megadnám neki magam és újra járnék vele ami azt jelenti h megint az agyanra fog menni mert idegeskedek miatta és ez nem vmi jó főleg ez mellet a betegség mellet.

Adjatok tanácsot.

puszika mindenkinek ja és jhó bulást

Nincs jelen

 

#58 2006-08-22 20:38

barna-by
Tag

Re: Párkapcsolat

Pancsy:Én hasonló helyzetbe kerültem 2,5 hónappal ezelőtt.A barátnőm reggel reggel még szeretett délután már a szemem előtt SMSezgetett egy 32 éves pasival, akivel aztán összejött. 8 hónapos kapcoslat után ezt kaptam.Mindenen nekiadtam, a lelkem, kihúztam minden bajból, de úgy gondolta, hogy 18 évesen mellé jobban illik egy 32 éves ember.Természetesen az anyja eldicsekedett nekem egyik reggel, hogy az uj "fiuja" havi 2kilót keres és mindenhova fuvarozgatja....Ezek után én hagytam a fenébe.Az elején még nekem volt lelkiismertfurdalásom, hogy talán én voltam a hülye, de összeraktam minden apró információt és azt kaptam hogy ............ (csunyaszó).Nemrég megirtam neki hogy mekkora ..... de nem értem el vele semmit, csak azt hogy a dühömet kiadtam, de feleslegesen.Én a te helyedben nem keresném.Ha akar valamit, akkor keresni fog, de ezeke után én nem foglalkoznék vele.Tudom hoyg beszélni könnyü, anno én is ezt mondtam, de ez a legjobb megoldás.

Nincs jelen

 

#59 2006-08-23 00:15

Tündi
Tag

Re: Párkapcsolat

Szia Pancsy!
Az első szerelem sajnos nem sok embernek jön össze.
Teljesen igaza van barna-bynek.Nem éri meg olyan emberrel foglalkozni,aki még annyit sem tud megmagyarázni,h miért lett vége.Nagyon sajnállak,tudom,h most mit érezhetsz,mert egy szakítás senkinek sem könnyű,főleg egy beteg embernek nem,aki talán emiatt mégjobban ragaszkodik a párjához.Próbálj meg túllépni rajta,bár tudom,h nem könnyű.Ezen sajnos legalább egyszer mindenki átesik,de hidd el,azért sok mindent lehet tanulni is belőle.Sokkal erősebb és tapasztaltabb leszel.
Az első szakítás a legnehezebb,mert ilyenkor mindig arra gondol az ember,h úgy sem fog találni mást,akit így fog szeretni,és nem is tudja elképzelni mással,mert eddig csak vele volt.Mindenki fél az ismeretlentől.Ha vannak ilyen gondolataid,akkor gyorsan verd ki a fejedből,mert ez egy nagy hülyeség.:)
Én is így gondoltam az első szakításom után,de már rájöttem,h ez nem így van.Sőt,sokkal jobb kapcsolatom lett utána.
Igazából,ahogy olvastam az írásod,szerintem a ti kapcsolatotok nem is volt azaz igazi kapcsolat.Távkapcsolat és még le sem feküdtetek egymással.Az én első kapcsolatom is vmi ilyesmi miatt lett vége.Én több,mint egy évet vártam,h lefeküdjek vele,mivel még akkor soha nem voltam együtt senkivel és nem éreztem elég érettnek hozzá magam.Ő addigra már teljesen beleunt a várakozásba,és ahogy megtörtént a dolog,rá 1 hónapra már ott is hagyott.Sajnos ezt elég kevés ember tudja tolerálni.Nyílván nem szeretett annyira,amennyire kellett volna,és szerintem nálatok is vmi hasonló történhetett.Egy ilyen ember pedig nem érdemel meg.Hidd el,csak jól jártál vele,h vége lett.Ne szomorkodj,mert nem éri meg.Az első egy-két hét nehéz,de utána sokkal könnyebb lesz.Nekem sokat segítettek a barátaim,nem hagyták,h otthon üljek és állandóan rá gondoljak.Próbáld meg te is elfoglalni magad.
Remélem sikerül elfelejtened.:)
Egyébként hány éves vagy?

Nincs jelen

 

#60 2006-08-23 11:06

dori
Tag

Re: Párkapcsolat

huuu en kb.ezeket erzem a szerelemmel kapcsolatban...:
remelem megertitek az irasom :) de az is lehet nem idevalo :(

Lélegzetvétel


Dübörög a zene, kattog a tánc, létem közben rámtör egy illogikus láz.
Ismeretlen, de mégis valódi. A fesir hara, a szubjektív életérzés küszöbén állok.
A grafika azonban hibátlan. Csodálatos érzés, illozórikus, mégis vergődöm.
Gondolataim közepedte egy keselyű száll felém.
Elrettent. Megrezzenek. Összeroppanok, félek. De az érzés valódi.
A felejtés nem egy hit, hanem lángok között egy tudomány.
Kikapcsoltam a külvilágot. Hallgatok, őrlődöm. Létezésem egy újabb esélytől,
hogy jól cselekedjek. Felélénkültem. Létezett, elmúlt. Mégis itt van. Vége,
nincs tobább. De az eszem mást súg; igen bennem van. A létemben, a fejemben,
a testemben, a lelkemben, egyaránt. Mindenhol, mindig, egy ideig.
Elfelejtem, aztán újra rámtör. Rettegek tőle. Sikerült! Győztem ismét.
A fogában tart, s félek még vissza nem jön...

Nincs jelen

 

#61 2006-08-24 10:41

Licsi
Tag

Re: Párkapcsolat

Kedves Fiatalok!

