#151 2011-06-09 09:22

Margóci
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Örülök, hogy kiengedtek és jól vagy a körülményekhez képest!!! Neked is szép napot és mielõbbi gyógyulgatást! :)

Nincs jelen

 

#152 2011-06-09 15:04

én
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

csabaspeciel! Nem biztos, hogy hárman operáltak, az én zárómat is hárman írták alá. Tegnap én is voltam kiscicánál, mert nekem tegnap volt a vastagbél tükrözésem. Kiscica mondta, hogy Bordással meglátogattátok õt. Sajnálom, hogy csak az egyik sztómádat zárták be, de hajrá elõre, csak így tovább, gyógyulj, pihenj!

Nincs jelen

 

#153 2011-06-21 18:34

mucika
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Sziasztok!
Most regisztráltam mert komoly kérdéseim vannak hozzátok!! A segitségeteket szeretném kérni!!!Elõször is nagyon szép napot, jó egészséget és kitartást mindenkinek!!
Az lenne a kérdésem, hogy a páromnak 11 napja volt a sztóma záró mûtéte. 2 hónapig volt neki sztómája. Hasnyálmirigy gyulladás miatt volt rá szükség.Nem nagyon tud enni. Ha eszik akkor émelyeg a gyomra. Széklete az rendben van csak a szél nem megy tõle. Olyan mintha a gyomrából semmi nem menne lefelé semmi. Puffadozik. Az lenne a kérdésem hogy ti mit tapasztaltatok volt e valakinek ilyen tapasztalata!!
Köszi

Nincs jelen

 

#154 2011-06-22 12:14

Tim72
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia mucika!

Nálam volt ilyen jellegû probléma, viszont nekem rögtön a sztómazárás után jelentkezett. A sztómazáró után több problémám is volt. Az egyik, hogy állandóan émelyegtem, ezért orrszondát kaptam két napig. Nem egy kéjmámor, de sokat segített. A másik a puffadás volt, erre elõször szélcsõvet kaptam, ez is remek érzés, de ha az ember rosszul van, akkor mindent bevállal. Aztán két nap múlva megindult a széklet is, és elmúlt az émelygés is.  DE a puffadásra szedettek velem hetekig Espumisant. Én azt tapasztaltam, hogy a mozgás jót tett neki, de hosszú hónapokig nagyon szeles voltam, és a puffadás is nehezen múlt el. Probiotikumot is érdemes megpróbálni (talán a Protexin IBS Florea-t, de annyira változó, hogy kinek, melyik jó). VISZONT szerintem beszélnetek kellene az orvossal. Nem írtad, de gondolom még szigorúan diétán vagytok, és ha amellett is émelyeg, akkor azért nem árt ha a doki tud róla. Talán a puffadás miatt sem árt, ha egyeztettek a dokival.

Nincs jelen

 

#155 2011-06-23 07:36

sanvito
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia Mucika !

nekem ekkor is az áfonyalé vált be, mint sztómás koromban, esetleg próbáljátok ki.
és a reggeli actimel, esti joghurt, amit azóta is tartok.

jobbulást kivánok ! :)

Nincs jelen

 

#156 2011-06-23 22:30

mucika
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia Tim72!

Nagyon szépen köszönöm a válaszodat!!
Az émelygésre meg a bél mûködés elõsegítésére ki írta neki a körzeti orvos a cerucal nevû gyógyszert és az jó elmúlt neki hála az égnek!!! :) Ez jó a bél mûködésre is!!! Még nem tökéletesek a dolgok de lassan alakúl.
Igen még diétán vagyunk csak a mennyiséget nehéz szegénynek betartani nem mindig tudja eltalálni mennyi is az elég. Õ is szedi az espumisant meg szedte a quamatelt is az elején mert a sava fent volt de azt mát nem szedi. Az espumisan az bejött neki is. Hát a actimelt azt nem nagyon bírja sajna majd lehet hogy késõbb. Most már mennek lefelé a gyomrából a dolgok csak mindenhez idõ kell. Amúgy is gondok vannak a gyomrával mert eléggé savas és így még nehezebb. A mozgás hát az megvan naponta több mint 2 óra a levegõn plussz 3. emeleten lakunk azt is elég neki megmászni naponta többször ha lemegy sétálni. Meg hát a lakásban is mászkál rendesen.  Hát remélem továbbra is így alakúlgat!!
Hát neked sem lehetett könnyû :( Az orrszondát már õ is megtapasztalta sajna az tényleg nem kellemes :(((((
Te mostmár jól vagy???

Üdv!!!

Nincs jelen

 

#157 2011-06-23 22:35

mucika
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia Sanvito!!

Köszönöm szépen a válaszod!!!!
Hát sajna õ nem kívánja az áfonyát mert a gyomra kicsit savas most a szõlõlé a menõ nállunk! Gyomorban amúgy is gyenge volt mindig!!
Az actimelt kipróbálta de sajna nem jött be neki! Majd késõbb még megpróbáljuk!! :))
Teljesen más mint a stómával nem is azokat a dolgokat kívánja. Más teljesen más!!!
A joghurt az viszont jó neki az actimel natúr bejött!!
Te hogy vagy?

Üdv

Nincs jelen

 

#158 2011-07-25 11:39

xxangel91xx
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Sziasztok:)
Hát így pár hónap után újra feljöttem hozzátok. Zajlottak az események körülöttem, költöztem, munkát váltottam stb. :)
Utoljára ha jól emlékszem azt meséltem, hogy felkeresem Lestár doktort. Ezt megtettem és ismét segít nekem.. arany szíve van annak az embernek. :)
Ajánlott egy kiváló gasztroenterológust, és õt is felkerestem. Innentõl kezdve teljesen Pesten fognak kezelni, és tartják bennem a lelket és látnak esélyt arra, hogy 5 év után meg lehet ejteni a mûtétet, és a záróizomzat funkcionál még valamennyire. Még holnap lesz egy MR vizsgálatom Gyõrben és NEM fájó szívvel elfogok búcsúzni tõlük :))
Ma pedig egy telefont várok Kecskemétrõl, hogy szóljanak hányra menjek szerdán nyomásvizsgálatra, itt fog a majom a vízbe ugrani :( nagyon remélem, hogy funkcionál annyira a záróizomzat, hogy meglehessen mûteni. :S Két hónapja erre a telefonra vártam, de most valahogy megijedtem. de gondolom ez természetes hisz egyik vágyam teljesülne ha meglenne a mûtét, és a kudarctól való félelem bennem van azért. De igyekszem pozitívan hozzáállni, hiszen muszáj sikerülnie. Megakarok szabadulni ettõl a nyavajától egy életre:))

Gondolom voltatok manometrián már.. Légyszi írjatok róla, hogy mire számítsak, milyen hosszú folyamat stb.
Én is voltam évekkel ezelõtt de nem emlékszem már rá, azt hiszem a fekély miatt meg se tudták akkor csinálni. :))

Remélem nektek is jól alakul a sorsotok:) Kívánom a legjobbakat:)) Szép napot!

Nincs jelen

 

#159 2011-07-30 22:08

Anita/Norbi
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Sziasztok! Én még új  vagyok itt! :) Én is megszeretném veletek osztani a problémámat.
A páromnak motorbalesete volt és ez volt az egyetlen esélye a tulélésre ,de most  fél év után került sor a záró mûtétre! Kedden mûtötték de sajnos még nem indult be a bélmûködés! :(
Neki ileosztómája az az a vékonybél volt kinn! Már 4 nap múlt el és még mindég semmi...
Van esély arra hogy beindulnak? Segítsetek nekem!!!

Nincs jelen

 

#160 2011-07-31 09:51

evci
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia Anita!

Nekem ugyan vastagbél-sztómám volt, május elején mûtötték vissza, de kb. egy 7 is eltelt, mire az elsõ székletem megérkezett. Szedtem a levolac-szirupot, de az nem volt jó, és a Mira víz segített. Beszéljétek meg a sebésszel, hogy ihatja-e. Nekem is a sebész javasolta.
Már én is kezdtem aggódni. Mozogjon, sétáljon sokat a párod, már amennyire tud a mûtét után. Be fog indulni, türelem!

