crohn-colitis.hu

Colonoscopia, manometria (végbél vizsgálat ez is, ocsmány egy valami), virtuális colonoscopia - hiába virtuális, a végbélben turkáláson túl az elõzetes kipucolást sem úszod meg, már bõgtem, úgy fájt, ahogy egy napig jött belõlem a forró víz a borzalmas Fleet-tõl, és megfogadtam, én ilyen pucolásba többet bele nem megyek, és amire azt mondtam hogy na most már aztán hagyjanak békén, a defecographia, melynek során ki kell sz.rni a kontrasztanyagot. (és akiknek javallott, annak köze nincs az én tüneteimhez, csak rohadtul nem figyeltek rám a kórházban 5 napig, gondolom "mert ez biztos csak hülye" és baromságokat írtak a lapomra, ami nem is úgy volt!) És ehhez kötötték egy olyan gyógyszer kiírását, amit - egy kutatás miatt - csak az a 2 orvos írhat ki. Ondansetron/Zofran a neve, állítólag hasmenéses IBS-ben hatásos. Amúgy rákosoknak adott gyógyszer.

Egyszer csinálnak, utána meg azt mondják, hogy minek. Elvileg egyszerre 3 mintát kellene küldeni, de azt mondják, hogy 1 bõven elég. Errõl ennyit

Sziasztok!

Én egy-két hónapja találtam rá a honlapra. Sok hozzászólást végiolvastam és sokmindennel egyetértek.

De bemutatkozom: most derült ki, hogy kb. 2 éve IBS-es és refluxos vagyok. Vakbélgyanúval indult a dolog. Kórház megfigyelés, semmi, megint görcsölgetés, aztán 2 év múlva kórház megfigyelés semmi. A második vakbélgyanu után alaposabb gasztors kivizsgálás (mostanában, folyamatba, még nem tudoma szövettant). De az IBS és a reflux mint diagnozis egy kicsit megnyugtató. Mert legalább tudom mi abajom és 2 éve mivel küzdök.

Egyébként 26 éves vagyok Bp mellett Bicskén lakom a férjemmel egy kisvárosban. Szinte tökéletes életünk van MOST. DE nekem volt minden az életemben egy csomó lelki ok, ami okozhatj a tüneteket. És amint tudjuk ha a lekünk kimerül akkor a betegségeé s bacik is jóbban bennünk maradnak. Minden szervrendszerünk összefügg az idegrendszer is a többi szervünkkel. De egyetértek mindkét táborral, hogy lehet valki leki ok nélkül is beteg és leki okból is.

Nekem biztosan a leki okok inditották el a betegségemet, de van kirthatalan bacim is (ma i smegyek a házidokihoz valami erdményért), de egyetértek Sa-ni-val, hogy leginkább a diéta segített nekem. MEG TI! Ahhoz, hogy jobban legyek nagyon kellett nekem ez a társaság! Szóval az a tudat, hogy más is beteg és neki is vannak problémi és leirja hogyan probálja megoldani, neki mi segített nagyon jó dolog. Nekem ez a közösség segített a tükrözések elött kibirn a vizsgálatokat és mindent. És hiába mondta nekem a dietetikus, hogy diétázzak addig nem hittem neki ameddig ITT nem olvastam, hogy a diéta milyen fontos.

Én kiprobáltam alternatív dogokat is (az alternatív módszerekben már kifejtettem a véleményemet) van amelyik jó van amelyik segít, van amelyik nem. DE minegyik drága én alapvetõen csak az olcsó módszerekben hiszek. szerintem mindekinek magának kell eldöntenie, hogy melyik módszer tetszik neki vagy segít neki, nincsen egyetlen hatásos módszer sem, ami minden problémát megoldani. Szóval probálgatni kell. De a legfontosabb a diéta, az hogy nekem mi jó és mitõl vagyok jóbban nekem ez a lényeg. Mindekinek sok tapasztalást igényel ez a betegség. Az teljesen igaz, hogy az orvosok ráfogják a lelki okora ezt a dolgot, de ez annál sokkal összetettebb.

Egyébként nekem van egy tanári diplomám és ezért tanultam pszicholgiát, meg sok módszerrõl olvastam magam is, de ha vannak problémák azt nekünk kell megoldani, nekünk kell rájönni. Voltam pszichologusnál is nekem segített, de nagyon drága ez is...

