crohn-colitis.hu

Egy internetes honlapon kreatív, lelkes grafikusok egyéb más mellett különböző hibrid gyümölcsöket és zöldségeket gyártottak photoshop-ban :-).

http://www.worth1000.com/cache/contest/ … =photoshop

Szerkesztette: Adrika (2004-08-06 15:19)

Van egy kicsi könyvem, amibe híres emberek híres és kevésbé híres (de mindenképpen igaz és elgondolkodtató) mondásait gyűjtötték össze. Az ajánlás így szól: "Híres emberek gondolatai a legmélyebb emberi bölcsességről: az élni tudás művészetéről."

Rögtön az első idézet így hangzik:

"A bölcsesség hatalma csendes és zajtalan." (Feuerbach)

Aztán (és most csak találomra lapozgatok benne):

"A bölcsesség az igazság, a megnyugvás, az elnézés, a tárgyilagosság és a beleegyezés." (Márai Sándor)

Most a közepéről:

"Az igazság nincs időponthoz kötve. Mindig időszerű, kiváltképp akkor, amikor időszerűtlennek látszik." (Albert Schweitzer)

"Olyan az igazság, mint a csillagos ég. Ha ránézel, ugyanaz, mint tíz éve vagy tízezer éve. De nézz a mélyére: minden percben új." (Fekete Gyula)

"Semmi sem kíván több tapintatot, mint az igazság, ez a szíven végzett érvágás." (Gracián)

"Ha a bölcs emberek nem tévednének, kétségbe esnének a bolondok." (Goethe)

És a végéről is egy:

"Tudj megbecsülni mást. Nincs olyan ember, akitől ne tanulhatnánk valamit, és nincs olyan kiválóság, akinél kiválóbb ne volna." (Gracián)

Tartozom még a könyv címével: Csönd és Hang - A bölcsesség könyve.

Szerkesztette: Adrika (2004-08-11 07:41)

Sziasztok! :)

Nem tudom ki nézi az Olimpiát. Ha van esetleg olyan (bár ezt erősen kétlem), aki a férfi vízilabdát nem tudja figyelemmmel(a nem akarja verziót számba se veszem) kísérni, ne keseredjen el, majd én közvetítek!:D
Tehát: Ma játszott a férfi válogatott Szerbia-Montenegro ellen. Mondanom sem kell, ez a kezdet is piszok nehezen indult.:(
Nagyon feszültek voltak a srácok, és tiszta ideg. DE A SZERBEK!!!Nagyon sportszerűtlenül, durván, vadállatként játszottak. Biztos úgy voltak vele, h. még az elején leamortizálják a magyarokat. Már az első negyedben [b]VÍZ FELETT, BEHÚZTAK[b/] egyet Szecskának, annak a drága kapus fiúnak!  Aztán a JÓ ISTEN se akarta, hogy a lövéseink kapura menjenek, csak a kapufát engedélyezte:(
Majd a 2. negyedben PAPESZNEK (drága NAGYEMBER) valószínűleg eltörték az orrát. (víz alatt beletérdeltek). Ez azt vonja maga után, hogy ha tényleg eltört, akkor nem játszhat az egész olimpián. DE!
A 3. negyedben kellően feldühödve fiaink, nem maradtak adósuk a pofonoknak, víz alatti rúgásoknak. (a szerbek nem érdemeltek jobb elbánást, ezek után)
ÉS A VÉGÉN: 6-4-RE NYERTÜNK!:)))))))))
HAJRÁ FIÚK! SZORÍTUNK ÉRETETEK, SZERETÜNK!:))


sziasztok: ÉLET-Mancsa :)

carpe diem

Sziasztok!
Ma ismét kultúra csütörtök volt, Mancsáéknál:)
Az EUSZOLIDARITAS c. gálaműsort láttuk a szabadtéri színházban. Igaz csak a felét, mert 23.00-kor újra próbálták az 1. felvonást és az kb. 00.30-ig tartott. Az előadás célja , bemutatni az EU tagországok zenéjét, táncművészetét. Jelezve, immáron ezek az értékek a MIÉNK IS.
1. felvonás, nagyon izgalmas volt. Természetesen annak, aki szereti a francia muzsikát, sanzont, Edith Piaf-ot:)
Ezekre a gyönyörű francia zenékre, balett táncosok táncoltak, és közben a tangó harmónika beszélgetett a felvételről szóló zenével.:)
A hátamon futott a borzongás a gyönyörűségtől, miközben hallgattam. Aztán a harmónika megmutatta, hogy tud ő szólóban is érvényesülni;) Improvizatív módon hallhattunk 1 szösszenetet.
Még sosem voltam Párizsban, de ezzel a "fél" előadással, ott éreztem magam.:)

És, ha még belegondolok, hogy nem láthattuk a többi országot...