Évci

Nincs jelen

 

#161 2011-07-31 09:57

greener
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Sziasztok!

Elõször is Anita/Norbinak üzenem, hogy türelem! Szerdán estem át ugyanezen, bár nekem a kiváltó ok chron betegség volt és nagyjából a fél vastagbelem hiányzik. Viszont nekem ahogy kiszedték a gyomorszondát, másnap már minden simán beindult, ami eleinte csak epét jelentett vagyis még jelent is, mert ma kapok végre elõször szilárdabbat. Szóval ne aggódjatok, szerintem csak simán észhez kell térni a beleknek, hogy újra funkcionáknak.

És akkor jönne a kérdésem:

Ileostoma zárás után milyen probiotikumot javasoktok?

Nincs jelen

 

#162 2011-07-31 12:17

evci
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia greener!

Nekem végbélrák miatt volt sztómám és a Kútvölgyiben mûtöttek. ProGastro825-öt szedek minden este egy teáskanállal 2 db vízben feloldva. Az ottani dietetikus azt mondta, ez jó a bélflórára és immunerõsítésre is. A neten www.progastro.hu címen megtalálod.

Üdv.

Nincs jelen

 

#163 2011-07-31 22:04

Anita/Norbi
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Sziasztok!
Köszönöm a biztatást! :) Hála istennek ma beindult a bélmûködés!
Ma már többször is volt széklete ami jó hír! :)
Neki is van még gyomorszondája.Neki is az epe távozik alul,felül. De az miért van?
Remélem hogy most már minden rendben lesz.Ezután már csak jobb lehet!
Jobbulást kívánok mindenkinek!!
Üdv Anita! :)

Nincs jelen

 

#164 2011-08-01 07:57

evci
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia Anita!

Örülök, hogy beindultak a dolgok. Mennyi ideig volt sztómája Norbinak? Az én székelési szokásaimban még mindig nincs túl nagy rendszer, össze-vissza jön rám, de az evésemben sincs, ez is lehet az oka. Bár õ férfi, de ha kiengedik, használhat betétet, hogy megelõzze a "baleseteket". Én a hasmenéses állapotot megúsztam, de mindig igyekszek wc-közelben lenni, bárhová is megyek. Meglátjátok, majd szépen helyreállnak a dolgok.

Üdv. Nektek!

Nincs jelen

 

#165 2011-08-01 14:10

Anita/Norbi
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia evci! Nyolc hónapig volt sztómája. Nagyon nehéz volt az az idõszak számára is meg a számomra is,de hála Istenek túl vagyunk rajta.REMÉLEM!!! Neki sajnos az agymûködéssel is gond van és így még nehezebb a gyógyulás. De hiszem hogy minden ok lesz! Mindenkinek aszt kívánom! Legyen szép napotok!!!

Nincs jelen

 

#166 2011-08-01 20:45

én
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Anita/Norbi! Nekem nem sztóma, hanem sima bélmûtétem volt és amig nem ehettem illetve nem tudtam enni, addig nekem is jött alul-fölül az epe. Amint ment az evés, megszünt. Az orrszondába is az ment.

Nincs jelen

 

#167 2011-08-02 10:14

Csilka
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Üdvözlök mindenkit, éppen most regisztráltam az édesanyám miatt, akinek 5 hete volt sztóma záró mûtéte és nagyon rosszul van. Szeretnék tanácsot kérni, hogy aki hasonló helyzetben volt vagy van, milyen megoldást talált az alábbi problémára. Édesanyám már 70 éves, de egy hihetetlenül aktív, fiatalos és energikus személyiség....volt eddig. A mûtét után nagyon jól volt még a kórházban, az orvosok mind gratuláltak neki, hogy milyen gyorsan beindult a bélmûködése és hamarabb haza is engedték. Ám azóta, 5 hete, folyamatosan hasmenése és hányingere van, szinte semmit sem eszik már és totál depressziós lett emiatt. Sajnos még az is elõfordult már, hogy maga alá csinált az ágyban, mert annyira heves hasmenése van. 8 kilót fogyott amióta hazajött a kórházból, és nagyon rossz állapotban van. Már konzultáltunk a sebészorvosával, aki azt mondta, hogy sebészetileg rendben van, a regenerálódási idõ ált. 3 hónap. Azonban anyukám már kezdi feladni, egész nap alszik szinte, olyan gyenge, rá sem lehet ismerni! Kétségbe vagyunk esve, semmilyen hasfogó, bélfertõtlenítõ, bélflóra visszaállító nem használ neki, amit az orvosok írtak fel neki.
Kérem segítsetek a tapasztalataitokkal és tanácsaitokkal! Elõre is köszönöm mindenkinek és szép napot kívánok!

Nincs jelen

 

#168 2011-08-02 12:08

Tim72
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia Csilka!

Orvosi tápszerrõl nem volt szó? Csodákat biztos nem lehet tõle várni, de tovább talán nem fogyna anyukád. Azt írtad, hogy bélflora visszaállító nem használ neki, pedig ez fontos lenne. Ezek a szerek sem egyformák, és mindenkinek más vállik be. Például sok embernek a Progastro jó, nekem például nem. Nálam a Protexin IBS Florea vált be. És használnom kell Espumisant is sajnos. Gasztroenterológussal beszéltetek?

Nincs jelen

 

#169 2011-08-02 12:57

én
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

A Modulen IBD tápszer gyulladáscsökkentõ, regenerál és hízlal. Meg kellene próbálnotok beszerezni.

Nincs jelen

 

#170 2011-08-02 13:57

Csilka
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Kedves Tim72!

Nagyon szépen köszönöm, hogy szántál rám idõt! Gasztroenterológushoz ma délután viszi õt el apukám, kíváncsi vagyok mit fog neki mondani. Ma délelõtt megultrahangozták és az epéjével gond van, arra kapott gyógyszert, de a mûtét elõtt is rendszeresen gond volt az epéjével. Egy bizonyos bélszakasz is gyulladásban van, azt mondták neki, hogy a Klion amit már napok óta szedetnek vele, majd rendbehozza. Hát nem tudom, meglátjuk mi lesz. Szed még valami antibiotikumot is, de annak nem tudom a nevét. Szegénykém nagyon rosszul van és írtó gyenge, egy pohár vizet nem tud már felemelni.

Nincs jelen

 

#171 2011-08-02 13:59

Csilka
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Köszönöm szépen ÉN neked is a választ, beszélek apukámmal és konzultálunk a dokival a tápszer ügyében.
A beszerzés szerintem nem gond.

Nincs jelen

 

#172 2011-08-02 18:09

Tim72
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Csilka!
A Klion maga is egy igen erõs antibiotikum, ami eléggé meg tudja viselni a szervezetet. Emelett a gyógyszer mellett nem csodálom, hogy hasmenése van, sõt az sem csoda, hogy nem használt a székletfogó, a bélfertõtlenítõ és a probiotikum sem. Azért a probiotikummal érdemes lesz még próbálkozni, mert sajnos az antibiotikum egyik hátránya, hogy válogatás nélkül végzi a munkáját odabent.A tápszert mindenképpen szerezzétek be, mert rengeteg, a szervezet számára  fontos dolog van benne,  nagyon könnyen felszívodó formában.
Arról nem is beszélve, amit Én is írt, az IBD Modulein gyulladáscsökkentõt is tartalmaz.  Azért remélem lassan minden rendezõdik majd.

Nincs jelen

 

#173 2011-08-03 12:46

Csilka
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Kedves Tim72!

Köszönöm szépen a jótanácsot, de sajna v. szerencsére (?) anyukámat tegnap beutalták a kórházba, mert olyan rossz állapotban van már. Remélem ott rendbe hozzák, nagyon bizakodóak vagyunk. Megemlítettük a dokinak az IBD-t, amire csak annyit mondott, hogy elõbb a gyulladás okát kell megtalálni, azután lehet bármit is adni neki. Remélem jó kezekbe kerül, de a tápszert azért beszerzem neki! Szép napot!