Na most ennyit irtam, ennyit elég elolvasni szerintem :)
Ugyis fogtok regagálni és akkor majd megint.

Üdv: mindenkinek!

Tanácstalanságból. Aztán akartak még egy rendeset, mert nem javultam. Amikor az elsõ alapján se segítettek rajtam! Diétás tanácsot soha egyet se kaptam, akérhogy kérdeztem! Hadd döntsem már el én, hogy mennyire vagyok elszánt, és mit tudok betartani! Én nem tartozok a bélbetegen kolbász után nyálat csorgató betegekhez, én hajlandó lettem volna bármirõl lemondani, de még az információt is megtagadták. Mindegy, nem érdekel már, segítettem én magamon....

Szia "Szabóné", én is itt olvastam elõször az SCD diétáról. ha ez a közösség nem lenne, azt se tudtam volna meg, hogy ilyesmi létezik. Pedig elõször a szeretteim is úgy vélték, nem tesz jót nekem az itteni olvasgatás, mert nagyon kiborultam attól, milyen dolgok, betegségek vannak a világon, és hogy az én állapotom is még tovább fajulhat. Addig voltam boldog ember, amíg a "gasztró" szócskáról a "gasztronómia" jutott eszembe, és nem a "gasztroenterológia", amirõl azt se tudtam mi az... Na de ezen kár bánkódni.
Én is igyekszem figyelembe venni ma már a költséghatékonyságot, szézezereket elköltöttem feleslegesen orvosra, alternatív "terápiára", táplálékkiegészítõkre... Ezért tartok anyagilag ott, ahol tartok, de mindegy, most már ez sem érdekel, túl kell lépni rajta, pénzt lehet újra gyûjteni, ami megoldhatatlan probléma, az a halál és a gyógyíthatatlan betegség.

Szia Nita!
Azért nem volt eddig még komolyabb vizsgálat, mert nem tartották fontosnak. Egy nyavalyás ultrahangot is alig bírtam kipréselni belõlük. Most egy gyomtükrözésre várunk ,de a gyerek egyre jobban ellenáll.

Az UH pedig nem sokat ér, én több mint 1 év után jutottam el colonoscopiára

Hali Stromcek!

Gondolom "helio" alatt a helicobacter pylori-t értetted. (csak 1 kis help)

Picike: a kiürítetlenség érzést nálam nagyrészt megszüntette az SCD diéta (link a diagnózis topikban).

Helane: nekem azt modnta a magánorvosom, hogy a gyomortükrözést is lehet bódításban, sõt, altatásban is (de én nem kértem - de egy gyereknek biztos még ijesztõbb lehet, talán trauma is, hogy ledugják szegénynek a  torkán azt a vastag csövet :( - érdemes esetében megfontolni, hogy kéritek)

Stromcek: mindenki keresse a neki legmegfelelõbb megoldást. Én biztos vagyok benne, hogy nálam nem az idegesség generálta a napi több wc-t. De ezzel nem akarom megbántani azokat, akiknél igen! Csak tudom, hogy nálam nem, ennyi! - egyszer volt már ebbõl konfliktusom egy magát pszichoszomatikusnak tartó beteggel... De ennyi erõvel én is megsértõdhettem volna, mert õ meg, hiába mondtam bármit, mindenáron azt akarta bizonygatni, hogy nálam is lelki... Mert hogy én ne higgyem, hogy különb vagy erõsebb vagyok nála - na ez már paranoiába hajlott részérõl, a feltételezés, hogy ennyire rosszindulatú lennék. Na, csak nem akarom, hogy itt is egymásra mutogasson a 2 "tábor"...
De tudom, hogy sok betegnek ÁRT ez a feltételezés... És - bocs, meg ne sértõdjön valaki! - de szerintem vannak, akiknek az is árt, ha elhiszik magukról, hogy lelki betegek, inkább, mint hogy diétázzanak.

Cyan: "érzékeny" vagyok - ezt is megkaptam egyszer egy orvostól (aki mellesleg nem is ismert) ezzel se tud a szerencsétlen beteg mit kezdeni. Meg - egy állítólag mindent túlbonyolító (de jól ismernek ezek, istenem...) fiatal nõvel ellentétben - hogy "egy negyvenéves testépítõ férfi biztos nem kapna ilyet" - kössz, szaladok is átoperáltatni magam... (Milyen jó Attinak, hogy neki elég a konditermet elkezdeni, meg várni x évet  :D ) Ha a beteg személyiségét teszik felelõssé, azzal mit kezdjen??? Sajnálhatja, hogy õ "érzékeny" a másik meg bezzeg milyen erõs. És úgy marad.