Mancsa

shadow írta:

Sziasztok!!!!

Leírom én is a tegnapi élményemet, nagy hatással volt rám. Lehet, hogy másnak ez csak valami apróság, minden hétvégére jut egy ilyen, de nekem nagy élmény volt.
Cseszneken voltam egy nagyon jó barátommal, megnéztük az István, a király- t, Varga Miklóssal István szerepében. Fantasztikus volt. Komolyan, ilyen jó előadást én még soha nem láttam. ( az mondjuk hozzátartozik, hogy nem vagyok egy nagy színházba járó. Nem azért, mert nem szeretem, csak egyszerűen nem. Középiskolában rendsteresen kellett járni, az tetszett is, de mióta magamnak kellene megszervezni valahogy kimarad...)
De ez más volt. A vár mellett. Gyönyörű környezetben, egy  nagyon jó előadás. Baromira fáztam, fáradt, éhes és szomjas voltam, ott meg csak sör volt meg kóla, de ettől függetlenül rég volt már ilyen jó estém. Pedig tudtam, hogy utána még haza kell vezetnem, de az sem zavart. Mi az a 160km nekem éjjel? :)
A műsor végén Varga M. elénekelte a Himnuszt egyedül, zene nélkül, és bár nem vagyok olyan típus, de ebbe beleborzongtam, A sok száz ember felállt, tisztelettel végighallgatta. Az utolsó hang után elkezdődött a tüzijáték... isteni volt. Komolyan.
Akinek nem volt még része ilyenben és egy kicsit is vonzza egy ilyen este, ki ne hagyja jövőre.
Tényleg fantasztikus volt.

Shadow

Szia Shadow!

Azt meghiszem, hogy tetszett az István a király c. rock opera. Én azon nőttem fel. Valaha, régen kívülről tudtam a szövegét és a lemezzel együtt énekeltem.
Főleg Varga Miklóssal! Neki még ma is nagyon jó hangja van:)

Én nem is csodálkozom Annus és Pars teljesítményén, hiszen szombathelyiek...szép városom szülöttei! Éljen-éljen!

Cápamama!

iha ezen múlik az örömöd, majd szervezünk Neked egy kis olimpiát (szigorúan doppingvizsálat nélkül) és ott indulhatsz kombináltfogó-vetés számból, lehet hogy nem is lesz más induló, és akkor tuti a győzelmed!
Mindenesetre rám számíthatsz, mint szurkolótábor ;)

Szerkesztette: Suhi (2004-08-26 14:12)

Adrika!

el kéne dönteni mikor jár az arany...ha jól dobsz, vagy ha eleget tudsz pisilni...

A vízilabdázók ilyenkor előnyben vannak, mi? Egy jól sikerült meccs alatt amennyi vizet nyelnek, azt meg elállítani nehéz... Apropó: a klór nincs a dopping tiltólistán?

Crohn-colitis.hu első sorstárs találkozója
(élménybeszámoló Suhi módra)

