#151 2009-04-15 21:02

Zsoca1981
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Hy!

Ezt már beírtam egy másik topikba, de ide is megírom, mert illik, és ott még nem érkezett rá reagálás:

Amióta 2. alkalommal voltam kórházba (dec.közepén jöttem ki), nincs különösebb bajom (leszámítva egy kb. 10 napos periódust amikor minden nap hánytam, de azóta se tudom se én se a dokinõ hogy mitõl). Gyanítom, hogy ez az egyre inkább egyensúlyba kerülõ lelkiállapotomnak legalább annyira köszönhetõ, mint a gyógyszereknek (Medrolt elhagytam már, csak Imuran, Lansoptol éd Salofalk van) és a diétának (amit azért nem mindig tartok be).

Hogy lelkemen javítsak, elmentem privátba Csernus doktorhoz, aki alaposan helyrerakott.
Nem kertelt, mondta hogy pár évem van rosszabb esetben a vastagbélrákig, ami az önmarcangolás következménye elsõsorban. Meg mondott még sok más egyebet is, de mindez hasznomra volt.
Ha nem is minden betegség lelki eredetû, de a legtöbbnek van ilyen alapja.
És bár õ is mondta, hogy ez már genetikailag kódolódott, én bízom benne, hogy nyugodtabb, kevésbé stresszes  életet élve (amin azért dolgozom minden nap) ha nem is gyógyult, de tünetmentes lehetek.

Még annyi, hogy Dokinak mondtam: rendbehozom a lelkem, és maximum hasmenésekkel teletûzdelt, de boldog életem lesz, mert nem marcangolom tovább magam! :)
Azóta elég sokat teszek is lelkem jobbátételéért, és így a testem is jól érzi magát, sokan megjegyezték mennyire kivirultam 1-1,5 hónappal ezelõtti énemhez képest. :)
De még rettentõ hosszú az utam.
Remélem...
:)

Nincs jelen

 

#152 2009-04-16 11:28

Zsoca1981
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Ede!

Nem zavar, leírom a közösbe is ami történt, nem szégyellem. :)
Szóval jó elõre be kell jelentkezni Dr. Csernushoz, én 3 hónappal elõtte hívtam fel a Budai Egészségközpontot (http://www.bhc.hu/elerhetosegek/) minthogy mehettem volna (eléggé be van a Doki táblázva).
Amikor beléptem, elég feszült voltam, de csak pár percig, mert a Doki barátságosan kérdezgetett sablonkérdéseket: hol élek? kivel? mit tanulok? stb.
Aztán kicsit bedurvult. :)
Nem kiabált és nem volt agresszív sem, úgy kedvesen szedett szét. :)
Sok mindent mondott, amit már tudtam magamról, de döbbenetes volt, hogy õ mindezt gyakorlatilag néhány mondatból leszûrte rólam.
Mivel kiskorom óta apa nélkül nõttem fel (meghalt mikor 5 éves voltam) a férfiminta ösztönös eltanulása kimaradt életembõl. Ez nem azt jelenti, hogy nõies lennék, hanem inkább azt, hogy nem tudtam sokáig kezelni az olyan helyzeteket amiket egy átlagpasi zsigerbõl megtesz (csajozás, konfliktusok megoldása). Direkt kellett megtanulnom az évek alatt azokat a dolgokat, amik másnak úgymond a vérévé válnak már kamaszkorra. Továbbá elég gyerekes voltam egészen néhány hónappal ezelõttig, amióta ezt a részemet tudatosan szorítom el.
Persze sokat õrlõdtem, gyógyszerhez meg piához nyúltam 20-as éveim elsõ felében, az önbizalmam a földön volt, és hosszú ideig nem volt senkim.
Nem csoda, hisz egy ilyen alak nem túl vonzó. :)
Aztán nagy nehezen elkezdtem változni, sokat segítettek a barátaim, a jogos kritika amiket kaptam, továbbá olvasmányaim. Fõleg Dr. Csernus könyvei, akitõl akkor még csak olvastam, és néha az elõadásaira is elmentem.