Drága Sa-ni, én már fáradt vagyok :D:D de Te sosem fáradsz el a sebeidet nyalogatni ;) nagyon sajnálom hogy így alakultak a dolgaid és ilyen tapasztalatokat szereztél! Szerintem hagyjuk, hogy más betegeknek mi árthat, úgyis van már itt minden, fekete és fehér is, de legalább lehet választani:))
azoknak árthat ez a csúnya feltételezés, akik szintén negatívan fogják fel! De én befejeztem, fáradt vagyok:)

Sziasztok! Valahol ráakadtam egy kapszulára amibe kamerát építenek be, ezt le kell nyelni és képeket készít az emésztõrendszerrõl. Ti tudtok errõl valamit? Mo-on végzik már ezt a vizsgálatot? Ha igen hol? Bocs, hogy így a fejetekre zúdítottam a kérdéseimet, de muszáj valami megoldást keresnem.

Szia Helane!

Létezik mini kapszula kamera topik.

Itt érheted el: 
http://crohn-colitis.hu/forum/viewtopic.php?id=231

Sziasztok!

Sa-ni ne busulj! Egyébként olvasgattam a diétás blogodat. Engem a házidoki küldött dietetikai tanácsadásra, a rendelõbe és sokat segített. Viszont sokkal szigorubb diétát tartok. Pl nem lehet semmi zsirosat enni, lágy sajtot egyáltalán nem. Gyümölcsöt sem lehet akármit. Én nagyon szeretem a majonézet, de azt egyszerúen megtiltotta a dietetikus. Nagyon nehéz volt nekem föleg érzelmleg lemondani soko finom dologról. Látszólag normális egészséges ember vagyok. Csak kb 48 kg (165 cm). Régebben is bármit megehettem nem hiztam töle, de ez nem azért volt, mert annyira jó az alkatom, hanem mert annyira rosz a gyomrom. Be kellett látnom, hogy a diéta legjobb megoldás. Javaslom menj el te is egy dietetikushoz. Nálunk a rendelõintézetben van. Szerintem a nagyobbakban van. Nekem az alapelvem, az hogy nem megyek magán dokikhoz, mert szerintem csak lehuzzák az embert és nem gyógyítanak meg csak pénzért. Persze a sok várakozás meg a bánásmód nem a legjobb a rendeléseken, de mondjuk nekem eléggé nagy szerencsém van. Én Bicskén lakom és itt van egy kistérségi rendelõintézet, szinte minden van a házban és elégg rendesek a dokik. Meg az a véleményem az egészségügyrõl, hogy rengeteg pénzt befizetek akkor lássanak el.  És igen engem i szavart, amit irtál, hogy az elején azt mondták, hogy CSAK gyomorideg. Lehet hogy sok leki oka volt a betegségemnek, de beteg vagyok és attól függetlenül kell kezelni szerintem a betegeket, hogy miért alakult ki a bajuk. Azt hiszem az orvosok erre esküdtek fel.

Cyan egyetértek!

Stromcek1. Én is szoktam pszichologushoz járni (ha van rá pénzem, mert a többi sosem ér rá eléggé az emberre, csak erre költök) Szerintem nekem sokat segített a lelki dolgok megoldásában, de a szervi bajodatnem fogja megoldnai az megmarad, arra kell a diét ameg a vitamin meg minden más, hogy karban tartsuk magunkat. Egyébként az a szorongás amit a magunkfajták a hasukba gyürnek le az nagyon men tesz jót a dolognak, de ha valaki megmondaná, hogy an lehet a szorongást kikerülni akkor jó lenne. Én is ideges és szorongos tipus vagyok. Egyébként én is tanultam pszichologiát, ezért sok esetben ki tudom magamról beríteni mi a bajom, de sokszor fogalmam sincsen mitõl fáj a hasam és görcsöl. Olyan jó lenne tudni és akkor megszüntetném.

Szép jövö hetet mindenkinek a hétvége után!