Péntek reggel
Éjszakai alvásom elég hiányos volt, rendesen paráztam hogy vajon milyen lesz, mennyire lesz zökkenőmentes a megismerkedés stb. Első megrázkódtatás az volt, amikor felhúztam a redőnyt és kiderült, hogy esik az eső. Aztán elcsendesedett és mentem az állomásra Andriss elé. Közbe telefonáltam a másik csapatnak. A telefonból átjött a lelkesedés, és hogy ők már igazán jó kedvükben vannak, épp a Vázsonyi várat nézegették.
Közbe begördült Shadow és Tomekkk Szombathelyre, és zseniális intuitív képességükkel elsőre az állomásra találtak. Ekkor jött az izgalmas találkozás: sosem láttalak, fogalmam sincs hogy nézel ki, nem tudom ki vagy eset. De megintcsak intuitív képességeink segítségével hamar egymásra találtunk és heves üdvözlések közepette, megbeszéltük, hogy mi is olyan jó hangulatot építünk ki, mint a másik célra tartó csapat!
Szentgotthárdon Andrissnak eszébe jutott, hogy ő elfelejtett kivenni pénzt és hogy szerezznünk kell egy automatát. Tomekkk zseniális látási képességeivel (lásd később aktivity  címszó alatt) egyből rábukkant egyre, ami a murphy törvényeinek megfelelően nem volt üzemképes. Közbe a boltba is beléptünk, s ahogy kanyarodunk ki, Tomekkk újabb pénzköpőt látott meg, úgyhogy Shadow bravúros ügyességgel kanyarodott vissza oda, ahol eddig is álltunk, s Andriss sikeresen feltöltötte a pénztárcáját. Ezekután nyíl egyenesen Apátfalvára. Sportos lazasárggal gördültünk be a hotel parkolójába, ahol már a másik csoport ott volt.

Bemutatkozás
Már nagyon vártam, hogy Mancsa nyakába ugorhassak, de törékeny termetét látva inkább csak egy nagy cuppanósat nyomtam az arcára, Adrikát mint ismerőst köszöntöttem. Roburhoz érve erős zavarban voltam, mert valahogy nem ilyennek képzeltem, és ezért nem is gondoltam hogy aki előttem áll az Robur. Olyan járt a fejemben, hogy ő meg ki lehet, vajon Tuur nem is nő, hanem pasi? Aztán ciki vagy nem ciki én megkérdeztem, hogy ő tuljadonképpen ki, és akkor derült ki számomra az igazság. De az ilyen nehézségek után meg el is felejtkeztem Tuur-ról, és ahogy közelítettem a házhoz jön egy nagyon fiatalos, szőkés hajú nő, gondoltam ő a tulajdonosnő, így heves és határozott léptekkel odaléptem elé: "Jónapot kívánok..." Látom, hogy a szemei kikerekednek, közbe Zoli már nagyon nevet rajtam, majd Mancsa segítően odasúgja hogy Ő Tuur. Szegény... itt egyből lemagáztam, de hát tehetek én arról, hogy olyan hoteltulajdonos formája van :) Kétágyas szobákat kaptunk, én Mancsát választottam alvótársamul, mert hogy majd mi este milyen jókat elpletykálunk... :)

Péntek este
Mivel esős idő volt a tábortűz generálás program elmaradt, helyette a hotel társalgójába ültük körbe az asztalt és kezdük el mesélni a kölyökkorunk élményeit. A gyerekszobás képekben egyből feltüntek a kor slágerjátékai, a műanyagmaci, az elefántos locsolókanna, a háromkerekű bringa, a fehér térdzokni stb. Azért nekem kb 2 db fekete-fehér képem volt a kisgyermekkoromból, ellentétben a többiekkel (korosztályprobléma...ha-ha-ha)
Aztán kvízeltünk. Zoli sokszor csak felsorolást végzett, valami csak bejön alapon, és be is jött ez neki, hiába szorítottam erősen a B csapatnak, mégis az A volt az ügyesebb, persze csak papíron, mert szerintem a B csapat bátortalanabb és álmosabb volt.