Nincs jelen

 

#174 2011-08-10 10:17

mazsiklári
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Kedves Mindenki!
Remélem jó
obban vagytok mint én,mert 6 hete volt sztómazárásom és még mindig elég nagy fájdalmaim vannak a bél varratnál illetve a végbélnél.
Nagyon szorulásos vagyok lavolac és mira víz vmennyire enyhit. nem tudom meddig lesznek fájdalmaim?
valaki megdudná írni,hogy hasonló helyzetben volt-e?
szép napot és JÓ egészséget kívánok mindenkinek!

Nincs jelen

 

#175 2011-08-18 07:21

Ashima
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Kedves Mazsiklári!

Mennyi leavolac-t iszol egy nap? Illetve miket eszel?
Szerintem az étel miatt lehet szorulásod.
Nem mondták hogy kõkemény diéta van sztómazárás után?
Aug 11én volt a záróm, már itthon vagyok, és be is tartom a diétát és nem mondom vannak fájdalmaim a pocakomban, gondolom ahogy a varrat dolgozik illetve húzódnak a sebeim is, de a székletemmel egyelõre nincs gond. Én napi háromszor paraffin olajat iszom, ez segít abban hogy könnyû székletem legyen.
Rendszer még nincs ez ügyben, de majd beáll, emiatt nem is aggódom.

Talán próbálj joghurtot is enni, reggelire és vacsira pl. Nekem bevált.

Minden jót neked:)

Nincs jelen

 

#176 2011-12-01 20:07

Ilcs
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Sziasztok!

2 hete megvolt a sztómazáróm. Jó lett a feltöltésem is,eddig minden jól alakul. Remélem így is marad! :)

Üdv mindenkinek!

Nincs jelen

 

#177 2012-03-11 11:32

Shikaritr
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Végre én is írhatok ebbe a topikba. Az étvágyam megjött és mintha kicseréltek volna tegnaphoz képest.
Ezt is megéltem! Vissza kaptam azt amit akartam. Végre!

Szerkesztette: Shikaritr (2012-03-11 11:33)

Nincs jelen

 

#178 2012-03-11 12:00

eriki
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Kedves Shikaritr!
Ez tényleg nagyon jó hír, nagyon örülünk!
Lassan, de biztosan visszatér a régi életed!
Azért még legyél óvatos, vigyázz magadra!
És néha írj is, akár az iskoláról, vagy másról!

Nincs jelen

 

#179 2012-03-11 12:37

Shikaritr
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Köszi.

Most már igen, sokkalta jobban fogok vigyázni. Kólát, meg az ilyen szarokat elfelejtem. Nagyon odafigyelek, hogy miket eszek.

Nincs jelen

 

#180 2012-03-11 14:04

lizuska
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Sziasztok!!!
Shikaritr, ne haragudj, hogy ilyet kérdezek, a hasmenésed múlandóban van, kezd rendezõdni a széklet szám?
Örülök, hogy ma már jobban vagy. Jó tudni, hogy egyik napról a másikra is lehet jobb az ember állapota.
Szép napot mindenkinek. Lizuska. :)

Nincs jelen

 

#181 2012-03-11 15:43

Shikaritr
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Valamikor kezd, valamikor nem. Össze vissza van.

Nincs jelen

 

#182 2012-08-02 21:00

Berni
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Sziasztok!
Én új vagyok ezen a fórumon! Szeretném a segítségeteket, tanácsotokat kérni, mert most regisztráltam és nem tudtam még mindent visszamenõleg elolvasni.
Tegnap múlt egy hete, hogy sztóma zárásom volt. Még februárban mûtöttek endometriózis miatt és a vastagbelembõl vettek el 20cm-t. Bélvarrat elégtelenség miatt pár nap múlva kolostomát kaptam. Nagyon nehéz idõszak volt a lábadozás, sok apró komplikációval. A sztómával jól voltam, az tartotta bennem az erõt, hogy ideiglenes. Egy hete végre sikerült a visszahelyezés. A kórházban folyékony pépes ételeket kaptam, széklet volt elõször betadinos, utána valamivel rendesebb,híg széklet is volt. Úgy minden másnap volt széklet, de remélem ez normális a kicsi és folyékony ételek miatt?!
Szeretném kérni a sorstársak tanácsait, segítségét, hogy milyen ételeket ettetek utána, meddig kellett pépeseket enni, mikor lehetett már szilárdabbat enni? Hol tudnék esetleg errõl bõvebben tájékozódni?Sajnos nincs a közelemben megfelelõ személy, akitõl tanácsot tudnék kérni. Mit kell esetleg szedni utána, bélflóra helyreállítót? Az elején normális-e, hogy nem mindennapos a széklet és ez beáll-e megfelelõ táplálkozással?
Elõre köszönöm a segítségeteket. Mindenkinek kitartást kívánok.

Üdv Berni

Nincs jelen

 

#183 2012-08-10 15:31

martika
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia Berni!

Az én zárómûtétem után kb két hétig volt hasmenésem, utána állt csak be a széklet. Természetesen az elsõ napokban nem ettem nehezet, de pár nap után semmi pépes meg ilyenek; rendesen ettem - tehát te is ehetsz  nyugodtan valami szilárdat, gondolom már eszed is, mert 2-án írtál  :)  Én nem szedtem bélflóra helyreállítót sem, idõnként vettem Normaflore-t, .. de semmi különös.  Szóval nyugodj meg, szépen rendezõdni fog minden!

Nincs jelen

 

#184 2012-10-02 13:15

szivike
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

sziasztok sajnos vékonybeles stomás lettem remélhetõleg lassan vissza teszik de már most nagyon félek az egész mûtéttõl az elmúlt 4 hónapban 5 x mûtöttek mar nagyon félek mindentõl.minden momentum érdekelne,még az is hogy orrszondát tesznek be vagy nem!Teljesen kivagyok nem tudok rendesen zsákot cserélni utálom magam és mindent ami most én vagyok segítsetek köszi!!!

Nincs jelen

 

#185 2012-10-02 13:34

martika
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia szivike!

Ne legyél ennyire elkeseredve, és nem kell félni ennyire! (Tudom, könnyû mondani). Ne utáld magad, ne nehezítsd meg a dolgod. Fogadd el magad, és ha ideiglenes sztómás vagy - akkor tessék arra gondolni, hogy eljön az idõ amikor visszateszik és el is felejtheted ezt az idõszakot. Ha nem megy jól a  zsákcsere akkor kérj segítséget elsõsorban attól a sztóma therápiás nõvértõl aki ott dolgozik abban a kórházban, ahol mûtöttek; elvileg nem szabad úgy elhagynod a kórházat, hogy nem tudsz zsákot cserélni. Mi a gond vele, mi nem megy? Hogy tanították?
Próbálj megnyugodni és nézd pozitívabban a világot; nem olyan szörnyû ez a sztóma.
Mikor akarják visszazárni?

Nincs jelen

 

#186 2012-10-02 17:05

martika
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia csabaspecial!
Éppen szerettem volna kérdezni, hogy meddig leszel még sztómás ..ezek szerint végleges? És miért, nem volt javulás? És ez már biztos? Nekem most van másodjára, (vastagb.) de két hét és zárnak. Örülök, hogy jól vagy!