Sziasztok

Köszi mendenkinek a véleményét. A dokikkal tele a t...m. Voltam gasztrosnál és azt mondta, hogy nagyon sajnálja de nem tud velem mit kezdeni. Az volna a kérdésem ,hogy ti hogyan oldjátok meg a dolgaitokat mármint a jövés menést rendezkedést? Nagyon félek,hogy a betegség befog zárni a 4 fal közé. Ha meghívnak valahová mindig nem találgathatok, mert bevallani se egyszerü pedig senki se vette ezt a bajt. A párommal kapcsolatban is nagyon zavar, hogy végettem nem megyünk sehová. Túlélési tanácsokat várnék. Mostanában nagyon kivagyok mindig a sírás kerülget.
Ismeri valaki ezt az oldalt www.drnatur.hu és próbálta valaki ezeket a termékeket?
köszi stromcek1

Stromcek, megnéztem a linkedet - ezek sima gyógyteák, bármelyik gyógyszertárban vagy rossmanban kapsz ilyeneket. Kipróbálhatod õket szerintem, de önmagukban annyit érnek, mit halottnak a csók. Nem tesznek csodát - sajnos.

Azért nem jól néztem, mert elõször a Dr. natur oldalra irányítottál, az utolsó "a" nélkül! ;)

Ez a Colonix nekem nem tetszik, - az egész bagázs - mert egyszer írtam nekik, és azt írták, colitisre is nyugodtan (akkor még azt mondták, colitisem van). Aha, több orvos mondta, hogy colitisben nem szabad béltisztítást végezni! (Amúgy is  a béltisztításról rosszak az emlékeim a vizsgálatok elõtt...) Ráadásul a képeken, levelekben vigyorognak az emberek, hogy "jaj de jó, naponta 3-4-szer megyek wc-re." Akar a fene ennyiszer! Nekem pont a székletszám csökkentése a célom.
Szerintem ez inkább fogyasztószer - azzal "fogyaszt", hogy kipucolja szerencsétlen embereket, amitõl laposabbnak látszik a hasuk. Az sem szimpatikus, ahogy szenzációt csinálnak a mindenféle béltermékekbõl - sztem ez k.rvára gusztustalan, és számomra ennek a haszna megkérdõjelezhetõ.
De ha bízol benne, próbáld meg - ne maradjon Benned az érzés, hogy "ó, ha ezt megpróbáltam volna, lehet, hogy jobban lennék" Meg próbálni végülis mondom, nem mertem megpróbálni - féltem, hogy még elviselhetetlenebb hasmenést okoz.

Szerkesztette: Sa-ni (2009-06-15 15:39)

Sziasztok.A fokhagyma méregtelenit és nem okoz hasmenést.Meg talán a máriatövis mag olaj is csak méregtelenit.A colonix 1-szer nagyon drága és +minden baktériumot elpusztit még a jókat is.Nem szabad mindent elhinni amit leirnak.Szép napot.

Szia stromcek1.Tudom mit érzel hidd el.Én már este úgy feküdtem le hogy,hogyan fogom túlélni a másnapot.Hogy fogok el jutni dolgozni ami csak 5 perc séta.Ha ki mentem elöször kezdtem 1 hasmenés elleni gyogyszerel utána már nem volt elég 1 kellett 2-3 db.De a végén már hiába kaptam be ha ki kellett mennem elkezdtem szédülni remegtem izzadt akezem és úgy éreztem össze esek.Pedig csak 2 percet kellett autoznom.Volt olyan hogy be kellett kapnom 1 hasmenés ellen gyógyszert hogy át tudjak menni a SZOMSZÉDBA.Én 5 évig nyugtatóztam magam és nem lett jobb csak bekábultam.És elhitettem magammal hogy jobb.Napokig sirtam hogy jobb lenne megha.... .Mindenki megy én meg nem tudok milyen élet ez.Nagyon tudom min mész keresztül.És nagyon akarok segiteni.Én már meg jártam ezt az utat idáig.Neked is menni fog.Nekem nem volt segitségem ezt ide le is irtam majd olvasd el.De van egy völegényem aki hisz bennem és kitart mellettem.Akivel szeptemberben össze házasodunk.És addigra teljes tünet mentes akarok lenni.És is az fogsz lenni mert itt mindenki azon van hogy segitsen egymásnak.És igy elviselhetöbb talán.Szép estét.