Szombat
Az első napi zavartság és "idegenek között vagyok" érzés felszállt a reggeli köddel. Az időjárás is nekünk dolgozott, szépen kezdett melegedni az idő. Felkészültünk a túrához, bár kisebb vita alakult ki, hogy melyik útvonalon menyjünk... egyesek a merészebb túrára szavaztak, mások meg a soft-osabbra. Adrika bátran kijelentette, hogy 12 kilóméter az igazából semmi, majd elmesélte hogy Ő az a típus aki egy megállóért is villamosra száll. :) A lényeg, hogy szintén intuitívan indultunk el, s csámborogtunk az erdőbe. Sok-sok gombát találtunk, mérgezőt is, ehetőt is. Próbálkoztam megmondani melyik-melyik, de persze nekem is volt olyan amit életembe először láttam. Fogtunk lábatlangyíkot is, Tuur sas szemeinek köszönhetően. Találtunk kis békát, és nagy kövérre hízott ökölnagyságút is. Azt hiszem talán a rózsás korallgomba, és a nagy őzlábgomba nyerte meg mindenki tetszését. Ja, az a fehér színű gomba amiből olyan sok volt, és én azt mondtam rá, hogy tejelő tölcsérgomba, az a valóságban: fehértejű keserűgomba.
Ahogy sétálunk, közelítettünk egy kis házhoz, ahol a távolban ugatott egy kutya. Gondoltam miért ne ijesszük meg egy kicsit a többieket, ezért kitaláltuk Adrival, hogy háromra megfordulunk, és visszafele futva üvöltjük, hogy: "futás jönnek a kutyák"! A dolog nagyon jól sikerült, én Mancsa arcát láttam, de komolyan ő úgy bevette, és olyan rémület ült ki az arcára, hogy majdnem elhittem én is hogy jönnek, persze mikor Adrival elnevettük magunkat, akkor nagy fenyegetéseket kaptunk. Baktattunk tovább és az erdő nyugodtsága, a madarak csendes csiripelése, az őszi szél suhogása mindenkit magával ragadott és megérintett. Kevésbé volt lelkesítő hatással a csoportra a falu elötti domb, melyen át kellett küzdeni magunkat, a tetején megálltunk és fényképezkedésnek álcázva használtuk ki a kis pihenőt. Beérve a házba mindenki lelkesen vetette bele magát az ebédjébe.

Íjászat
Egy kis szieszta után Zecez vette át az irányítást. Felállította az ügyesen megszerkesztett célpontot, elővette a különböző típusú íjait, és próbált türelmesen magyarázni hogy hogy is kell csinálni. Tomekkk vérprofi volt, bár bevallotta, hogy nem előszőr csinált ilyet, mert már 12 évesen készült arra, hogy itt majd megmutatja. Akkoriban saját készítésű szerszámmal ejtette bámulatba a népet, mint most minket. Azért Shadow se panaszkodhat, kis nádszál alakatával úgy húzta ki az íjat mintha semmi erő nem kellene hozzá, majd elküldte a távolba a vesszőt. Zecez már le is mondott róla, aztán távoli küldetésként egy kisebb felderítő csapat szállta meg a területet és sikeresen becserkészték az elszökött vesszőt. De Shadow meg tudta ismételi is ezt a zseniális produkciót. De ez az időszak amúgy is az övé volt, ugyanis sikeresen elvesztette a kocsikulcsát, mi már megbeszéltük, hogy a túrára biztos hogy nem hozta el, de nem bírtam kihagyni, hogy ne híreszteljem be, hogy a következő program az, hogy újra végig kell járnunk a délelötti terepet, mert meg kell keresni a kulcsot. Talán ekkor még rémültebb és kétségbeesettem arcokat láttam, mindenkiben benne ragadt a szussz :) Amúgy a kocsikulcs is meglett, olyan helyen volt mint még soha... a telefontokba! Az íjászkodás meg felejthetetlen élmény volt szerintem mindannyiunk számára.

Activity
Mancsa kisasszony volt a játékmester. Nagyon sikeres és élménydús program volt ez is! Háromszor három fős csapatot sorsoltunk. Először Mancsával és Roburral voltam egy csoportba, s ez tök véletlenül alakult így. Másodszor pedig Shadow és Robur társaságában vágtunk neki a feladványok világának. Hihetetlen, és leírhatatlan, hogy mekkora poénok futottak a játék folyamán. Robur nem jártatta feleslegesen a száját (mint pl én) de amikor mondott akkor az olyan jó volt, hogy az egész társaság a hasát fogta a nevetéstől. No meg Tomekkk... aki átment a másik lámpa alá, hogy jól megnézze, hogy a feladvány nem piros színű-e, mert akkor bárki kitalálhaja, megnézte és mondja hogy nem piros. Elkezdi a feladványt rajzolni, én meg megnéztem a kártyát, hát olyan piros volt mint annak a rendje :) Na, meg Andriss bernáthegyi kutya rajzolása se volt semmi, sőt Zecez szafari park és szafarikalap feladványa se volt kutya. Bár én is nászút helyett a nászéjszakát mutogattam el, de...  na jóóó... túlpörgettem a dolgot! Leírhatatlan a hangulat és az ahogy Adrika mutogat, nagyon nagy élmény!