Nincs jelen

 

#187 2012-10-03 17:12

martika
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia!
Sajnálom... hogy vagy ezzel, már feldolgoztad? Nekem is volt tavaly egy fistulám (hason jött ki) aztán minden hiába úgy látták a legjobbnak, hogy megint kivezetik. Ja, és elõtte is mûtöttek; tályogfal maradék - stb, maradtak vissza csúnyaságok és mindig hõemelkedésem volt + fájt. Ezzel a sztómával (is) egyébként tök jól elvagyok; sikerült híznom is (nem keveset, 13 kg-ot :)  )  aztán most már csak egy irrigoscopia van vissza > ha az jó, akkor visszateszik. Dunaújvárosban mûtenek, dr.Rombauer Edit.  Köszi a drukkot!   Remélem jól alakul, de ha nem; az sem probléma - már felkészültem lelkiekben rá, ha esetleg még tovább marad a sztóma. Annyira azért nem vészes, hogy ez miatt teljesen "kilegyek"  de nyilván az az igazi, ha nincs zacskó a hasamon.   :)

Nincs jelen

 

#188 2012-10-04 17:39

szivike
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

szia csabaspeciál! Köszönöm hogy írtál nekem.a legelsõ mütétem 8 éve volt csonkoltak crohn betegség akkor derült ki bár elõtte már sipolymütétem is volt. aztán júniusban szükület  és fekélyeket vettek észre.megmütöttek ,kiderült nem jól rá kétt honapra rosszul lettem nyaralás közben másik korházba kerültem ez miatt ez egy stoma központ nagyon aranyosak voltak jó dokit fogtam ki csak sajnos valami lötyi maradt a hasban ujra mütötek 4 nap mulva ,aztán sebgyulladás lett utánna vesekõ .mire hazaengedtek beállt a derekam ugy hogy a hasrahuzodott igy infuzios kezelést kaptam 9 napig.Az a gáz én nagyon pörgös egyéniség voltam ez nagyon vissza huzott már nem is én vagyok .ugy nézek ki mint egy éhezõ!a stoma cserét megoldottam találtam a neten videokat már majdnem midet megnéztem.már nem a zacsira kenem tömítõ krémet hanem a bél köré!!nekem is kint van mind a kettõ hogy már nekeljen ujra vágni remélem ez igy lesz.én nemtudom igy az életem élni alig várom hogy már vissza tegyék!!!

Nincs jelen

 

#189 2012-10-04 17:52

szivike
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia martika!
Mindig piros kis dudorok lesznek a bél mellet nagyon piros és fáj mostmár tudom hogy a hasamra kell kenni a krémet .talán így jobb lesz.Bár minden 2dik éjjel után parázok hogy milyen lesz ha leveszem!Én nem tudom megszokni nem is akarom 11én megyek a gastrora ott döl el mikor TÜKRÖZNEK ÉS teszik vissza. de hogyan tükröznek majd ha kint a belem?CSAK A GYEREKEK MIATT vagyok kítartó. kedden megyek dilidokihoz ugy érzem muszály.köszönöm hogy vagytok  ezen fórumon!!!!

Nincs jelen

 

#190 2014-07-03 18:47

Csillusz
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Sziasztok!

Én is pouchal élek már 4 éve.
A záró jelentésemre az van írva: J pouch     Ez mit jelent? még sosem figyeltem.

Én nagyon örültem hogy meg mûtenek mert nagyon rosszul voltam, már és úgy éreztem, hogy ha azon a héten nem mûtenek meg akkor bele halok. Nem ettem,nem ittam még a nyálamat sem bírtam lenyelni. csak hánytam és wc-tem annak ellenére, hogy nem ettem semmi. mondjuk nem is lehetett azt székletnek nevezni.
Féltem ha nem mûtenek meg idõben akkor örökre kint marad a vékonybelem de szerencsére idõben történt. 13 hónapig volt kivezetve.

Meg mondom õszintén hogy a hatás elmaradt amit vártam. azt ígérték az orvosok, hogy elfelejtem a betegségem, de nem lett így.Amikor ½reklamálta,,  akkor azt mondták, hogy sajnos egyre több panasz van a betegek körében,hogy ugyan úgy begyulladnak.
Igaz hogy a hasam már nem fáj.de  most a végbelem szurkál,2 percenként tudnék wc-re menni és vérezni is szoktam.
Súlyos vas hiányom lett 1 éve vénás vasat kapok, de egyszerûen nem épül be ,nem szívodik fel a szervezetembe. 3 havonta b12 járok mert az is kevés. xalazin tablettát szedek 3*2  és ,ha gyulladt vagyok xalazin kúpot, 30 mg prednisolonos kúpot használok.
az evésben is korlátozott vagyok. nem ehetem a hüvelyeseket, megvas,héjas ételeket.
pl: borsó,bab,káposzta,kukorica,gomba,cseresznye,eper,málna, narancs
a paprikát is úgy eszem, hogy van egy éles hámozóm és azzal pucolom meg a paprikát, a paradicsomból kikaparom a magokat és kiharapom a héjából,de a savanyú uborkát is meghámozom.

Hát most hirtelen ennyi jutott szembe ,de ha van valakinek kérdése nyugodtan írjon!

Nincs jelen

 

#191 2014-11-30 11:27

Stikli
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Sziasztok Gergõ vagyok smile 19 éves, 2014. augusztus 21-e óta élek sztómazsákkal, eleinte nagyon nehéz volt, bár néhamég most is, és a zárómûtét utáni tapasztalatokra lennék kiváncsi... mert hétfõn visszazárnak, és vlaahogy jobban félek attol hogy mi lesz utána:) csak 3 hónapja van kint... és csináltam a záróizom tornákat... de nem szeretném hogy nap közben vagy akár éjszaka meglepetést találjak a gatyámban smile
elõre is köszönöm a válaszokat ! mindenkinek minél hamarabbi gyógyulást és kitartást ! smile

Nincs jelen

 

#192 2014-12-01 20:55

rozsa virág
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia Stikli!Nekem Márciusban vezették ki,tehát sztomás vagyok.Olvasom az írásodban,záróizom tornát,nekem senki nem adott ilyen tanácsot.Hogy kell ezt csinálni?Köszi a választ,és jobbulást!

Nincs jelen

 

#193 2014-12-02 05:42

titi
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Szia Stikli!Remélem már túl vagy a zárómûtéten,én már irtam itt a zárás utáni helyzetrõl.Jó darabig nagyon nehéz elviselni azt az állapotot.Gyógyszertárba lehet kapni alsónadrágot,belevaló betétet.Ezeket nagyon ajánlom neked.Jobbulást!

Nincs jelen

 

#194 2014-12-11 11:06

Stikli
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

sziasztok ujra :)
tulvagyok a zárómûtéten, minden a legnagyobb rendben ment.. már a mûtét napján felkeltem, másnap beindult a bélmûködés.... nem lett foltos egyik alsógatyám sem... mindent nagyon jol tudtam szabályozni... kicsit több mint egy hete volt a mûtétem... de már ott tartok hogy eszek egésznap... mint régen... és napi 4-5x megyek wc-re... tehát ugyérzem visszatértem a régi kerékvágásba ! mindenkinek jobbulást !!! :))

Nincs jelen

 

#195 2015-03-15 17:16

Nyenyec
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Sziasztok! Most regisztráltam és volna néhány kérdésem. Öt éve lettem sztómás egy mûtét sorozat vég eredményeképp. Fél évig gennyes váladék jött a hasüregbõl. Most jutottunk el oda hogy lehetne visszazáró mûtétem de igen rossz képet kaptam a mûtétrõl és az utána lévõ életvitelrõl. A mûtét nagyon kemény lenne a sok összenövés miatt és sérv miatt. Colonoszkópia alapján kb 25 cm-es vastagbél maradt. Ez azt jelentené hogy kb 5-6 alkalommal kell futni ha megindul, ami azt jelenti hogy a mellékhelyiség mindig 100 méters körzetben legyen. Kérdésem lenne hozzátok hogy nektek mi a tapasztalatotok, ugyanis nem tudom mit csináljak eddig nagyon akartam de most egy kissé elbizonytalanodtam. Ugyanis akkoriban a mûtétsorozatom sem volt egy PhD-s siker sztori, azt sem tudják hogy mennyit vágtak ki. Még egyszer nem szeretnék ilyenbe belefutni. A széklet tartás mennyire sikerül, kell- e pelus, mennyi idõ míg mûtét után beáll a dolog, nehogy úgy járjak hogy kár volt az egészért mert. Ez az állapot sem jó de most minden rendben van egészséges vagyok, hála a betegségemnek áttétje nem volt és nem is kaptam semmiféle kezelést ha az elsõ mûtét hibátlan lett volna ma makk egészséges lennék. Sajna így jártam. Várom válaszaitokat. Üdvözlettel

Nincs jelen

 

