crohn-colitis.hu

Köszönöm szépen az információkat Lydia és neked is Sanvito!

Kedves Ánya! Tudomásul vettem, megjegyzem!
örülök, hogy így állsz hozzá. Nekem lenne ennyi derûlátásom mint Neked!
Puszi Lisa

Kedves Ánya!

...én csak annyit mondanék, hogy az erõ Veled van!

üdv:árpi

Az a helyzet, hogy nagyon jó lett a CT eredményem! :D
Ma kaptam meg. Belek mindenhol rendben, Crohn betegség nem igazolható! Szerdán kapok idõpontot a tükrözésre, utána meg visszamegy szépen a helyére a bél. :) Mert gyógyíthatatlan betegség nincs!!! De komolyan! Csak arra kell figyelni, hogy az ép testben ép lélek fordítva is igaz! Ezért fontos a kiegyensúlyozottság, boldogság, harmónia. Az ép lélek ép testet fog eredményezni!

Ánya!

Ne izgulj egy cseppet sem, teljesen felesleges! Minden rendben lesz, vedd ezt biztosra! Én azt kívánom járjon át az érzés, mintha már mindenen túl is lennél. Elõlegezd meg ezt az örömérzetet magadnak! De azért SOK-SOK SIKERT kívánok!

Mr PeetR nagyon becsülendõ az optimizmusod.:)
Kívánom hogy "ints búcsút" Crohn úrnak de ezt majd az idõ eldönti.
Ányával együtt mindkettõtöknek sikeres mûtétet kívánok.:)

Mr.PeetR!
Sorry ,hogy félreértettelek!

Kicsit zavaros, amit írsz Kriszti! Mintha azt sugallnád szégyellnem kellene magam amiért így állok a dolgokhoz. :S
Netán becsmérlõnek gondolsz? Remélem nem, hiszen ismersz személyesen is, szerintem nem úgy, hogy hiányozna belõlem az empátia és a tolerancia másokkal szemben. Betegnek soha nem is gondoltam magam! Van 2 lábam, 2 kezem, semmiben nem vagyok korlátolva, lehet szép feleségem, családom. A betegség akkor kezdõdik, ha az ember elveszíti a méltóságát. Volt ilyen is a kórházban, de sikerült azt is feldolgozni. Egyébként biztosan nem véletlenül jött ez a "betegség", mert merõben más ember lettem tõle, rengeteg bölcsességet adott és megtanított egy teljesen más szemszögbõl nézni a világot. Lehet furcsa ezt így hallani, de én hálás tudok lenni a "betegségért" is, mert olyan pluszt kaptam tõle, amihez más módon nem jutottam volna. Megköszönni azért hagy ne köszönjem, hogy mindezen keresztülmentem. Meg kinek is köszönném meg? De hálás vagyok a sorsnak, adott egy kis iránymutatást merre is tartsak, mit hogyan értékeljek stb. stb.
Ez a gondolkodásmód nem kevés idõbe, energiába és odafigyelésbe került. Nehéz volt megtanulni nem parázni a dolgokon, felülkerekedni fájdalmakon, olyankor is mosolyogni mikor minden fáj. Hihetetlen lelkierõ kell ehhez, de csak elindulni nehéz az úton, mert a pozitív történések mindig könnyítenek a feljebbjutásban. Bárkinek segítek ebben, hogyan lehet mindezt elérni. Viszont rájöttem megváltani a világot egyedül nem fogom és talán nem is tisztem. Mindenki megtalálja úgyis a maga módját, hogy boldog és kiegyensúlyozott legyen. Onnan pedig már csak egy apró lépés az egészség. Fontosnak tartom nem napi szinten tudatosítani magunkban, hogy betegek vagyunk, nem napi szinten témázni a tüneteken, nem aggodalmaskodni, egyszerûen ne legyen fõszerepe a betegségnek senki életében. Van-van, kezelni kell, de nem kell ennek akkora jelentõséget tulajdonítani. De ez csak az én véleményem. A mindenre képesség valóban határtalan, de nem kell rosszra gondolni. Nyilván az etikusság és erkölcsi határokon belül gondolok a mindenre képességre.

Sziasztok

Hát azt hiszem rám még hosszú út vár,mire így tudok hozzáállni ehhez a betegséghez...