Biliárd, Darts
Tuur, Tomekkk és én darst-al próbálkoztunk, annak is a spanyol krikett fajtájával. Tuur nőies kecsességgel, de mint aki vérprofi kezdte el dobálni a kis nyilakat, s sorba szerezte meg a pontokat. Mi meg Tomekkkel csak próbáltuk eltalálni a táblát. Aztán ráéreztünk az ízére és kezdtünk feljönni. Engem motivált az, hogy Tomekkel fogadást kötöttünk hogy ki találja el először a 18-t, a tét nagy volt 1 db túrórudi, sőt a játék nyertese is egy túrórudit kapott. Lendületet kaptam és már csak egy találat választott el a nyeréstől. Tuurt kettő, Tomekkk meg 4-el volt lemaradva. De a véghajrába Tomekkk csúnyán elvert minket :) Megjegyzem biliárdba nem volt ilyen ügyes :D

Éjszakai gyertyafényes csevej
Shadow, Andriss, Zecez és én maradtunk ébren legtovább, a társalgóba hangulatvilágtásnál beszéltük meg, hogy Zecezzel társulok majd a válalkozásába, és hogy majd szépen meggazdagodunk, meg kibeszéltük a párkapcsolati kérdéseket, a jó kapcsolat titkát, az élet értelmét.. komoly kérdéseket feszegettünk, amikor egyszercsak Andráss alváshangjaira lettünk figyelmesek. El ne felejtsem, hogy Shadow-ra nem csak a francia vadászok szeme tapadt, hanem az erdő talán egyetlen élve maradt kullancsa is rákattant, amelyet sikeresen kiboncoltam belőle. Zecez is arról álmodhatott, hogy gyertyát akar eloltani, mert ő is fújtatott. Én meg férenyeltem a nyálam, ezért fogtam és bementem a szobámba, ahol Mancsa épp kergette a szúnyogot, levadásztuk. Majd kértem, hogy meséljen nekem bizonyos dolgokról, amik nagyon érdekeltek, de nagyon ciki, mert elaludtam közbe, és csak reggel vettem észre pofátlan módon bealudtam miközbe mesélt.

Összefoglalva
Persze sokkal több élmény ért, meg ez csak az én nézőpontom, remélem a többiek is írnak majd. Rengeteget beszélgettünk komolyan és komolytalanul, csipkelődve és kedvesen. Én piszok jól éreztem magam, és totálisan pozitívan csalódtam. Azért más az ember a chaten, mint az életbe, de megvan mindennek és mindenkinek a varázsa. Most már elhiszem hogy valóban kiválasztottak vagyunk. Reménykedem, hogy többször össze fogunk járni, Tomekkkel megbeszéltünk majd egy Junkies koncertet, Shadow-val majd Tankcsapda, Robur majd a Szabó Ervin könyvtár világába kalauzol el, Adrika meg kitalálta hogy májusba a pesti csapat látogasson ki az állatkertbe, Mancsa a nyárra már tervezgeti a prágai utunk. A tervek alapján ez a kezdet, és remélem ilyen kellemes lesz a folytatás is...

Szeretném megköszönni a Tisztelt Társaságnak, hogy ilyen kellemes hétvégében lehetett részem. Nagyon jól éreztem magam. Kicsit féltem, hogy mi lesz majd, ha ülünk csak egymással szemben, feszélyezetten mosolygunk, és intenzíven azon törjük a fejünket, milyen témát is kellene felvetni hogy ne olyanok legyünk, mint a kukák. Szerencsére erről szó sem volt! Köszönöm mindenkinek!

Továbbá köszönöm a Drága kis Suhinak a nagyszerű szervezést, igaz a programban itt-ott közbeszólt az időjárás, meg a lustaság, de szerintem, amivel pótoltuk az is tökéletesre sikeredett.