#196 2015-03-21 20:02

zsolt2014
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

A kezdet

Görnyedten sétálgatok a szobák között. Húzódik a seb, ahogy ezeket a sorokat írom. Óvatosan ültem le a gépemhez. Nem kockáztatok, vissza kell venni. Ha elfáradok, bevágom magam az ágyba, és ha elnyom az álom nem ellenkezem. A kora reggeli ébredés után beveszem az Imurant, majd a Pentasat, a Kliont, és este jön a Fraxiparine. Ezek a gyógyszereim. Túl vagyok 5 sztómával töltött hónapon, és pont került egy akkor távolinak tûnõ fejezetre. Kicsivel harmincadik születésnapom elõtt bekopogtatott hozzám M. Crohn, és úgy döntött marad. Miután a szövettan megerõsítette a diagnózist, ami addig a napig csak feltételezés volt, az addig halványan pislákoló remény lángja hirtelen megszûnt. Egy olyan betegség fõszereplõje lettem, amirõl sosem hallottam. Abban az állapotban nem volt más megoldás, mint a vékonybél kivezetése. Így csöppentem bele a sztómával élõk világába. Sztómazsákkal az oldalamon a napok hetekbe, a hetek hónapokba folytak át. Megtanultam hogyan éljek vele, és bár elég sok kellemetlen, dühítõ szituációt hozott magával, mégsem volt más választásom, minthogy együtt kell éljek vele. Október végét mutatta a naptár, és azokat a számokat, amik minden mást jelentéktelenné tettek. Összekészítve a szükséges dolgokat belegyalogoltam az ismeretlenbe. A Honvéd kórház gasztroenterológiai osztályára kellett befeküdnöm, a zárómûtétet megelõzõ vizsgálatok miatt. Reggel a megbeszélt idõpontban az ajtóban állva vártam, hogy észrevegyenek, és tájékoztatást adjanak a továbbiakról. Azon kívül, hogy egy szinten található a sebészettel, és már jártam a folyosóján, minden más ismeretlen volt.  A 104-es kórtermet kaptam. A szoba teljesen más, mint a sebészeten. A zuhanyzó és a WC a folyosóról nyílik, nem pedig a belsõ térben kap helyet. Gyorsan bemutatkoztam, majd helyet foglaltam a magas ágyon. A mellettem lévõ asztal arra várt, hogy megszabadítson táskám tartalmától. Az elsõ nap ismerkedéssel és vérvétellel zárult. Normális szobatársakat kaptam, annak ellenére, hogy az életkoruk kétszerese volt az enyémnek. Aki ismeri a kórházi életet, az tudja, hogy mennyire fullasztó a légkör, ha olyanokkal kell megosztani az ott töltött idõt, akik felemésztik a másikat. Kedden este volt egy beöntés, amire a vastagbéltükrözést megelõzõen van szükség. Sosem volt tapasztalatom egyikben sem, tehát dolgozott bennem egy kis félsz.  Ezt követõen a zuhany alatt áztattam bõrömet, amit meleg vízsugár puhított. Visszatérve átadtam magam a fáradtság nyugtató cirógatásának, majd szépen lassan álomba zuhantam. Szerda reggelre is be volt tervezve egy újabb beöntés, majd miután a nõvér felébresztett, kikóvályogtam a helyiségbe, és ellenkezés nélkül felfeküdtem a mûbõr ágyra. A tükrözésrõl olvastam itt-ott, valaki halál közeli élményként írta le, valaki meg "ennyi volt csak?"- ként. Nyilván az ember hajlamosabb a rosszba belekapaszkodni, és horror dolgokat maga elõtt látni. Akkor megnyugtatlak, a vizsgálat után azon törtem a fejem, hogy ezt most valóban megcsinálták, vagy csak a branülömbe adott csodaszer hatása miatt nem éreztem.

Szerda délután. A gasztroenterológus bejött és odahintette: „Holnap nem lesz mûtét”. Oké, belefér. A WC-re járások alatt megtapasztaltam milyen az, amikor nem dohányzó létemre füstfelhõbe lépve, a dohányszag átjárja a ruhámtól kezdve a bõrömet. Nyilván senki se jelentkezett, hogy " hé, én voltam", mert ahhoz túl gyáva mind. Magukra zárva az ajtót szívják cigarettájukat, majd miután lehúzták a csikket a WC-n, úgy sétálnak ki, mint ha mi sem történt volna.  A Honvéd kórház fölszintjén sokat sétálgattam, volt mikor vettem egy gépi kávét, és szépen lassacskán, figyelve az érkezõket, és a távozókat nyeltem lefelé a borzasztó ízû löttyöt.

Csütörtök. A semmittevés napja. Le-feljárkáltam a kórház szintjein, sétáltam, olvastam, neteztem, valahogy le akartam tudni a napot. Már csak a mai nap, és holnap túl leszek rajta.  Olyan könyvet olvastam, ami egy illegális gyógyszeripari kísérletezésrõl, árulásról és megannyi csavarról szólt.  Adok egy tippet, keress egy nagyon jó könyvet, és csobbanj bele. Nekem segített. Sokszor sétáltam el a mûtõk felé, mivel a folyosó végén találhatóak. Az ott helyet foglaló aggódó hozzátartozók arcáról leolvasható az ismeretlentõl való félelem. Úgy telepszik rá az emberre, mint ahogy az elsõ hópelyhek a fagyos talajra. Holnap ilyenkor már túl leszek rajta.

Péntek. Hajnal 5 órakor keltem, kaptam infúziót és antibiotikumot. Lassan csepegett, mint ahogy az órán jár a másodpercmutató. Vártam, hogy megjelenjen a mûtõsfiú, hozza magával a vékony zöld kötényt, és kezdetét vegye a mûtét. Aznap nem jött. Legalábbis értem nem. A párom már reggel velem volt, erõt adott és segített. Teltek az órák, és a türelmem is szépen lassan fogyott. Tudtam jól, hogy egy nagymûtétes lesz elõttem, de egyre reménytelenebb lett az egész az idõ múlásával. Amikor a kórteremben vagy, és hallod a mûtõs kocsi zörejét, ahogy a linóleumon egyre közelebb halad, komolyság lesz úrrá rajtad, és egy fojtogató érzés kerülget. Na, ebbõl lett elegem, miután már a tizedik zörej után sem nyomódott le az ajtó kilincse. Kiültünk a folyosón lévõ mûanyag székre és nézelõdtünk. A folyosó egyik végébõl a másikba sétálgattunk, ide-oda, újra és újra.

Péntek, kicsivel délután két óra elõtt. Egy ismerõs arc jött felém, hajába túrt, majd ahogy egyre közelebb jött a fáradtság, és a rosszkedv sugárzott belõle. A megoperált férfi mögött kullogott. Az orvosom volt. Észrevett, és a következõt mondta: - Ma nem biztos, hogy megoperáljuk. Néztem nagyokat, és kérdeztem, hogy miért, de a válasz egyszerû volt. Túlságosan elhúzódott a mûtét. A bizonytalanság, ami most gondolatokat röpített ide-oda a fejemben teljesen megszállt. Nem akartam vesztegetni az idõt, és aztán elhatároztam, hogy átmegyek a sebészetre. Vagy ma megoperálnak, vagy már itt sem vagyok. Ott már jóval határozottabb választ kaptam, és ígéretet, hogy hétfõn én leszek az elsõ, akit a mûtõbe tolnak. Ezek után nem kellett sokáig gondolkoznom a továbbiakon, mert egy másodperc alatt eldöntöttem, hogy nem maradok tovább a hétvégére. A második mûtétem maradt el, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy a csalódottság és a düh nem járt volna át tetõtõl talpig. Megbeszéltem a gasztroenterológussal, hogy nem vendégeskedek tovább az osztályon.  A szobatársak hitetlenkedve hallgatták az eseményeket, és a döntésem hallatán, miszerint hazamegyek, jóváhagyóan bólogattak. A beleegyezését követõen a branült kihúzták a könyék hajlatból, majd kis szedelõzködés után búcsút intettem a magas épületnek, a szobatársaknak, és magam mögött hagytam a hét eseményeit.