Ha rám hallgattok nem sajnáljátok azokat az embereket,akik a betegségetek kellemetlenségei miatt hagytak el benneteket.
Inkább most, mint évekkel később, esetleg akkor, amikor már gyerek is van.
Én már nem vagyok fiatal. Hét éves "nagy szerelem" / ezt most már idézőjelbe kell tennem/ után hidegült el tőlem a második férjem.
Az első évben még azt hitte, hogy meggyógyulok, pedig a doki akkor megmondta, hogy gyógyíthatatlan a colitis, amikor megállapította először a diagnózist.
Ezek után a férjem mindent megtett, hogy levegőnek nézzen, nem bántott, de soha nem segített, nem vigasztalt, élte a saját életét tőlem teljesen külön anyagilag és erkölcsileg, és Ő szerinte, ez természetes.

Ezért tudom mindenkinek tanácsolni, hogy ne tagadja senki előtt le a betegségét, ha így is elfogadnak és szeretnek, akkor szeretnek igazán.
Annak, akinek ilyen teherrel kell élni sokkal különbb az átlag embernél, akinek fogalma sincs mit jelen az állandó fájdalom, az állandó félelem, hogy találok-e egy WC-t.
Ennek tudatában ellátni a munkát, tanulni, gyereket nevelni,háztartást vezetni, valóságos csoda. Én ekkor köttem rá, hogy az ember sokkal többre képes, mint, amit képzel magáról.
Sajnos én is egyedül vagyok évek óta, de inkább így, mint valakivel aki sajnál, vagy semminek néz.

Bízom én is abban, hogy majd jön valaki, akinek így is én leszek a legszebb, legjobb, de ha nem, akkor sincs baj, van két szép srácom, akik így is szeretnek és majd remélem lesznek unokáim is, akikért érdemes lesz megint felkelni.

Higyjétek el Ti sokkal különbbek vagytok, mint a nagy átlag, ne szégyeljétek a betegségeteket. Ezt kaptuk, ez a mi terhünk, ami megedz bennünket.

Legyetek jó kedvűek és készüljetek rá, mert sosem lehet tudni, mikor jön szembe az IGAZI!
Üdv!
Licsi

Nincs jelen

 

#62 2006-08-24 10:51

Malacka
Tag

Re: Párkapcsolat

Licsi,
teljesen igazat adok neked, csak amikor valaki épp szerelmes, kicsit nehéz ezzel kezdeni. Én pl abba a helyzetbe kerültem, hogy nem is tudtam hogyan mondjam meg. És nem is mondtam, azután fellángolt a gyulladás rosszul voltam, de még ekkor is csak azt mondtam, hogy gyomorrontás. Azután két napra rá összefutottunk a klinikán, ő valamelyik haverját kísérte. Én a dokimmal csevegtem a folyóson. Kérdezte mit keresek itt, mondtam hogy beteg vagyok a doki a kezelőorvosom. Na azóta nem láttam a srácot, és nem is hívott fel. De jobb is így, ha nem fogad el így, akkor inkább menjen.

Nincs jelen

 

#63 2006-08-24 16:05

barna-by
Tag

Re: Párkapcsolat

Én nem is húztam a dolgot, általában az első 2 randin szó van róla, mert tiszta lappal játszok mindenkivel.Én is kiváncsi vagyok, hogy őszinte-e az a bizonyos ember hozzám és gondolom ő is elvárja hogy őszinte legyek vele, és mint tudjuk, ez a párkapcsolat alapja.Sajnos volt alkalmam sok esetet kitapsztalni a saját bőrömön és rájöttem, hogy aki húzza a száját a betegség hallatán vagy akár egy rossz viccet is megejt róla az már nem az igazi.Persze vannak poénok amik elmennek, de van ami nem. Ráadásul ha valaki nem őszinte akkor ott valami gáz van! Az első himi-humi kiderülése után elgondolkozok, hogy hogy is van ez? Persze nekem is lehet és még fognak újat mutatni, de azt megtanultam ha valaki hibázik, nem érdemes ujra visszafogadni, mert a hibáját ujra elköveti, még ha esküszik is hogy nem...ilyen az ember! Párt pedig mindenki talál magának, csak keresni kell.És mint tudjuk mindig akkor jön a nagy szerelem amikor nem is várja az ember!

Nincs jelen

 

#64 2006-08-24 22:46

Csjudit
Tag

Re: Párkapcsolat

Édes vagy barna-by!! Örömmel olvasod soraid. Nagyon sok szerencsét kívánok a párválasztásban ! sokszor üdvözöllek!

Nincs jelen

 

#65 2006-08-25 15:47

barna-by
Tag

Re: Párkapcsolat

Köszi Judit!
Sajnos az élet nem ajó dolgokról szól, de remélem legközelebb jól választok. Bearanyoznám bárki életét,aki engedi (de szar szöveg.... :D..de így van. )

Szerkesztette: barna-by (2006-08-25 15:51)

Nincs jelen

 

#66 2006-08-25 16:18

Tündi
Tag

Re: Párkapcsolat

Barna-by ez aranyos volt!:)

Nincs jelen

 

#67 2006-08-25 17:12

barna-by
Tag

Re: Párkapcsolat

:) köszi

Nincs jelen

 

#68 2006-08-25 20:09

dori
Tag

Re: Párkapcsolat

huuu barni micsoda rajongotaborod lett...:o :) csatlakozzak? ahhh...most nem...nah jo hadd oruljel-en szurkolok neked (de ez a mi "titkunk" hogy miert is)...:)

Nincs jelen

 

#69 2006-08-25 20:16

Judit
Tag

Re: Párkapcsolat

Mondtam már nektek azt a "szép" mondatot amit tavaly mondtak nekem? : "Az állat sem választ beteg párt magának"................................. olyan kedves nem???

Nincs jelen

 

#70 2006-08-25 20:20

maksameta
Tag

Re: Párkapcsolat

Hát ezt csak egy igazi állat mondhatta neked!