Folyt. köv. mert mennem kell. :)

Nincs jelen

 

#153 2009-04-16 12:37

Ede
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Szia, ZSoca, alig várom. De szerintem át leszünk rakva a lelkis rovatba, figyeld a moderátoros topikot, okés?? Szép napot!!!!!

Nincs jelen

 

#154 2009-04-16 22:50

Zsoca1981
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Üdv!

Már ott is vagyunk. :)
Szal pokoli nehezen kezdtem tanulni dolgokat, és nehezen léptem túl gátlásaimon. Persze lett barátnõm is, de az elsõ kapcsim nem tartott sokáig.
Dr. Csernushoz azért mentem el, mert úgy véltem, eléggé felkészült vagyok már ahhoz, hogy a kritikákat, amiket kapok, hideg fejjel kezeljem.
Mondott új dolgokat is persze, és sokat segített, megérte a 7500 Ft-ot.

Nincs jelen

 

#155 2009-04-17 00:23

Ede
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Köszi Zsoca. Tudod, rend a lelke mindennek. Én is gondolkodom már rajta egy ideje, nagyon szimpatizálok azokkal a dolgokkal, amiket a könyveiben megírt, meg amiket lehet tõle olvasni. Szép napokat!!!

Nincs jelen

 

#156 2009-06-02 11:13

crohnlány
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Mindenkinek ajánlom (mert nekem bejött eddig ) hogy járjon egy JÓ! dilidokihoz, ha crohnos!akit érdekel, annak
ajánlani is tudok, igaz, nem ingyenes, de nekem nagyon sokat segített a betegségemben is.

Nincs jelen

 

#157 2009-10-31 15:30

Katt
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Sziasztok!

Látom ez a topik már egy ideje inaktív, de ha netán valaki mégis érdeklõdik:
Én itt, a fórumban elsõsorban crohn beteg, mellesleg (nem praktizáló) pszichológus vagyok. Nem kell mondanom, hogy szívügyem a testi tünetek kezelése mellett a lelki jóllét megteremtése is.
Nekem a fellángolás mindig egy-egy stresszes idõszak után jött, amúgy teljesen tünetmentes szoktam lenni. De természetesen nem csak ok, hanem okozat is a lehangoltság, kiábrándultság, düh, elkeseredés stb.
Ha valaki gondolkozik azon, hogy "dilidokit" vagy pszichoterápiás irányzatot, segítséget (...) keres, szívesen segítek. Ebben és más topikokban is olvastam, hogy egy-egy rossz élmény mennyire elveszi a kedvét az embernek a pszichológustól/ pszichiátertõl, pedig szerintem igenis tudnak segíteni (haza beszélek: a pszichiáterrel szemben a pszichológusokat, a gyógyszerrel szemben a pszichoterápiát javaslom).
Remélhetõleg senkinek nem lesz égetõ szüksége rá!!!
Jókat.

Nincs jelen

 

#158 2009-10-31 16:07

Szuszidi
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Szia Katt!
Szívesen vennénk egy bemutatkozást a Ki-kicsodában.
Legyen szép napod

Nincs jelen

 

#159 2009-10-31 18:26

ditke
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Ha a lélek nincs rendben valóban jön a fellángolás 30 éve vagyok colitiszes,már sok mindent megtapasztaltam.Ahhoz ,hogy ne legyen fellángolás minimum az lenne ha az embert gond nélkül hagynák élni!!!

Nincs jelen

 

#160 2009-10-31 18:34

Szuszidi
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Szia Katt!
Köszi a bemutatkozást isten hozott a fórumon! Érezd jól magad!

Nincs jelen

 

#161 2009-10-31 20:26

Melcsi_
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Hello Katt!