Vasárnap

Az otthon töltött pár nap szinte egy szempillantás alatt eltelt, és csomaggal a kezemben vasárnap délután megérkeztem a kórházba.  A sötétszürke felhõk elnyelték a színeket, és az egész olyannak tûnt, mint egy fekete-fehér film. Az ismerõs környezet ismét kitárta vendégszeretõ karjait, és csalogatóan vezetett a nõvérpulthoz. Az ügyeletes orvos a telefont szorongatta a füléhez, és amikor befejezte a beszélgetést rám nézett, és megkérdezte, hogy miben segíthet. Röviden felvázoltam a dolgokat. Azt kérdezte, hogy mikor ettem utoljára, majd azt válaszoltam, hogy a megbeszéltek szerint ma, de csak szûrt levest. Megnyugtatott afelõl, hogy nincsen szükség újabb beöntésre, majd a fõnõvér tudomására hozta, hogy két evõkanál paraffinolajat azért a biztonság kedvéért vegyek be. Ha még nem tettem meg, akkor menjek le, és jelentkezzek be a sebészetre. A bejelentkezés után átadtam az összes zárójelentést, majd a nõvér a szoba megmutatása után elpárolgott. Ahogy beléptem köszöntem, és a szemem elé táruló látvány után egy pillanat alatt felfogtam, hogy csak a pótágy szabad.  Az állott levegõ deja vu érzést adott, és hirtelen minden olyan ismerõs lett. Jól kezdõdik. A szobában volt egy sérvmûtét utáni  40-es éveinek búcsút intõ arc, aki épp egy könyvet olvasott,  egy ileosztómás 30-as, aki összegubózva feküdt, és egy zárómûtét után lévõ  5o év körüli ember.  Unott arcok voltak, várták már a szabadulást ebbõl az egészbõl.  Kérdezgettem a mûtétrõl a sorstársamat, majd szépen elmesélte, mi hogy ment. Persze tudtam jól, hogy nincs két egyforma eset. A Youtube-on láttam videót a sztómazárásról, és elmesélte, hogy nála is a sztóma körül vágták fel a hasát, majd úgy varrták vissza a vastagbélhez.  Nekem azt mondta az orvosom, hogy középen fognak vágni, és õszintén szólva nem örültem neki, de akkor még nem tudhattam, hogy errõl megváltozik majd a véleményem. Ami egybõl feltûnt, hogy orrszondája volt. Nagyon reméltem, hogy messzirõl el tudom kerülni, mivel volt már benne részem, de más volt az amit én, és más volt az amit az orvosok akartak. Meglepõdtem, hogy olyan könnyedén sétálgat néhány nappal a mûtét után.  Lassacskán betoltak egy szekrényt is, amibe bele tudtam pakolni a cuccaimat. Meséltem a szövõdményes mûtétemrõl, a hat-hetes kórházi idõszakról. Meséltem a Crohn-betegségrõl. Arról, hogy egy Imuran nevezetû gyógyszert kell szednem, ami gyengíti az immunrendszeremet.  Az egyikük arcán mély döbbenet volt, és nem nagyon tudta ezt összerakni.  Az immunrendszert ugye erõsíteni szokták, de mondtam neki, ha érdekli a betegség, nyugodtan olvasson róla a neten. Az járt a fejemben, hogy ez az utolsó nap a sztóma zsákkal az oldalamon. Nincs többé néhány órán belüli csere, mert nem tapad normálisan fel a bõrre. Nincs több szivárgás, ruha, vagy ágynemûcsere. Eltûnik az életembõl, de az emléke semmiképp, mert már túlságosan beleégett az agyamba. A délutánt szépen lassan felemésztette a sötétség. Megjelent az esti vizit, majd mikor rám került a sor figyelmeztettek, hogy csak éjfélig ihatok, utána egy kortyot se. A telefonomat babrálva szépen lassan álmosság lett úrrá rajtam, majd behunytam a szemem, és mély álomba zuhantam.

A mûtét

Hétfõ reggel.  A többiek békésen feküdtek az ágyaikban, de engem nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy hamarosan értem jönnek. Bejött a nõvér. Kaptam egy rózsaszínû branült az alkaromba, egy fél Dormicumot is hozott.  Az állványt az ágyam mellé gurította, és miután a Kliont összekötötte a branüllel, kezével elindította az antibiotikumot, ami õrült csepegésbe kezdett.  Szóljon, ha lement - mondta. A fejemmel biccentettem, és éreztem, ahogy a vénámon keresztül bejut a testembe. A nõvérhívó csak egy karnyújtásnyira volt. Megnyomtam a nõvért szimbolizáló gombot, majd felcsendült az ismerõs hang. Az ajtó kirobbant, a nõvér visszajött, és egy infúziós oldatra cserélte az üresen lógó üveget.

A reggeli vizitnél a fehér köpenyesek szinte be se fértek a kórterembe. Ilyenkor a kérdés általában a „hogy van”-ban kimerül, és ha nem szeded össze a kérdéseidet, amivel megbombázod õket, akkor már csak a neonlámpa lekapcsolására eszmélsz fel.  A nõvér betekerte a lábamat fáslival, majd amikor távozott megszabadultam a maradék ruhámtól.

A telefonomon néztem az idõt, és a mûtét ideje egyre közeledett.  A folyosón meghallottam a metlakin végigfutó mûtõs kocsi zörejét. A zajt, amit csapott, nem lehetett mással összetéveszteni. A szoba a nõvérpulttal szemben volt. Hallottam amint megállt a kocsi, majd a nevemet mondták. Bedobtam a Dormicumot egy kis vízzel és vártam. Az ajtó kinyílt, tudtam mi jön. Kiléptem az ágyam melegébõl, felvettem a vékony mûtõs ruhát, aztán felfeküdtem a hideg bõrre. A talaj megindult alattam, amint az ápoló erejét összeszedve kitolt a szobából.

Egyre közelebb értem a mûtõhöz. A párom mögöttem jött, és aggódva figyelte, ahogy az ajtók bezárultak mögöttem. Bent vagyok a recepciónál. Az ápoló átnyújtotta a hölgynek a kartonomat. Jókedvûen beszélgettek. Aztán a férfi mögém állt, és a számomra kijelölt mûtõbe tolt. Átcsúsztam a mûtõasztalra. Idén már negyedszer. A kezemet, és lábamat lekötötték. A mennyezetet néztem. Maszkos emberek kezdtek sürögni körülöttem.  Zöld ruhájuk és sapkájuk volt. Az egyikük megkérdezte, - minden rendben? Igen - válaszoltam. Tudtam, hogy mennek a dolgok. Csak türelem.  Hamarosan megszûnnek a külvilág nyomai. Az, aki a jobb oldalamon volt, egy mûanyag maszkot tartott a kezében. Szépen lassan rám tette, majd mélyeket kellet lélegeznem. Mély levegõ, aztán még egy, majd még egy és… sötétség. Operálnak, de nem érzek semmit. Csak fekszem a mûtõasztalon ellazulva. Erre vártam.