Nincs jelen

 

#71 2006-08-25 20:23

Norby1
Tag

Re: Párkapcsolat

Üdv!

Ez nagyon elmebeteg egy "ember" lehetet.

Nincs jelen

 

#72 2006-08-25 20:45

Niala
Tag

Re: Párkapcsolat

Üdv!
Szemét világban élünk....tele empátiával!
De ne adjuk fel-ne adjuk fel,vannak még jó emberek! :)   (irodalomtanárom egyik aranyköpése volt) :D

Nincs jelen

 

#73 2006-08-25 20:51

Judit
Tag

Re: Párkapcsolat

:) mivel 1 éve volt már mosolygok rajta mert az ő szegénységi bizonyítványa de azért meghökkentő volt sőt...

Nincs jelen

 

#74 2006-08-25 21:12

barna-by
Tag

Re: Párkapcsolat

pffff..... Hát még én érzem szarul magam hogy egy férfi ilyet mondott....hulljon a férgese!!!! Hasonló jókat neki!

Dori: Felőlem még Barna fun club-bot is csinálhatunk, annak csak örülnék :)
De nem vagyok én olyan nagy ember. Egy 21 éves emberke vagyok, aki épp a fájdalmaival küzd,mert rávert egy kalapáccsal az ujjára...fáj...de csak röhögni tudtam a bénaságomon :D

Nincs jelen

 

#75 2006-08-28 13:59

KisMedve
Tag

Re: Párkapcsolat

Szép mondat.

Én sem választanék olyant, aki nem törekszik az egészségre.
Ám a kettő nem ugyanaz.
Ha iszol és dohányzol, akkor tuti, hogy nagy ívben kerüllek. :)
De egy betegség más.
Még, akkor is, ha esetleg a tudatlanságunkban magunknak okozzuk.
Ha már kezünkben  a tudás, hogy meggyógyuljunk vagy legalábbis teljes életet éljünk ott válik szét igazán a két embertípus.
Az egyik szerintem önsajnálatba sülyjed és csak azon rágódik, hogy beteg, míg a másik egyrészt mindent megtesz, hogy egészséges legyen másrészt, ha teheti talán még jobban kiélvezi az élet ízét. :)

Szerintem... :D

Üdv.
Gábor

Nincs jelen

 

#76 2006-08-29 15:41

Pancsy
Tag

Re: Párkapcsolat

szia Tündi!

köszike a bíztatást nagyon jól esik, amugy mindenki ezt tanácsolja és sokszor én is így gondolom de vannak pillanatok amikor nem és  . . . . na mindegy.
Amugy 17 vagyok.
A szexel kapcsolatban már elöbb megtörtént volna csak akkor jött ez a fránya nyavaja ami még sajna mindig bennem lakozik.:( És csuszott a dolog amit bánok is, meg nem is.
Szóval én most a pasikról tényleg nem akarok hallani legallább is most fő célom az hogy meggyógyuljak és probáljak ne a betegségemen agyalni szokás szerint és remélem valamennyire a suli kezdete segíteni fog ebben.Talán.
Jó neked, hogy vannak körülöted olyan barátok akikre igazán számíthatsz és foglalkoznak veled és h törödnek veled.
De sajna nekem bennük is csalódnom kellet főleg abban az illetőben akivel már ovódás korunk óta ,,legjobb" barátnők vagyunk . . . . voltunk.
nem tudom h miért van ez velem fura pedig tök rendes őszinte aranyos lány vok és azokat veszitem el akiket legjobban szeretek. :(
Szóval nálam ez kissé betette a kaput minden téren.
A suliba osztályba vannak barátaim. De sajna most mindegyiküknek van pasia akivel igazán jól el lehet dumizni. És csak az a téma z én pasim így az én pasim úgy stb szóval új haverokra van szükségem

köszönök neked és barna-bynak is
puszika legyetek jók

És gyógyuljatok meg mi hamarabb
:)

Nincs jelen

 

#77 2006-08-29 15:54

barna-by
Tag

Re: Párkapcsolat

Pancsy:
sajnos ez mindíg is így van és lesz!Mindig csalódsz a barátodnak hitt barátban.Én is csalódtam benne és szintén 1,5 évtizednyi közös emlék és "balhé" állt a hátunk mögöt, mégis amikor 2 hónapig bent voltam a kórházban még a telefont se tudta megemelni és olyanokról derült ki, hogy számíthatok rájuk a legnagyobb sz.rban is, akikről nem is gondoltam volna!Az élet ilyen!
Sajnos a fiatalok nagy többsége (mintha én olyan nagyon öreg lennék :)) könnyebben nézi le a másikat egy ksi baj vagy gond miatt.Egy felnőtt, idősebb ember nem nagyon, legalább is én úgy vettem észre. Hapedig szeretnél beszélni valakivel, de úgy érzed senki se hallgat meg, irj mailt bátran!

A szexben meg sose az volt a lényeg, hogy minél előbb túllegyél rajta, hanem az, hogy akivel átéled, abban megbizz 100%okas, rábízd magad fizikailag is!Pár évvel ezelőtt még a jányok versenyt futottak, hogy ki veszti el hamarabb a szüzességét....vajon ez ma is így van? Csalódnék ha igen! Mindenesetre majd jön valaki aki mellett "biztonságban" érzed magad és rábízod magad teljesen. És általában akkor amikor nem várod!