Amit még sokan nem tudnak Budapesten a visszaérkezéskor negatív rekordot döntöttük, majdnem olyan sokáig tartott a hazaérkezésem eme nagyszerű fővároson belül, mint az egész út. Hatalmas dugó volt a Körúton, csak lépésben tudtunk haladni, már komolyan ijedeztem, hogy Mancs lekési a vonatot. De szerencsére azért időben sikerült odaérni. Aztán mint kiderült a Bécs-Budapest maratonnak is akkor volt a befutása, úgyhogy még az is hátráltatta a hazautat. Szerintem már Tuur el is felejtette, hogy utazott, mikor én kinyitottam otthon a bejárati ajtót.

Itt szeretném megköszönni Zeceznek, hogy magára vállalta azt a terhet, hogy kocsival fuvarozott bennünket oda és vissza is. Sőt a budapesti dugóban is nyugodt tudott maradni, nem úgy mint én, aki pillanatonként anyázott.

És persze köszönöm mindnyájatoknak ezt a nagyszerű hétvégét. És nagyon várom a következő kirándulást.

Kedves Kirándulók!

De jó volt Nektek! Mi meg nem tudtunk kimászni a szüreti teendőkből. Bizony rá sem tudok nézni a szőlőre megint egy évig. Szüretelés közben gondoltam rátok, így ismeretlenül is szurkoltam Nektek, hogy minden jól sikerüljön. Köszike a klassz beszámolót Suhi, és a csodi képeket Zecez!

A sziget
Egyszer volt hol nem volt egy nagyon régi időben, volt egyszer egy sziget, amelyen az emberek összes érzelme lakott. A jó kedv, a szomorúság, a tudat és mint minden más érzelem, a szerelem is. Egy nap közölték az érzelmekkel, hogy a sziget el fog süllyedni. Így hát az érzelmek fogták magukat, felszerelték a hajóikat és elhagyták a szigetet.
Csak a szerelem akart az utolsó percig maradni. Mielőtt elsüllyedt volna a sziget, a szerelem végre segítséget kért. A gazdagság ment el egy Luxushajóval. A szerelem megkérdezte:
- "Gazdagság, el tudnál engem vinni ?"
- "Nem, én nem tudlak elvinni. A hajóm tele van arannyal és ezüsttel.. Itt neked nincs helyed."
Így hát megkérdezte a szerelem a büszkeséget,  amelyik szintén egy nagyon szép hajóval haladt el előtte.
- "Büszkeség, kérlek szépen, elvinnél engem?"
- "Szerelem, én sajnos nem tudlak elvinni," mondta a büszkeség, "itt minden tökéletes, te megrongálhatnád a hajómat"
A szerelem megkérdezte a szomorúságot, aki elment mellette.
- "szomorúság, el tudnál engem vinni?"
- "Oh, szerelem," mondta a szomorúság "én annyira szomorú vagyok, hogy egyedül akarok maradni."
A jókedv is elment a szerelem mellett, de ő annyira jól érezte magát, hogy nem is hallotta hogy a szerelem hívja őt. Hirtelen azt mondta egy hang:
- "gyere kedves szerelem, én elviszlek téged." Egy öreg beszélt. A szerelem annyira hálás és boldog volt, hogy egészen elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor partra szálltak az öreg elment. A szerelem észrevette, hogy nagyon sokat köszönhet neki és megkérdezte a tudást.
- "Tudás, meg tudod nekem mondani, hogy ki segített nekem ?"
- " Az idő volt az." mondta a tudás.
- "Az idő?" kérdezte a szerelem. Miért segített nekem az idő?"
És a tudás erre azt felelte:
- "Mert csak az idő érzi, hogy mennyire fontos a Szerelem az életben.."

Szerkesztette: Suhi (2004-10-15 20:14)

Sziasztok!

Tegnap volt a 10 éves érettségi találkozóm. Ha megkérdeznétek, hogy milyen volt, röviden annyit tudnék rá válaszolni: MELANKÓLIKUS!