Mûtét után

Hangokat hallottam. A szemeimet lassan nyitottam fel. Fényfoltok mindenütt. Éreztem, ahogy a tüdõmet megtölti a levegõ. Visszatértem az éber világ rohanásába. Az ápoló mellém lépett és azt mondta: - Kapaszkodjon belém! Nem akartam. Tudtam mi következik. De meg kellett tennem. Most már nekem dolgozott az idõ. Megmutatta hova tegyem a kezem, és megemelt. Tudtam, hogy ez rohadtul fájni fog. Ez a néhány másodperc elég volt, hogy átjárja a fájdalom a testemet. Éreztem a levegõ áramlását a bõrömön. A kórterem felé közeledtem, miközben rázta a testem a kocsi. Megálltunk. Megint fájni fog. Hozzám hajolt, majd átkulcsoltam a karjaimat a nyaka körül, és elhagytam a négykerekût. A fogaimat összeszorítottam. Lehuppantam az ágyra. Remegtem. Nem tudom mitõl, de az egész testem remegett. A takaró körülölelt, és lassan melegíteni kezdte a testem. A párom a szobában volt, engem nézett. Kicsit mosolyogtam, de nem volt kedvem beszélgetni.  Ezt õ is látta rajtam. Bejött a nõvér, és adott fájdalomcsillapítót. Egy mûanyag ballon lógott fejjel lefelé. Ez az infúzió. Lassan csepeget, és sokáig tartott, mire levegõ töltötte meg a belsejét. De nem akartam menni sehova. Nem tudtam felkelni, és szükségem volt a pihenésre. Aludni akartam, pont úgy, mint amikor az asztalon feküdtem. Minden érzést megszûntetve, szabadon. Lassan hatott a fájdalomcsillapító. Egy jó nagyot nyeltem. Mi ez itt? Kaptam egy orrszondát a mûtõben. Kaparta a torkom.  Már értem, ezért nem maradt csukva a szám.  Még csak most kaptam, de nagyon utálom! Emlékszem, mikor ébren dugták le a torkomon, mert hánytam. Lássuk, mi van még itt. Egy nagy kötés. Az oldalamból egy drain csõ lógott ki. A tartalma véres savó lehetett. Oda volt varrva a bõrömhöz, hogy ne csússzon ki. Volt már, hogy kiszakadt a varrat, remélem, erre nem kerül sor. Nincs sztómazsák. Milyen furcsa. Be volt kötve a helye. Odanyúlok, de nem érezem a mûanyag zsákot az ujjaimon. Eltûnt, most már elhiszem. Nem kaptam katétert. Gondolom arra számítottak, hogy minél elõbb kikelek az ágyból. Megpróbáltam aludni. Amikor kinyitottam a szemem már délután volt. Nagyon zavart az a rohadt orrszonda. A párom is megérkezett, de minimálisra szabtam a beszélgetést. Túl sok volt a váladék a torkomban. Lenyeltem, majd újra feljött. Kellett egy pohár. Volt egy kis világoskék mûanyagpohár az asztalon, ebbe köpdöstem ki. Köhögnöm kellett. Éreztem, ahogy felszakadt a váladék. Óvatosan rátettem az egyik tenyeremet a sebre miközben köhögtem. A szobában fülledt meleg van. Megbeszéljük, hogy kinyitjuk a folyosóra nézõ ajtót. Máris jobb. Sötét volt, és nem volt kedvem semmihez.  Az ágyak mellett lévõ egyik éjjeli lámpa világított. Ismerõs hang bújt bele a füleimbe. Valaki horkolt. Na, ne! A telefonomért nyúltam, aztán beleillesztem a füleseket a fülembe, és kerestem valami zenét.  Elmosolyodtam. Emberek járkáltak a folyosón. Láttam õket, ahogy ide-oda járkáltak.  Nyílt az ajtó, a neonlámpák egymást követve fényt zúdítottak ránk. A szemem összehúzódott, majd hozzászokott a fényhez, esti vizit volt. A kérdés mindig ugyanaz: - Hogy van? Mintha mindenki összebeszélt volna, a köszönöm jól hangzik el. Én is beálltam a sorba. Mi mást mondhattam volna? Néhány órája mûtöttek meg, a következõ napokban fog kiderülni, hogy minden simán megy-e.  A neonlámpák fénye kihunyt, majd az ajtó becsukódott. Telt az idõ, ahogy szörföltem a neten. Nõvérek léptek be a szobába maguk elõtt tolva egy kocsit. A gyógyszereink sorakoztak rajta arra várva, hogy bejussanak a szervezetünkbe. Tudták jól, hogy kinek mi kell. Nekem öt napig ömlött a Klion - napi háromszor.  Az infúzióm is elfogyott. Mindenkit kiszolgáltak, és ha már kiürült az antibiotikum, akkor csengettünk nekik. Percek múlva megköszönte a segítséget, és becsukta maga mögött az ajtót. Áramlott körülöttem az Ambient zene. Mostanában lettem lelkes hallgatója, mivel megnyugtat, és gondolkodásra késztet. Kis idõ múlva éreztem, hogy valami zavar. Lejjebb vettem a hangerõt a telefonom, és hallottam, ahogy a három lakó háromféleképpen horkolt. Letettem a pihenésrõl. Maximum majd napközben. Még egy ideig érzékeltem a dolgokat körülöttem, aztán a telefonomat a szekrényre bújtattam és hagytam, hogy a zene kiszakítson ebbõl a pislákoló világból. Általában hajnal 4 és 5 óra között ébredtem mindennap.  Korán reggel minden menetrendszerûen zajlott. A drén csõ végén található mûanyag zsák tartalmát kiürítik, és feljegyzik a lázlapra. Az ágynemûcsere is ekkor történt. Ha finoman akarok fogalmazni, a lusták képtelenek elhagyni a biztonságot jelentõ takaró puhaságát, és melegét, de az, aki erõt vesz magán, az tisztaságba burkolódzik a végén.  A reggeli vizitnél betóduló orvosok megtöltötték a szobát. Majd mindenki aszerint evett, ami ki lett neki írva. A takarítónõ felmosta a padlót, és megszabadított minket a szeméttõl. A mûtétet követõ nap megindult a székletem. Nagy kõ esett le a szívemrõl, mert ha minden jól megy a jövõ héten hazamehetek. A gyógytornász is minden reggel meglátogatta a kórterem lakóit, és átmozgatta azokat, akiknek volt hozzá kedve.  A gyengeség miatt az ágy szélére való felülés fájt. Mintha ki akart volna szakadni a hasfalam, ezért többször, de csak rövid idõre ültem fel.  Alig vártam, hogy a kanyargó infúzió csöve elengedje a karomat, és lassan apró lépéseket téve meginduljak a szobában. Láz és vérnyomásmérés után mindig fellélegeztem, hogy nincsen semmi baj. Az egymással való beszélgetések segítettek enyhíteni a véget nem érõ bezártság érzetét. Ilyenkor mindenki elmesélte az életét, és szerintem a legjobb oldalát próbálta mutatni.  Naponta többször is hallottam a zörgõ kocsik zaját, amint elsuhantak a folyosón. Rajtuk a plafont bámuló emberekkel, akiknek gondolataik kavarogtak a fejükben.