Nincs jelen

 

#78 2006-08-29 16:21

Tündi
Tag

Re: Párkapcsolat

Szia Pancsy!
Nagyon szívesen segítek máskor is,és ha el vagy keseredve,nyugodtan írj.
A barátokról meg csak annyit,h mára már én is csalódtam az összes barátomban.Amiről írtam,h sokat segítettek amikor szakítottam az első barátommal,annak már 3 éve.Egyébként akkor én is pont 17 voltam.:)
De szerencsére azért nem vagyok teljesen egyedül.Van egy nagyon aranyos anyukám,akire mindig számíthatok,egy nővérem,aki 2évvel idősebb nálam és teljesen olyan,mintha a barátnőm lenne,és persze a párom,aki mindig mellettem van.Nekem ez így pont elég.:)
A szexel kapcsolatosan meg teljesen egyetértek Barna-byvel.Tényleg csak akkor érdemes lefeküdni a másikkal,amikor már teljesen megbízol benne és te is akarod,nem pedig úgy,h esetleg a másik erőlteti.Ez persze nem csak a szüzesség elvesztésekor igaz,hanem a többi kapcsolátnál is.

Nincs jelen

 

#79 2006-09-02 21:45

Niala
Tag

Re: Párkapcsolat

Sziasztok!

Szia Pancsi!
Barátok...hm,na igen...Érdekes fordulatokat vesz a dolod,ha probléma adódik.Én szerencsésnek mondhatom magam,mert a legjobb barátnőm mellettem maradt,amiért nagyon hálás vagyok neki,és tudom hogy számíthatok rá.Ami viszont meglepett,hogy olyan emberek jelentek meg este 8kor a kórházban,akikről egyáltalán nem gondoltam volna.Még épphogy be tudtak jönni,mert mindenki sokáig dolgozott,de este összeszetdék a kis bandát,és bejöttek meglátogatni.Nagyon jólesett!

Egyetértek az előttem szólókkal a szex dologban!
Én nagyon bánom hogy olyan hülye voltam...16 évesen.Elsodort magával egy társaság,akik nem voltak valami jó hatással rám.Ekkor ismertem meg az első barátomat,akit azóta gyűlölök,mert egy állat.Huh,bocsi,na mindegy nem ez a lényeg...hanem az hogy egy olyan embernek adtam magam aki egyáltalán nem érdemelt meg,és nem is ismertem eléggé.Hogy verseny volt-e vagy sem,nem is tudom...csak úgy jött,megtörtént,aztán azt hittem mennyire szerelmes vagyok...pff.
Nagyon bánom,de már nem tudom visszacsinálni,sajnos.
Jól gondold meg,mit lépsz,mert egy életre szól ez az élmény,és te alakíthatod!Hát alakítsd úgy,hogy élmény legyen!
Üdv!

                          Nia

Nincs jelen

 

#80 2006-09-03 00:21

Sunburner
Tag

Re: Párkapcsolat

A tinik manapság is sportot űznek a szűzesség elvesztése kapcsán. Sosem volt ez másként. Ha valaki tizenéves korában nem veszti el a szűzességét, az bizony ciki. Legalábbis társaságban ciki téma. Mindenhogyan ciki mert magyarázkodni kell. Nekem speciell duplán ciki, mert egyrészről nem vagyok már tizenéves, másrészről a betegségem tabu téma mások előtt, evégett nem tudom a szűzességem meglétének okát értelmesen elmagyarázni másoknak.
A társkeresést pedig nem tudom, hol kezdjem. Amióta egészségügyi problémáim vannak, azóta elég nyűgös, zavart, problémás ember vagyok. A dumámmal föl tudnám szedni a legjobb csajokat bármikor, bárhol, csak éppen nekem lenne lelkiismeretfurdallásom, ha csődöt mondana a kapcsolat emiatt a rohadt betegség miatt.
Benn vagyok egy gödör fenekén és se előre, se hátra.
Sosem magamat sajnálom, hanem az embereket, akiket az intim szférámba engedek.

Nincs jelen

 

#81 2006-09-03 09:14

Niala
Tag

Re: Párkapcsolat

Szia Sunburner!

Hm...szerintem ne agyalj azon sokat hogy miattad menne tönkre egy kapcsolat,ha elkezdődne,figyelj,ehhez KÉT ember kell.Akit közel engedsz magadhoz,olyan legyen akiben érzed hogy tényleg meg akar ismerni,ez a betegség pedig veled jár,fogadja el ezt is.Hidd el lesz olyan lány,aki szőröstül bőröstül téged fog szeretni,és elfogadja a betegséget is.
Ismerkedj sokat,próbálkozz...én is ezt teszem.Meglehet ciki egy kicsit ez a nyavaja,nekem is nyűg,de nem tudok vele mit kezdeni,próbálom "kordában tartani"... :D
De nem áll meg a világ,menni kell,menni kell,én néha már magamat erőszakolom,hogy kimozduljak,és megéri,mert nem tudhatod miről maradsz le...egy jó barátról,vagy egy vadító csajsziról,vagy csak egy jó kis közös élményről valakivel.Ezekkel az apró dolgokkal nyitottabb leszel,és ezt látni fogják az emberek,és ők is nyitottak lesznek feléd,én magamon tapasztalom.
Lökdösd magad,menj,nyomás! :D

Üdv:     
               Nia

Nincs jelen

 