Érdekes, amiket írtok - én ha érzem, hogy már több nem lesz, akkor általában nem is lesz, mehetek, ahova akarok, nem változik meg a dolog, ha kilépek az utcára.
De ha valamiféle pánikbetegség is bejátszik egyeseknél, akkor is szilárd meggyõzõdésem, hogy azt a tünetek hozták létre sok idõ alatt.
Helane, könyörgök, ne gyanúsítsd a gyerekedet azzal, hogy lógni akar! Szegényke :( enélkül is van elég baja! Én is majd' belepusztultam, amikor egy (engem egyáltalán nem ismerõ) orvos a fejemhez vágta, hogy biztos a munka elõl menekülök, és a szüleim is eljátszottak a gondolattal, mert egyszerû magyarázatnak tûnt volna... Szerencsére felfogták, hogy szeretem a munkámat, amit nem szerettem, azt otthagytam - de a romlás után azt is, amit igen... Felfogták, hogy nem a munkával volt bajom, hanem azzal, AHOGY kellett oda mennem... A gyereked lelkesedése is ezért csökkenhet az iskola iránt. Az ember ilyen tünetekkel nem tud ám tizedannyira se helyt állni, arról nem is beszélve, hogy emberek közé sincs kedve így menni!
Persze, hogy az ember mindenféle ocsmány bélpanasszal nem úgy megy munkába/iskolába, mint amikor fitt és nem kell bizonyos dolgokon aggódnia - az ember igazából Damoklész karjával a feje fölött legszívesebben sehova nem megy. Ha valaki azt mondja, hogy ettõl a szerintem teljesen jogos reakciótól lekibeteg vagyok, hát akkor oké, lelkibeteg vagyok.

Sziasztok! http://crohn-colitis.hu/forum/viewtopic.php?id=294 itt megtalálhatjátok, hogy sok emberkének hogyan kezdõdött... Szép napot!!

Szerintem ez nem vicces. És azt csak hiszed vagy hinni akarod, hogy nem tabu. Akárki akármit magyaráz, ez igenis nem az a kategória, mint hogy "jaj migrénem van", vagy "jaj, meghúzódott a térdem" vagy mittudomén. Ez egy szalonképtelen betegség, ha csak nem vagy a részeges, igénytelen pasik egy díszpéldánya, aki a kocsmaasztalnál a sz.rással poénkodik (és általában makkegészséges) 

Morális értelemben persze, hogy nem értéktelenebb ember ettõl valaki -  éppen azért, mert a személyiségének semmi köze hozzá,  nem tehet róla.
De gyakorlatilag (a teljesítmény szempontjából) "értéktelenebb": ilyen állapotban kevésbé tud helytállni akár tanulásban, akár munkában. Érdekes, hogy az exmunkahelyemen is ha egyszer nem tudtam bemenni, öten ugrottak a helyemre, hogy kitúrjanak. És ilyen állapotban a kesztyût se tudod felvenni. Jogos is, mert sajnálattól semmi se megy elõrébb - Ott tudsz lenni vagy nem? Tudod csinálni, vagy nem? Ezek a lényeges dolgok. (Hogy én megértõbb voltam a beosztottjaimmal, az egy dolog. Az extra szívesség, és nem alapvetõen elvárható.)
Arról nem is beszélve, hogy nõként is csökkentett az "értékemen" - ezt nem más éreztette velkem, hanem engem zavart.
Nekem ne magyarázza senki, hogy ez milyen bagatell, meg viccként felfogható.
Inkább ne egyek semmit, csak nyers húst meg desztillált vizet, de én ebbõl kimászok, normálisan akarok élni....

Szerintem ha maga az ember nem tudja elfogadni ezt, akkor már tök mindegy, hogy mások mit gondolnak róla, vagy mit mondanak. Mert amikor bármivel szembesülni kell, nem más szembesül vele, hanem az ember maga. És akkor meg tök mindegy, hogy Rozikukakékseu azt hiszi és gondolja, hogy ez gusztustalan.
Megváltoztatni a másik ember álláspontját szinte lehetetlen, ha egy szóból nem érti meg a lényeget, akkor kár a többiért. Akkor azoknak, akik nem értenek egyet, adott témáról nem kell tovább beszélniük, mert értelmetlen.
Kívánom Neked, hogy megtaláld, amivel ki tudsz ebbõl mászni és normálisan tudsz élni... és nemcsak Neked, hanem mindenkinek, aki ebben, vagy bármi másban/mástól szenved.