Az érem másik oldala

A szoba másik végében fekvõ ember nem volt túl jó bõrben. Az orrszondát zöld színû gyomortartalom színezte. Elmondása szerint volt ingere, de miután végzett, a WC-t csalódottan hagyta el. Ettõl nyugtalan lett, de semmi másba nem tudott kapaszkodni, mint az orvosok és a nõvérek megnyugtató szavaiba. A beszélgetésünket öklendezés vágta ketté. Ismerõs volt a hang, én is átéltem már ugyanezt csõvel, és csõ nélkül is.  A nõvérhívó után nyúltam, és kis idõ múlva betoppant a nõvér. Ezzel el is dõlt, hogy a kellemetlen mûanyag fogságában marad. Nekem szerencsém volt, mivel megindult a székletem, és 2 nappal a mûtét után, egy nagy levegõ vétel mellett megszabadítottak tõle. Innentõl fogva minden könnyebben ment. Mivel éreztem magam annyira stabilnak, hogy a mosdóig és vissza ki tudtam menni, megpróbálkoztam a tusolással. Egy újabb kihívást vettem a nyakamba. A törölközõ és a tiszta ruhanemû után lassan, csoszogva indultam el zuhanyozni. A kötés a hasam és az oldalam nagy részét beborította, de nem ez volt az elsõ eset, hogy kötésekkel, branüllel a víz alá álltam. Az oldalamból kiálló csõ sem zavart. Megindult a hideg-meleg víz csatája a csaptelepben. Frissítõ volt. Adott valami kellemes melegséget. Lemosta a mûtét utáni múlt rétegét, és a bõröm puhasága keveredett az illattal, ami beborított. Óvatosan felitattam a törölközõvel a lefelé haladó vízcseppeket, és kiléptem a gõz melegébõl. Minden este így tettem. Nem tudom szó nélkül hagyni azokat, akik kibúvót keresnek a higiénia alól. Az ajtó, ami a folyosóra nyílik minden nap nyitva volt. Talán ez javított a levegõ minõségén, de sokszor ez sem volt elég. Megérteni nem fogom, hogy azok, akik képesek arra, hogy lábaikkal megtegyék ezt a rövid utat, miért tesznek úgy, mintha minden rendben lenne. Sokszor még a hozzátartozók sincsenek tisztában azzal, mennyire romboló tud lenni az igénytelenség.  Szótlanul tûrik a bûz fojtogatását. Az ágya elõtt elhaladva éreztem, mintha egyfajta burok lenne, ami körbevette, és másokat távolságtartásra kényszerít. Napok múltán, aztán a mosakodás már szerepelt a mindennapi teendõik között, de ez addig eltelt idõ kiábrándító, és egyben dühítõ volt. Mivel még több nap után sem volt a sztómazárás után széklete a férfinak, így beöntéssel próbálkoztak. Sikertelenül. Ahogy nálam napról napra hagyták el az infúzió mennyiségét, és a gyógyszereket, sõt még a kórházi menüt is újra megízlelhettem, addig az 1-es ágyon fekvõ embernek, mint a kártyavár, úgy hullott szét minden reménye. Aztán az egyik nap többször is letolták ultrahangra, majd végül nem maradt más megoldás, mint az újraoperálás. Most már biztos, hogy te elõbb mész haza - mondta, és igen, sajnos ez már tény volt. Azokban a napokban többször is átmentem a gasztroenterológiára, meglátogattam a régi lakókat. Nekem is jót tett a séta, és õk is elmondhatták, hogy mi történt velük. A kötözõben lehullt a régi kötés a hasamról, és megláttam, ahogy a varratok lefelé haladva összepréselik a bõrt. A szememmel megpillantottam a sztóma helyét is, amire már csak egy néhány centis vágás és öt varrat emlékeztetett.  A csõ kivételére az 5. napon került sor. Amikor a psoas tályog kialakult, annyira mélyen volt a csõ, hogy többszöri rántással jött csak ki. Ez örökre belemaródott az emlékezetembe, a fájdalom, és az azt követõ megkönnyebbülés. Reméltem, hogy ez most máshogy lesz, és igazam lett. A bõr körüli varratot, ami a csövet tartja szépen elmetszette a doktor, majd lassan elkezdte kihúzni.  Éreztem, ahogy a mûanyag elhagyja a testem, és pillanatok múlva már egy kötés rejtette el a sebet. Naponta hat, és nyolc között alkalom volt, amit a mosdóban töltöttem. Szûnni nem akaró hasmenésem volt, ami azért birizgálta a szürkeállományomat. Lehetséges, hogy valami kórházi nyavalyát szedtem össze, vagyis ez volt, amit az orvosom mondott. Esténként már csak a Fraxiparine-t kaptam az általam választott vállamba. Sokat olvastam, mert ez adott nekem egyfajta világot, ahol nincs idõ, és ahol az általam alkotott világba süppedhetek. Ez segített nekem a leginkább magam elõtt tolni a reggelt délbe, a delet délutánba és a délutánt estébe.  Esténként vetettek egy pillantást a hasamra, meg is tapogatták, majd úgy döntöttek hazamehetek. Az utolsó napon korán ébredtem, és visszafeküdni már nem akartam. Minden úgy történt, ahogy az szokott lenni, de tudtam jól, hogy ma vagyok utoljára a szemtanúja az eseményeknek. Lassacskán összepakoltam a dolgokat, amiket a mellettem lévõ asztal magába szippantott. Kinyílt az ajtó, és kaptam még egy új kötést, mielõtt távoztam. Aztán aláírtam a zárójelentéseket, és az összes dokumentumot, a táskámba pakoltam. Egy gyors búcsút követõen már szedtem is az egyik lábam a másik után, és ahogy fogyott a kapuig a távolság, úgy pergett le az elmúlt hét súlya a vállamról.

A jövõ

Amikor beléptem a lakásba, egy ismerõs érzés fogadott. A nyugalom, és a kényelem tudata hívogatott beljebb, és beljebb. Visszatértem az általunk alkotott világba, és itt mindent a sajátomnak érzek. Minden egy karnyújtásnyira van, és a fehér kórtermet felváltotta a színes szobák fala. Az elsõ napokban minimálisan mozogtam csak, de ahogy teltek a napok egyre több idõt járkáltam. A kötést is kétnaponta cseréltem, és egyre többet csipegettem az ételbõl. A folyadékbevitelre is figyelek, és a kliont még egy hétig szedem. Esténkét beadom magamnak a fraxiparint, és visszatértem az imuránhoz, és a pentasához. Rá egy hétre voltam varratszedésen. Beléptem a volt szállásom ajtaján, de nem láttam ismerõs arcot. Valószínû, hogy az ember is sikeresen elhagyta a kórházat minden további komplikáció nélkül.  Mivel korábban érkeztünk volt idõm újra megfigyelni az osztályon történteket.  Embereket, akik szállingóztak ki az ajtókon, a nõvérpult mögött szorgoskodó nõvéreket, és a folyosón várakozó ideges hozzátartozókat.

Aztán feltûnt az orvosom. A reggeli vizit után intett, hogy menjek utána, és egy emelettel lejjebb sor került a varratszedésre. Egy neonfényben úszó helyiségbe léptem be, ahol egy fehér mûbõrágy árválkodott. Ismerõs volt, így szó nélkül felfeküdtem rá, szabaddá téve a kötést a hasamon. Meséltem neki, hogy a széklet még mindig 6-8 körül van egy nap, de megnyugtatott, hogy ez változni fog, ne izguljak. A ragasztószalag a hasamon lévõ szõrbe kapaszkodott egy ideig, de aztán feladta a küzdelmet.  Az egyik kezében egy ollót, a másikban egy hegyes kis szikét tartott. Az ollóval felhúzva a varratokat, a szikével vágta el õket. Sziszegve tûrtem, amíg a végére ért, majd a fertõtlenítés, és kötéscsere után szabadon engedett. Most ahogy ezeket a betûket püfölöm, a billentyûzeten érzek némi hangulatváltozást, de a közérzetem jobb. A seb már gyógyul, és már a séta is jobban megy. Kell még néhány hét, hogy megerõsödjek, aztán remélhetõleg már csak a kontrollok miatt kell átlépnem a kopott épület ajtaját…

Nincs jelen

 

#197 2015-03-22 07:02

martika
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

:)
te jó ég, nem apróztad el; tán író vagy?

Jobbulást, napról-napra egyre jobb lesz.

Nincs jelen

 

#198 2015-03-22 11:18

havastáj
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

zsolt2014 nem semmi amiken átmentél. Én lehet már rég nem bírtam volna ki ezeket.

Milyen régóta tudtad a mûtét elõtt,hogy crohn betegséged van? Mik voltak a tünetek mik rávettek a mûtétre? Konkrétan miért kellett operálni elõször? Szûkület alakult ki? Gondolom a vastagbelet is megtámadhatta, ha azt operálták Neked.

Szerkesztette: havastáj (2015-03-22 11:19)

Nincs jelen

 

#199 2015-03-22 12:17

QpaK
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

Hát ilyen részletgazdag drámai lírát? sem olvastam még. Az az érzésem, hogy a müvészúr kicst túlzásma esett. Helyenként annyira szofisztikált volt amegfogalmazás, hogy a szenvedés itt-ott tragikomédiába csapott át. Ne érts félre nagyon durva amin átmentél! Egyébként most milyen az emésztésed? Vastagbél nélkül nincs felszívódás... Nem irritál a savas széklet? Én pont ezért nem is merném bevállalni a záró mütétet. Ha az ott fáj meg a hasmenés is megmarad. Nem beszélve arról, hogy ha colitisben kiveszik a vastagbelet, majd a vékonybélböl csinálnak egy zsákot, ami nem gyullad be, akkor a beteg nagyon jól járt. Chronban viszont ezek után is bárhol jöhet a gyulladás. Nem félsz attól, hogy sztóma nélkül a kálváriád lehet, hogy durvább lesz?

Nincs jelen

 

#200 2015-03-24 21:13

Rigor
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Sztóma záró mûtét után

És ez viszonylag rövidebb, eseménytelenebb történet volt feltupírozva. Én bele se fognék így, mert folytatásos regénysorozatot lehetne írni :P

Nincs jelen

 
IBDoktor
 

Láb

Powered by PunBB
© Copyright 2002–2008 PunBB