#82 2006-09-03 10:42

barna-by
Tag

Re: Párkapcsolat

Sunburner:
Nialának igaza van!
Én ugyanolyan cipőben járok mint te!Szinte 100%ig!De a francba is egyszer élünk nem? Mondjuk én hamar feltárom a magamban rejlő igazi embert és vele együtt a betegséget is, mivel sose tudom magamba tartani ezeket.Ha kedvelek valakit, akkor annyira közel engedem magamhoz amennyire lehet!Persze sokan nem élnek vele, de nembaj! Mindig azt mondom, hogy egy jó partiról maradnak le ;) :D !Hameg nemet mond akkor sincs gáz!Hameg igen, akkor ugye mondanom sem kell, meg kell becsülni amennyire csak lehet!
Visszatérve egy csöppet a tinik szüzességének az elvesztésére:
Sajnos manapság tényleg versenyeznek és aki úgy jön át az általános suliból, hogy még barátja se volt, az gáz, de ha valaki 15 évesen szűz, azt kinevetik,lenézik.Persze be kell illeszkedni a bandába, amiért tesznek is az emberek, csak azt az egy kis dolgot felejtik el, hogy az első alkalom, ha rossz még akár fóbiát is okozhat! Én bevallom kereken:Nem voltam olyan mint mindenki!Én megvártam azt a valakit, akinél éreztem, hogy a lélek mellet fizikálissan is megbízok benne, igazm, hogy 20 évig tartott mire megtaláltam, de sose a kor a lényeg, hanem aaz, hogy tényleg mesébe illő legyen!Vagy legalább is olyan, amire évek múltán is jó visszaemlékezni!Persze mindennek vége szakad, mint annak a kapcsolatnak is és nálam se sikerült szépen elválni az illetőtől így hacsak a nevét meghallom ökölbeszorul a kezem, de van akinek máshogy jön össze!Nem egy olyan ember van aki megismerkedik 16-20 évesen valakivel és együtt tudnak élni életük végéig, persze ők a kis többség, de tény, hogy létezik ilyen!És sajnos az ember mindig tart meglepetést még hónapok sőt évek múltán is amiből jönnek a problémák, félrelépések.Ilyen az emberi természet sajnos!
De mindig van egy valaki, aki csak ránk vár!Mindig!

Nincs jelen

 

#83 2006-09-19 18:07

Pancsy
Tag

Re: Párkapcsolat

Szijjasztok!!!

már írtam, hogy az előzö párkapcsolatomnak annyi.

De van egy srác a suliba aki kicsit tetszik és szívesen megismerném,de kicsit gátlásosabb lettem azóta mióta beteg lettem és nem mernék vele járni mert félek hogy elútasítana ha rájönne h beteg vok és mivel jár ez a betegség.
kicsit furcsán érzem magam.
Valojn mit tegyek?
Várjak még ezzel a dologgal.
Legszívesebben akkor járnék sráccal ha meggyógyulnék de addig elveszítem azokat a dolgkat ami ezzel a korral jár?
Mi tegyek,

De azt se tudom hogy járnék e vele vagy sem?!
Össze vok kavarodva. :rolleyes

Néha azért jól esne ha lenne vki melletem.

Jó bulást mindenkinek!

Nincs jelen

 

#84 2006-09-19 18:45

Tündi
Tag

Re: Párkapcsolat

Szia Pancsy!
Akkor ezek szerint már túltetted magad az elöző kapcsolatodon?
Remélem,igen.:)
Ez tök jó,h már találtál is valakit,akivel szívesen megismerkednél.Szerintem nyugodtan vágj bele,mert soha nem lehet tudni,h mi lesz belőle,és lehet,h egy tök jó dologtól fosztanád meg magad.Az természetes,h félsz,h mit szólna a betegségedhez,és sajnos,ezt soha nem is lehet előre tudni,de szerintem ettől még nem kell,h ez visszatartson.A betegségedről meg nem kell mindjárt rögtön az elején elmondanod mindent,lehet úgy is,h folyamatosan adagolod neki az ezzel járó dolgokat,így könnyebb leszűrni azt is,h mit szól ezekhez.Úgyhogy szerintem mindent bele,és majd írd meg,h hogy alakult.:)
(azt,hogy érted,h legszívesebben akkor járnál vele,ha meggyógyulsz?)

Nincs jelen

 

#85 2006-09-19 19:04

barna-by
Tag

Re: Párkapcsolat

Pancsy:
Én mindig azt vallottam, hogy amíg van lehetőség, akkor kell lépni, szóval ne szalaszd el a lehetőséget, hanem lépj most!Szólitsd le, és lesz ami lesz! 2 lehetőséged van: igen vagy nem! HA megismerne, akkor félig nyert ügyed van. A betegséggel meg nem kell rögtön előjönnöd, elég akkor, ha már érzed, hogy bízhatsz benne annyira, hogy ezt elmondod.Ha látod, hogy nem bunkó, hanem normális, akkor nyugodtan el lehet neki mondani, persze ez egy kis idő, mig erre rájössz.
8 éven keresztül én is gátlásos voltam sokszor, de rájötem, hogy sok ember rosszabb nálam egészségesen, mint én vagyok betegen.Sok idő míg bátorságod szedsz össze, de én azt mondom, vágj bele!Én is belevágtam sokszor, volt ami bejött (8 hónap...) és volt amikor nem, de egyiket sem bántam meg!

Szerkesztette: barna-by (2006-09-19 19:04)

Nincs jelen

 

#86 2006-09-22 19:14

Pancsy
Tag

Re: Párkapcsolat

Szija!
Na azt arra értem, hogy bátrabban belevágnék dolgokba ha nem lennék beteg.
Rengeteget rágodtam ezen a srácon is az exen meg még most is a ,,lehendőbeli" jelöltemre.
Amugy is kevés önbizalmam van és még jött ez a betegség és elég rendesen kitört belőlem még annó hogy a fenébe miért pont velem miért pont én.De nem akarom feladni.
Belegobdoltam, hogy nálam nehezebb helyzetű betegek is vannak és azoknak nehezebb mint nekem.
Szóval örülök, hogy rátaláltam erre a honéapra és veletek megtudom beszélni a gondjaimat mert mi tudjuk hogy milyen kellemetlenségekkel is jár ez a probléma.
Szóval KÖSZÖNÖM NEKTEk!!!!!
Ez tényleg nagy segítség.

Megpróbálom talán sikerül rendesnek tünik és az egyik osztálytársam tesója.
De nem a járással kezdeném a dolgot csak ismerkedéssel mivel az előző fiúmat nem tudtam hogy ő egy másik arcot fog mutatni amilyen valójában.
Na de ne bolygassuk a múltat!