Nagyon a lelkedre vetted. Ha a személyiségnek semmi köze nem lenne hozzá akkor nem ezen a fórumon lennénk... nem akarok vitázni csak én is olyan önfejû ember vagyok! :):):):) Szóval nagyon árulkodó az a sokminden amit írsz. Nem nézlek le és az elõzõvel nem poénkodni akartam csak pozitív hozzáállást hinteni amitõl sajnos nagyon messze állsz.

Ne haragudj, Cyan, de ez egy hülyeség, hoyg azért vagyunk itt, mert a személyiségünknek köze lenne a betegségünkhöz... Én speciel gyógyszer- (gyógykészítmény) és táplálkozási tanácsok reményében jöttem a fórumra, iletve azért, hogy megosszam másokkal, ha nekem valami beválik.

"nagyon árulkodó az a sokminden amit írsz" - igen, tudom, ezt már vártam. Most már bármi, amit mondok, felhasználható annak igazolására, amit a lelkes elemzõ épp igazolni akar.

"Nem nézlek le" - köszönöm szépen, kedves vagy.

"pozitív hozzáállást hinteni amitõl sajnos nagyon messze állsz."
1. mi számít pozitívnak? a mosolygó, belátó, türelmes beteg, az orvosok álma, aki lehajtja a fejét, hogy "igen doktor úr/nõ, megértem, hogy ezt nem lehet meggyógyítani, meg persze, biztos igaza van önnek, lelki beteg vagyok" Kösz, akkor nekem jobb negatív hozzáállással!
2. mihez való (pozitív)hozzáállás?
a "lelki eredet" elméletéhez? Ha tudni akarod, egy hetet töltöttem az Attila-dombnál, és ott végig gondoltam, lelki értelemben ugyan mi intézhetett így el. Nem javított semmit. Tízezreket adtam pénzcsaló kineziológusoknak, nyitott voltam én minden ezó-elméletre, csak valaki gyógyítson már meg. A kételyt és a józan észt azonban nem tudtam kiölni magamból. A diétához nem is kellett.
3. szerintem nem egy negatív hozzáállás volt összeszedni magam és elszánni magam egy szigorú diétára, ami gyökeresen eltér az étkezési szokásaimtól.

De tökmindegy, egész életemben az árral szemben úsztam. Nem az ellenkezés kedvéért, hanem mert az élet több területén más hozzáállást tartottam konstruktívnak, mint a többség. Hát úgy látszik, ez még a betegségben is megismétlõdik, de ha meggyógyulok, hát még ezt sem bánom!  De ez még mindig csak a megküzdési stratégiára vonatkozik, és nem az okra, úgyhogy sajnos az elmélet még mindig nincs igazolva, és részemrõl nem is lesz.

Nem baj, az idõ majd segít... nem akarok már átmenni jószándékú "provokálásba" vagy személyeskesésbe, istenments. Már csak megjegyzem így utoljára, ne érezd hogy én "felülrõl bírálnálak" Téged, nekem lelki gondjaim vannak igen, még mindig, sok-sok éve. És ezen keresztül súlyos beteg is lettem. Már nem azon múlik hogy pozitív vagyok-e (bár ennél jobban már nem lehetnék:)), hanem a gyakorlati megvalósításon, a kezdet ugyebár nehéz, de 20 évnyi szorongásos börtön elég is ahhoz hogy az ember ezt tudja. Kegyetlen fájdalmaim vannak több mint egy éve de ha a poklot megjárom akkor is azt fogom mondani, hogy annál nincs rosszabb mint ezek a lelki problémák. Ez most az én esetemre vonatkozik persze, hogy nincs rosszabb ennél, a láthatatlan börtönnél+családi problémák minden mennyiségben-na jó hozzátettem azt is...
És ha ezért most engem valaki "elkezd lenézni", akkor az csak az õ baja lesz (de én nem is hiszem hogy így lenne). Tudniillik ez egy olyan tág problémakör hogyha rögtön a "dilinyósságra", mindenféle devianciákra vagy "félreérthetõhetõ dolgokra" gondolunk, akkor jobb ha hagyjuk az egészet... de amiket most írtam, abban sincs semmi lenézendõ. Ebben a szimpla szorongásban meg végképp nincs. A pánik, szorongás is egy népbetegség, meg az IBS is. Ha most minden x. ember szenved ettõl vagy attól, mi a fene az amiben õk másak, még csak azt sem mondhatjuk mert nem másak, ismerik õk is. (kedves Ede, bógogatok)