Nelly!
Minden útra, a hosszúra is, az elsõ apró lépéssel kell elindulni. Utána tovább. Biztos menni fog. Az elején fontos a betegség elfogadása. Nekem legalábbis azóta megy az életem, amióta kb 22 éve elfogadtam, hogy ezzel kell együtt éljek. Ha akarom, ha nem. Akkor már érezzem jól magam az adott lehetõségek között!! :D :)  Ebben nekem pszichoterápiás segítségre is szükségem volt. Most a vastagbelem elvesztése elõtt is jártam terápiára és sokat segített. Ez az én utam. Biztos megtalálod a sajátodat és azon fogsz tudni haladni. MrPeetR útja is követhetõ, meg másoké is, de te is meg fogod találni a sajátodat, amin elindulhatsz.
Bármiben tudok segíteni, nyugodtan írj emailt, válaszolok.

Jó utat !!!

Szerkesztette: Ánya (2008-08-27 10:21)

Mr PeetR!
Nem vitaindítónak szántam amit írtam és szerintem Kriszta sem.Köszönjük Tõled (a többiek nevében is írom hisz többségrõl beszélsz) a ránk aggatott jelzõt.De én mégis úgy érzem Te ragaszkodsz itt egy elmélethez(bocsánat "döntés"-hez) kézzel-lábbal.De itt le is zárnám mert úgy érzem a további elmékedésnek nincs értelme.
Ja még annyit senki nem akarta hogy rosszúl érezd magad.Sõt!

sziasztok!

csatlakozom egy véleménnyel: (de legyetek szívesek olvassátok végig,mert részeiben félreérthetõ lesz)
szerintem a betegséget el kell fogadni,nem kell legyõzni! - hisz a betegség nagyon sok mindenre tud tanítani bennünket, inkább a nem elfogadás helyett én nem beletörõdést írnék, na beletörõdni azt végképp nem szabad!
A betegség a lélek nyelve-jelzi hogy odabenn nincs rendben valami és ennek az okát kell feltárni magunkban.
Ha a lélek terén nem áramlanak rendesen az energiák-a csakrák  energia blokk alatt állnak, a test területén betegségek jelentkeznek-tehát nem a tüneteket kell kezelni (bár átmenetileg megoldást jelenthetnek) hanem a TELJES GYÓGYULÁSHOZ a probléma gyökeréig a lélek-szellem területeire kell lemennünk.
A tudatunk csodákra képes és az igazi gyógyulás ott kezdõdik, de nem görcsös tiltakozással:hogy nem vagyok beteg-hanem elfogadással, alázattal és egy egyszerû (folyamatosan fenntartandó) döntéssel indulunk el a gyógyulás útján...
Mostanság nagyjából ez az én utam, ezt ne is kövesse senki, hanem csak azt kívánhatom hogy mindenki találja meg a saját ÚTJÁT és merjen rajta (ha kell egyedül is) menni-menni-menni emelt fõvel...

Mindenkinek Csodás Napot Kívánok!

üdv:arpapa

szerintem:
-a cél maga az ÚTON való menetel...
-van akinek elég a tünetmentes állapot, de aki elég mélyen lelát magában, annak a teljes gyógyulásra kell törekedni és az benntrõl-mélyrõl a lélektõl-szellemtõl fakad.

áldásbékesség!

Igazad van zolcsibal! Elismerem, ha hibázom! Bunkó és modortalan voltam. Szeretném ezt korrigálni! Természetesen nagyon jól esett, hogy sikert kívántál a mûtétemhez, hogy nem köszöntem meg....õõõõ....igen, itt valóban tettem egy mulasztást. Sajnálom! :(
Alapvetõen nem tartom magamat bunkónak, csak kiragadtam egyvalamit a hozzászólásodból, így elkerülte a figyelmemet a LÉNYEG! Tehát mégegyszer, ne haragudj és NAGYON KÖSZÖNÖM!

:):):):):):):):):):):)!!!!!!!!

Ánya!
Hajrá!!!:)

Szia Ánya!
Én is kívánok neked sikeres mûtétet:)és a legjobbakat:)
Egyenlõre valami hiba miatt nem tudok emailt küldeni...de jól esett,hogy írtál nekem:)köszönöm..
Én még csak ott tartok,hogy próbálom elfogadni a betegséget,mert kb két hónapja derült ki esetleg chronom van...még nincs biztos diagnózis,de ez a gyanú.Ezért lehet nehezebb is elfogadnom,mert még mindig reménykedem hátha nem az,na de akkor mi más is lehetne....(cu.t kizárta a szövettan,chront meg nem diagnoztizált,csak érgyulladást,ami ugye lehet a chrontól..ezért nincs kizárva)Most már kezdem elfogadni és ha az akkor nagyon bízom benne sokáig leszek ilyen jól mint most...mert nincs az ég világon semmi panaszom.
Remélem mihamarabb adsz hírt magadról.Mégegyszer a legjobbakat kívánom:Nelly

Ánya!