Szóval köszi mindent!!!!

puszancs
további panaszmentes napot nektek és további sok sikert a gyógyulásban!!!:)

Nincs jelen

 

#87 2006-09-22 19:36

barna-by
Tag

Re: Párkapcsolat

Pancsy:
Ha betegen belevágsz komoly illetve komolynak tűnő dolgokban, akkor az jobban emeli az önbizalmad, főleg ha pozitív visszajelzést kapsz! Vannak dolgok, ami pl másnak nem nagy ügy ,de nekem nagy, mert én se vagyok valami bátor ember, de minden tőlem telhetőt megteszek, hogy javítsak ezen!

Hja! Ma sikerült segítenem egy lányon, mert rosszullett a 7esen és beájult, persze előte kidobta a rókát.Volt egy hapi, ki a mellettelevő sorban ült, ő kapta el, nehogy leesen a székről, de mindenki állt én meg pont a csajjal szemben ültem, felpattantam, és mondtam a hapinak, hogy fektessük le, a feje alá tettem a pulcsimat és szólt valaki a vezetőnek, hoyg a csaj beájult.Hivta a mentőket, aztán leszállitottak midnekit, mi meg a hapival vártunk, közben a csaj magához tért, aztán felültettük és megvártuk a mentőket, akik rekord idő alatt 4 perccel később már ott is voltak (közel volt a Szentimre).Úgyhogy sikerült segiteni még egy emberen (nyáron volt egy ugyanilyen eset az exemmel segitettünk egy csajon, aki epilepsziás rohamot kapott).Ennyi!

Nincs jelen

 

#88 2006-09-23 17:13

henicica
Tag

Re: Párkapcsolat

Mindig is problémát okozott számomra hogyan áruljam el hogy beteg vagyok.Nem tudtam mikor a legalkalmassabb a pillanat.volt aki "elrohant" volt aki "eltemetett".Sőt olyan is volt aki elsirta magát én pedig nevettem:)Kínomban ugyanis nem tudtam mit csinálni:Fura volt hogy én vigasztaltam a pasit és vicces is.Na mindegy az már elmult:Mondjuk a legrosszabb az volt mikor a szüleinél vacsiztunk és én közöltem hogy ezt nem ehetem meg.Pedig guszta volt és az anyuci furán nézett.Érdekelne hogy Ti hogy mondtátok meg hogy betegek vagytok Ti is féltetek elárulni és a következménytől?



Ne állmod az életed hanem éld az álmodat

Nincs jelen

 

#89 2006-09-23 17:43

barna-by
Tag

Re: Párkapcsolat

azt hiszem ezen mindenki átesett, mind fiú, mind lány!
Én szépen lassan adagoltam mindent az exemnek.Első találkoáskor kirándultunk a normafánál, zóbajött a lábtörés, meg a kórház én meg megosztottam nézeteim a kórházakról, kérdezte mi volt a baj énmeg elmondtam.Enniy elég volt, aztán szép lassan adagoltam mindent, amíg 2 hónap múlva már tudott majdnem mindent.Nem volt elzárkózó, sőt, érdeklődő volt, mivel orvosnak készült.Utánanézett pár dolognak és a családja is megpróbált minél több infót kiszedni belőlem meg az internetből.A kaja nem volt hangadó, igaz, hogy nem nagyon tudták észben tartani mi árt, de a közös ebédet így is együtt főztük, szóval mondtam mit kell kihagyni, bár drasztikus diétát sosem tartottam, szóval a mustáros-vegetás csirke az alapjába lecsúszott :)
A másik régi exem, aki a sztómám ideje alatt volt, ő is érdeklődő volt és nem votl visszautasító, azóta is tartjuk a kapcsolatot egymással interneten.A szép az volt, hogy még sztómával is nekivágtunk ennek az egésznek de az a kitartó ex pasija  nem hagyta nyugodni és a régi emlékekre hivatkozva visszacsábította és mint utóbb kiderült, 1 hét múlva már annak si vége volt úgyhogy ...
A többi volt kedveseimre már nem emlékszem de tudom hogy 10ből 7nél már a 2dik találkozásnál tudták, hogy crohnos vagyok, ki többet, ki kevesebbet.
Megfigyeléseim alapján a lányok sokkal érdeklődőbbek mint a fiúk.Az osztálytársaim közül alig 2-3 mélyült bele ebbe az egészbe, hogy mi is történik velem pontosan, stb...A lányok 98%a meg utána is néz rendesen és függetlenül attól hogy csak szimpla barát vagy partner, mindent próbál észbentartani, odafigyelni és segíteni!
Mindenesetre én mindig előrukkolok ezzel, persze előtte megfigyelem az ember reakcióját, mivel abból látni milyen érdeklődő bizonyos dolgokhoz.Ha érdeklődő akkor már az első találkozáskor elő lehet rukkolni egy bizonyos mennyiségü infóval, de sose az egésszel!Szépen folyamatosan.Itt ez a lényeg!

Nincs jelen

 

#90 2006-09-23 18:23

maKACS
Tag

Re: Párkapcsolat

Nem kerteltem, az első lényegesebb találkozás alkalmával már hangot adtam a beépített lehetőségeimnek. Lényegesebb találkozás alatt értem azt, amikor nem általános közhelyek kerülnek szóba, hanem látszik, hogy körvonalazódik valami vagy valaminek az esélye, lehetősége.
Mondjuk ha valakivel megismerkedem, akár lehetne párkapcsolat, akár nem, ezt mindenképp tudatom magamról, barát vagy szimpla ismerős sem árt, ha képben van.