Nagyon nagy öröm volt látni, majdnem az egész osztályt. Csak 5 ember hiányzott. A beszélgetés alatt, azonban rá kellett döbbennem, hgoy az eltelt 5 évben,  mindenkinek megvan a maga keresztje. Döbbenetes volt hallani, hogy egyesek milyen tragédiákon mentek keresztül 5 év alatt, és most itt áll előttünk és majd hogynem, teljesen "normálisan" tud a szörnyűségekről beszélni. Ezek olyan tragédiák voltak, amiket én nem biztos, hogy épp ésszel végig bírtam volna csinálni. Igazából az őszinteségük, nyíltságuk lepett meg. Nálunk az 5 évesen még nem erről szólt a találkozó, hanem, hgoy ki milyen magasra juttott és milyen szuper életet él. Ehelyett, MOST: mindenki megbékélt a sorsával, nem volt szégyelni való a magánéleti kudarc, romhalmaz...stb. MOST ÉREZTEM AZT, HOGY EGY OSZTÁLY VAGYUNK!:))  DÖBBENETES ÉLMÉNY VOLT. MÉG MOST SE TÉRTEM MAGAMHOZ!  A lelkem kavarog, de egy dolgot biztosan tudok: MINDEGYIK EGY NAGYON ÉRTÉKES EMBER ÉS BÜSZKE VAGYOK RÁJUK:))

Mancsa

Sziasztok!

Robur! ez nagyon jó lehetett, a szépség nem kizárt, a képek alapján meg főleg :)

Mai élményem, hogy loholtam be a suliba, és mit látok? Betegség miatt elmarad az óra, de sebaj, legalább bejöhettem netelni :)

Sziasztok!

Elmentem egy kicsi szüretelni. A hétvégén ne keressetek.

Majd igyekszem helyettetek is jól érezni magam. :o))



Puszi: Mancsa

Szia Judit!

Kár.

Ha képet szeretnél feltölteni, ne a vinyóról, hanem valami internetes tárhelyr?l linkeld be!
Mondjuk tar.hu, gportal.hu, kep.origo.hu stb.

Különben a kód jó lett volna ;)

<kép>
<kép>

I keep my eyes on you...   :)

A hétvégén egy újabb, fenomenális kirándulás zajlott a gyönyörű Szegeden.

Ezúton szeretném megköszönni Mancsának a szervezést, hogy időt és energiát nem kímélve navigálta, egyengette az utunkat.

Valamint köszönöm Cápamamának (meg Cápapapának) és Moniknak, hogy csatlakozott kis csapatunkhoz Szegeden és így személyesen is megismerhettük őket.

Továbbá köszönöm Zeceznek, hogy lovagias módon újfent magára vállalta a sofőr szerepét és fuvarozott bennünket.

És végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni a Tisztelt Társaságnak, hogy ismételten egy nagyszerű kirándulás részese lehettem a Ti jóvoltatokból. Köszönöm, köszönöm!

Ja, egy fontos információ!
Cápapapa névadója, vagyis mondhatnám a "keresztapja" ma este az RTL Klubon látható, 21.35-től!

Cápamama: Barni a vasárnap délelőtt folyamán sokszor döntötte meg a százméteres síkfutás rekordját a mosdóig, és sokat volt édeskettesben a wc-kagylóval. Szerencsére délutánra sokkal jobban lett... :-)))))

Kinevezési buli

Csütörtökön részese lehettem egy alezredesi rangot ünneplő katonai bulinak. No, mit is mondjak, a katonák tudnak ám bulizni a javából, persze van rá pénzük, idejük és állandó kedvük ;)
A beavatási szertartás: a csillagkeresés.  Elő kell venni a kupicákat (6-8 db) majd szépen csurig önteni vodkával őket, majd az alezredesi rangot jelképező csillagot beleejteni az egyik pohárba. Ezután a rangvadász szemét be kell kötni, majd a poharakat bekeverni, s máris kezdődhet a móka. :) Azt a gonoszságot, hogy a kezdés előtt kivettük a csillagos poharat a többi közül, s utána lelkesen  bíztattuk a keresésre, egymás után gurította le, közbe végig hangsúlyozva hogy mennyire utál minket, persze közbe hevesen fényképeztem, hogy majd józanon is emlékezzen erre a szép napra :D
Akármennyire is mondta hogy megkerget minket, valahogy nem lett belőle semmi, nem is értem miért :)

DÖGÖS:)))