Kitartást, erõt kívánok Neked mindenek elõtt! Hamar túl leszel ezen az egészen és a Te pozitív példád lesz az én erõm, amikor utánad megyek majd! ;)

Sok sikert és kérlek tényleg ne izgulj!

Üdv.: PeetR

Szia Mindenki!
Puszi a Bosziknak!
Ánya!!! Jöttem, hogy szóljak. Én is nagyon veled leszek! Kész láthatatlan tömeg lesz az ágyad körül. :) Ha néha valamelyikünk le ver valamit, ne haragudj érte! De hát ez a tumultus... :-D
Szóval én is nagyon drukolok Neked!
Fiuk... Végig olvastalak Titeket. Mindegyikötöknek valahol igaza van. Szerintem ezt a "betegséget" ha nem is az, mindanyiunknak külön úton kell végig járni, ha nem is egyedül és nem is egyformán.
Mindanyian másképpen éljük át és meg.
Mindanyiunknak meg kell küzdeni a saját külön mumusával.
Én ez alatt a pár hónap alatt, megnyertem pár csatát. Mind a magán életbe, mind a "betegség" álltal.
Ugyhogy meg fogom nyerni a háborut is!

Sanvito! Köszönöm az ötletett a kendöcskékröl! Egyszerüen fantasztikusak! Igaz, kicsit csip, de ha nem használom, már hiányzik. Ugyhogy kibirom a csipkedését! :-D

Lisa? Mi van a vizsgákal? Voltak? nem voltak? Hogy sikerültek?

Puszi Nektek!
Ági

Sziasztok!
Ánya minden jot neked! Kitartás! :D:D

Szia Ánya!
Sok siker kívánok neked, így az útolsó pillanatok egyikében én is! Tudom, hogy most mit érzel, de biztos, hogy minden tökéletesen fog menni és te is meg fogsz lepõdni rajta, hogy milyen könnyû volt (nálam ez így volt:) ).
Siess a regenerálódással, hogy minél hamarabb olvashassuk mi is az írásaidat!

Lydia

Kedveseim!

Akkor most és itt elbúcsúzom, de új belsõ és külsõ elrendezésemmel kb két hét múlva újra jövök!!
KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM!!!!
Nem írom ki a neveiteket, mert sokan vagytok és félek, valakit kifelejtenék :( , de tudjátok úgyis, hogy mennyire hálás vagyok nektek!!
:D :D :D :D

Sziasztok
Seol : üdv. Nem is írtál semmit Magadról! Hogy vagy? Hogy viseled a "dolgokat"?
Csütörtökre vállaltam be egyet...most van sok már egyébb is. Puszi Neked :)
Sanvito : még Hawai-zol ? :D Akkor jó szórakozást, láblógatást!