Előző menyasszonyommal sem volt ez másképp, aztán a családnak már ő is adta tovább. Gondok akkor adódhattak, amikor a tágabb értelemben vett család összejöt valamit ünnepelni, no nekik elsőre lövésük sem volt, meg sokadszorra sem igazán. Így aztán előfordul ugye, hogy tejszínes gyümölcslevest követi a tejfölös töltöttkáposzta, desszertnek meg madártej vagy oroszkrémtorta, lehet választani. :D  Ilyenkor lefoglaltam a teljes ropikészletet.

Végül párommal, feleségemmel egyszerű volt a helyzet, cseten jöttünk össze. Sűrűbb időszakokban nem lehetett észre nem venni, hogy a kivonulások idejére nicket váltottam, mondjuk maKACS_00, maKACS_tronol, maKACS_toy meg ilyesmik. Mikor először élőben találkoztunk, már nem ez volt a fő téma. :D   ;)

Nincs jelen

 

#91 2006-09-23 21:15

Judit
Tag

Re: Párkapcsolat

Henikém,

én majdnem egyből el szoktam mondani annak akinek úgy érzem, hogy tudnia lehet, kell, valahogy olyan szégyen nincs bennem, mondjuk tudod a sztómát nem mondtam el egyből. de mindegy mert nem is lett semmi :) az egészet kár is volt elmondanom... de ezt tudod...
lényeg a lényeg ha valaki fontos, akkor elmondom, már csak azért is h megelőzzek mindenféle kínos szituációt h ne legyen furi ha mosdóba kell rohannom hanem inkább segítsen keresni egyet stb stb...
persze hozzátenném h van aki még úgyis h tudja mi a szitu - nem viselkedik szépen. de az jobb is ha megy.... ugye?
puszillak babám

Nincs jelen

 

#92 2006-09-24 19:10

Pancsy
Tag

Re: Párkapcsolat

Huha ez elég huzos szori lehetett.
Habár én is segítettem volna rajta nem lennék bunkó senkivel se hiszen mi magunk is tudjuk h a mi betegségünk mivel jár és lehet hogy lesz olyan h mi is segítségre founk szorulni.
Köszi mindet.
További kellemes panaszmentes napot!

Nincs jelen

 

#93 2006-09-24 19:33

barna-by
Tag

Re: Párkapcsolat

az a baj, hoyg a 70-80 emberből én és a faszi segitettünk, mindenki nézte.A pasi vagy 10 másodpercig tartotta a csajt, nem tudott szóvozjutni, énmeg láttam, hogy mindenki sz.rik az egészre, odamentem segiteni.Ennyit megtehetek!
Az a baj, ha én vagy más lesz rosszul, azt hiszik először, hoyg drogos vagy valami és mindenki átlép rajta, félrehúzódik és nem segit!Ez a baj a mai világgal!

Nincs jelen

 

#94 2006-09-24 20:01

Niala
Tag

Re: Párkapcsolat

Sziasztok!
Na igen,nekem is volt egyszer egy ilyen eset a buszon,iskolába mentem reggel.Egyik osztálytársam állt előttem,és csak azt vettem észre,hogy megremegett a keze,aztán mintha minden rendben lett volna.Szemmel tartottam egy darabig,hátha,aztán hirtelen összecsuklottak a lábai,és kishíján elájult.Én kaptam el szegényt a 39 kilómmal(ő kicsit több volt nálam),de senkinek eszébe nem jutott volna,hogy segítsen megtartani...amire jól hallhatóan ki is nyilvánítottam a mondandómat,mire felálltak a mellette lévő a székről,és egy lánnyal valahogy leültettük őt.Aztán mire le kellett szállnunk jobban lett,ott maradtam vele,míg érte nem jöttek.
Igen,ez valóban baj a mai világgal,nem figyel senki a másik emberre.

Pancsy:Szerintem merj belevágni a kapcsolatba,ha úgy adódik a dolog.Lehet,hogy egy nagyszerű emberről maradnál le...Én azt mondom bátran!Figyelj,maximum azt mondja,hogy nem kér ebből,de akkor sem dől össze a világ,mert valószínű nem ő volt akit te keresel,és mehetsz tovább.Persze most nem azt mondom,hogy így is lesz,de benne van a pakliban.Én ezt így látom.Tartsd szem előtt,hogy mindig a nő választ!Hát válogass,megteheted!Fiatal vagy!Hajrá! :D

Nincs jelen

 

#95 2006-09-28 13:48

henicica
Tag

Re: Párkapcsolat

Szia maKACS.

Ajelenlegi párom mikor először vitt el a szüleihez ebédre az anyukája csak azt tudta hogy beteg vagyok azt nem mit ehetek és mit nem.Kicsit fura volt mert mindenki evett én meg néztem.alig vártam a desszertet almássüti volt :) nem szeretem.éhesen mentem haza.de azóta csak a kedvenceimet főzi ha megyünk hozzájuk.

Szerkesztette: henicica (2006-09-28 13:49)

Nincs jelen

 

#96 2006-09-29 11:16

Worrying_friend
Tag

Re: Párkapcsolat

Sziasztok!

Én pont a másik oldalról tudok bepillantást adni. Nem vagyok Crohn-os, viszont az aki nagyon fontos nekem sajnos ezzel a betegséggel kénytelen együttélni. Tavaly derült ki az egész, és mi is akkor kerültünk közelebb egymáshoz, úgyhogy ugyan kicsit nehezen, de  mondhatni egyből tudtam róla. Nekem természetes volt, hogy minden lehetséges infot és rendelkezésre álló tapasztalatot felkutassak, ami segíthet megértenem ezt az egészet. Így kerültem ide hozzátok, és bizton mondhatom, nagyon sokat segített az itt fellelt tudás abban, hogy megértsem, elfogadjam és megtanuljak odafigyelni rá. Természetes volt számomra, hogy ha segíteni szeretnék neki abban, hogy könnyebben viselje az ezzel járó kellemetlenségeket, akkor minél többet meg kell tudnom erről a betegségről. És ezt a legjobban olyan emberektől szerezhetem meg akik maguk is ezzel küzdenek és hajlandóak nyíltan beszélni erről. Fontos volt számomra, hogy tisztában legyek alapvető dolgokkal (diéta, remisszió és fellándolás, kezelési módok, vizsgálatok, eredmények, stb.) mert eléggé kellemetlen lett volna pl. ajándékként egy tábla tejcsoki :)
Így sikerült (remélem) hasznossá tennem magamat, odafigyelni az apró jelekre (mert nem egy panaszkodós fajta), megpróbálni kímélni, vigyázni rá...

Az egészből annyi a lényeg, hogy szerintem nem szabad úgy éreznie senkinek, hogy kevesebb vagy rosszabb a többi embernél csak azért mert beteg! Nem kell titkolni, mert nem egy szégyenletes valami, és ami a legfontosabb: igaz hogy kellemetlen hatásai vannak, de NEM TEHETSZ RÓLA. Ez nem olyan mint egy nemibetegség, ami mondjuk utalhat a kicsapongó életre (mondjuk én személy szerint őket sem ítélem el). Ez csak van és épp elég baj az hogy van, nem kell még külön problémát csinálni abból, hogy a többi embernek hogy add be. Aki normális az úgyis elfogad olyannak amilyen vagy, aki meg nem azzal nem is igazán kell foglalkozni!

Kitartást mindannyiótoknak, és köszönöm itt is, hogy megosztjátok az érzéseiteket és tapasztalataitok éppúgy mint a félelmeiteket másokkal.

Nincs jelen

 

#97 2006-09-29 17:15

dori
Tag

Re: Párkapcsolat

sziasztok''
en is szeretnek ehhez a baratsagos temahoz hozzaszolni...
mivel nekem is pozitiv tapasztalataim vannak:)
eppen ez altal a betegseg altal es a muteti idoszak kozben valt is el igazabol az kik is az igaz barataim..
es szerencsere nem nagyon kellett csalodnom...
de akire a mai napig buzske vagyok-o szamomra az igaz barat...a baratsagunk akkor kovacsolodott igazan ossze amikor nalam mutetek tomkelegere(ha lehet igy mondani)kerult sor....azt hittem ilyen baratsag csak a filmekben van:"egyutt sirunk egyutt nevetunk"--hat tevedtem!!!! mivel ez az egesz velem megtortent es nem az az igaz barat akivel elmesz vasarolni vagy edzesre jarsz az az igaz barat aki ugyanugy mint te a baratsagotokert 50%-ot tesz..nem tobbet es nem kevesebbet hogy kijojjon a 100%
az ember egy kezen meg tudja szamolni hany igaz baratja is van...es rengeteg mindenert koszonettel tartozom neki:es ami a legszebb ebben ez szamara teremeszetes:)....ja es hozzatennem nem szegedi mint en..:):)

Szerkesztette: dori (2006-09-29 17:15)

Nincs jelen

 

#98 2006-09-29 20:39

Judit
Tag

Re: Párkapcsolat

hello

dori: detto. én is most tapasztaltam meg kik az igazi barátok, ilyen szempontból teljesen átalakult az életem és ennek tul.képp örülök. ez a jó a rosszban..

worrying friend: mindegyikünknek ilyen igazi társat kívánok mint te vagy, szerető, odafigyelő, megértő, utánajáró!!!, toleráns és még tudnám sorolni!!!

Szerkesztette: Judit (2006-09-29 20:40)

Nincs jelen

 

#99 2006-09-30 08:35

Vicaa
Tag

Re: Párkapcsolat

Worryng friend, fantasztikus, ahogy ezekről a dolgokról a másik /egészséges/ szemszögből írtál. Azt hiszem Judit már előttem pontosan megfogalmazta az én véleményemet is!

Én szintén egy szerető, megértő, türelmes társra találta a férjem személyében, és valóban nem mindegy az, hogy valaki hogyan fogja fel a betegség kellemetlen oldalai közül azokat, mint pl. aktív bélmozgás és "széljárás". Tudja, hogy nem tarthatom vissza és természetesen kezeli ezeket a dolgokat, sőt ha én szégyellem magam, vagy kellemetlennek érzem a dolgot, akkor ő biztat és megnyugtat, hogy semmi nem számít, csak az, hogy minél jobban érezzem magam és hogy szeressük egymást, de azt mindenek felett!
Büszke vagyok rá, és ezt azért is írom, hogy igenis vannak ilyen emberek, és aki szereti a másikat, természetes dolog az, amit mi (én) kényelmetlennek érzünk, és tartunk attól, hogy vajon ezt hogy fogja elfogadni tőlünk a másik.

( Még zárójelben megjegyzem, hogy fantasztikus embereknek tartalak Titeket, akik sztómával éltek, és ilyen szuper módon tudjátok kezelni a vele járó dolgokat, mint ahogyan aztl eírjátok!!!)

Nincs jelen

 

#100 2006-09-30 12:29

barna-by
Tag

Re: Párkapcsolat

Furcsa, de mivel mi mindig a betegek szemszögéből nézünk mindent, párkapcsolatnál a másik oldal zárva marad.Szerintem is szupe volt, hogy most betekintést nyerhettünnk a "másik" oldalba is!Talán több ilyen embernek kellene irnia, bár nem hiszem, hogy sok egészséges ember olvassa a fórumot, legalább is kevesen szólnak hozzá (kivéve a beteg kisgyerekeknél az anyukák). Jó volt olvasni az írásaidat Woryng Friend!

Nincs jelen

 
IBDoktor
 

Láb

Powered by PunBB
© Copyright 2002–2008 PunBB