Szia Tomi!
Mint sanvito, én is átestem már egy zárón, csak én még januárban, ezért én is leírom, hogy nálam mik voltak, mivel nálam kicsit máshogy alakultak a dolgok, mint sanvito-nál, bár ez gondolom ember és okfüggõ. Nekem ugyanis crohn miatt kellett a kihelyezés (nálad nem tudom, hogy mi volt a háttér)
Én mikor bementem a kórházba, beszéltem elõtte az orvosommal és õ az eredmények alapján 2-3 órásra tervezte a mûtétet és egy vendégspecialista segítségével szerette volna megoldani a zárást. A második fele sikerült is, csak a 2-3 órából lett 7 és fél (anyumék már igen-igen tûkön ültek), mivel még gyulladt volt a bél a kihelyezéskor és belül a sztóma köré tekeredett és a gyógyulás következtében sajnos „megkövesedett”, ezért sok idõbe telt, míg az ép belet le tudták választani a beporcosodottról. Mikor kihoztak a mûtõbõl viszonylag észnél voltam, csak ugyebár fáradt és álmos voltam, de a biztonság kedvéért adtak egy oxigénmaszkot (gondolom a hosszú altatás miatt), ami legalább annyira nem tetszett, mint a gyomorszonda.
Csöveket igen, fogsz kapni. Gyomorszondád, drain-ed és katétered biztosan lesz, nekem ezek mellé ismét betettek egy centrál vénát, de az nálad lehet, hogy hanyagolható.
Nekem szintén 2 nap után jött meg az elsõ széklet (bár nálam azt mondták, hogy ez kicsivel tovább szokott tartani, de megnyugtattak, hogy örülhetek neki), amivel sikerült elérni, hogy megszabaduljak a szondától. Itt még elmondom, ha mész zárásra, akkor mindenképpen vigyél be baba popsitörlõ kendõt, mivel sokkal kíméletesebb a legpuhább papírnál is és tuti jól fog jönni.
Nekem az elsõ pillanattól ment az ülés és forgolódás (ami a kihelyezéskor csak segítséggel vagy sehogy sem sikerült az elsõ 2 hétben) viszont azt megtiltották, hogy felkeljek az elsõ 3 napban az ágyból, de ahogy engedélyezték, segítség nélkül talpra álltam (és sétáltam is volna ha nem kezdek szédülni, de arra várni kellett még vagy 3 percet). Az elejében azért rossz volt, mivel a végbélnyílást megtágítják, hogy véletlenül se repedjen szét, ezért elég nehéz tartani a székletet, de 1-2 nap és azzal sem volt gond.
Én az elsõ 5 napon egyáltalán nem is ihattam (ezért nagyon kiszáradt a szám is, úgyhogy javaslom, hogy Labellót vigyél magaddal és jó, ha egy feltöltött jégkocka tartót is teszel be a korházi fagyosba, hogy legalább az adjon egy kis nedvességet), az étkezés is a 10 napon jött be elõször a napirendembe.
Engem a 15. napon engedtek haza, és 2 hétig kellett még diétáznom, de utána már bármit ehettem, amit akartam.
Ja! És igen, a 2 kiló emeléshatár nálam is játszott (óvintézkedés egy esetleges sérv ellen), de már én is túlléptem a határt, de ezzel is vigyázni kell, mert az egyik lánynak a kórházból már 2 sérvmûtéte volt visszahelyezés óta, pedig nem is emelt többet az ajánlottnál… azt mondják, hogy ez is egyénfüggõ, mert van akinek nem tud úgy regenerálódni a felnyitás után a hasfala, mint kellene…
Összefoglalva azért egyáltalán nem volt vészes az elsõ mûtéteimhez képest, (én sokkal rosszabbra számítottam, de szinte minden könnyen ment…)
Remélem én is tudtam kicsit segíteni, ha van még kérdésed, akkor nekem is nyugodtan írhatsz.

Egyébként akartam kérdezni, hogy kipróbáltad-e a pasztagyûrût és ha igen, akkor bevált-e!?

Legyen problémamentes, szép napod!

Lydia

Sziasztok!

Sanvito és Lydia köszönöm a részletes beszámolót a mûtétrõl. (Nem igazán nyugodtam meg ,de hát tul kell rajt esni és csak jobb lesz mint most.)

Sanvito: A mûtét még nem tudom mikor lesz ,de lassan közeledik már eddig úgy van szeptember vége, október eleje. Kell majd idõpontot kérni egy röntgen vizsgálatra és ott megnézik van-e még gyulladás a bélben és itt döl el mikor lehet mûteni majd.

Lyndia: A pasztagyûrût nem próbáltam még mivel kétséges honnét tudom beszerezni ezért elõször Sanvito által ajánlott kenõcsöt probálom amit a gyógyszertárba könnyedén betudtam szerezni. Eléggé csíp a sebnél de remélem helyre hozza nehezen szívodik be, ezt nem is szoktam megvárni hanem ráragasztom a zacskót egybõl.

Mégegyszer köszönöm a gyors és bõ válaszokat.
Sziasztok

Szia Mindenki!
Puszi a Bosziknak!
Ánya már elvileg túl van a mûtéten. Biztos minden rendben van és most boldogan és nyugodtan pihengél.
Nagyon drukoltam Neki és nagyon várom vissza!
Fiuk, Lányok… Milyen az a sztóma tágítás?
Minden érdekel róla! Kell befeküdni hozzá a korházba? Mit csinálnak velem? Fog fájni? Meddig tart? Még az is érdekel hogy meleg lesz e vagy éppen esni fog e az esõ. :)
Elöre is nagyon köszönöm a válaszaitokat.
Ági