Elõször is üdv a fórumon.
Mint pszichológustól kérdezem, mire jó, miért jó ha esetlegesen rájövünk hogy vkinél milyen lelki tényezõ lehet az oka a betegségének? Én tisztában vagyok vele miért lettem cu-s...már az elején tudtam hogyha tényleg lelki az ok akkor miért. Most hogyha meg van az ok...hogyan tovább??  Mit kellene csinálnom? Nem az lenne a normális hogyha megvan az ok...és az ember "rendet" is tett, meg kéne gyógyúlnia?? Szóval én szkeptikus vagyok..
Hozzátenném egy jó ideje köszöni szépen a lelkivilágom full rendben van. :) Akkor miért is nem vagyok még remisszióban?? :) Érdekelne mit válaszolsz nem úgy mint crohnos hanem mint pszichológus. Mondjuk engem mindig minden érdekel a természetembõl adódóan, erre meg aztán kiváltképpen kiváncsi lennék... :)

Nincs jelen

 

#162 2009-11-01 22:08

Katt
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Köszönöm a köszöntéseket :)
Azt gondolom, hogy a crohn/colitis nem full pszichoszomatikus betegség (nem csak lelki oka van a betegségnek), én úgy vettem észre a fellángolásokat viszont beindíthatja a stressz, lelki megterhelés stb. Ahogy írtam a bemutatkozóban is nekem eddig 2 fellángolásom volt, közte teljesen tünetmenetes voltam, az aktív idõszak elõtt mindig stresszes. Ha már elindultam a lejtõn semmi nem segített semmi, csak a gyógyszer, de remélem a jövõben ha tudatosabban élek, és az elõjelek észlelésekor „észnél vagyok”, akkor elkerülhetem a visszaesést.
De visszatérve a kérdésre a pszichoterápia (ideális esetben) nem addig jut el, hogy felismeri az okokat, hanem azok átdolgozásra is kerülnek. Nem tudatos, gondolati szinten közelít a problémához, hanem az átélés, érzések/érzelmek szintjén, és így hatni tud. Azt hiszem, ennél érthetõbb nem tudok lenni…
Pl jó, ha tudjuk magunkról, hogy önértékelési problémánk van, de ahhoz, hogy eljussunk odáig, hogy hogyan formáljuk át önképünket már segítség is elkelhet, és ennek megváltozása hatással lehet akár a betegség tüneteire is. A felismerés nagyon jó elsõ lépésnek, de messze a megoldás… Még akkor is, ha úgy érzed rajtad kívül álló oka van a betegségnek, az ahhoz való hozzáállásodat, a külsõ hatás rád gyakorolt hatásán tudsz változtatni. Ha nem is a teljes gyógyulás, de a kiegyensúlyozottabb életvitel, kevésbé megterhelõ betegség elérhetõ. És szerintem ez is szép eredmény.
Amúgy a pszichoterápiának sok-sok ága van, mindegyik más hatásmechanizmusokat használ.
Vannak, amik a test jelzéseit, testérzeteket használja, nekem ebben vagy elég sok saját élményem. Azt hiszem ennek köszönhetõen a fellángolások elõtt már hetekkel éreztem olyan elõjeleket, amiket enélkül a testtudatosság nélkül nem éreztem volna. Még nem jutottam el odáig, hogy ilyenkor mi a teendõ, de szerintem ez is tanulható.

Nincs jelen

 

#163 2009-11-02 08:58

ditke
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Üdv. a fórumban!
   Igaz nem vagyok pszichológus mélto sem vagyok arra ,hogy helyette válaszoljak.Annyit azonban tudok a segítségük nem sokat ér.Hidd el nekem évekig jártam egyszer bepipultam és hátat fordítottam minden agykurkásznak.Egyszer megkérdeztem megtudja oldani a problémámat közölte NEM ,én szépen megköszöntem és távoztam.A mi betegségünk egy ajándék valakitõl kaptuk genetikailag ez ellen nincs mit tenni.A tudomány mai állása szerit GYOGYÍTHATATLAN vannak remisszióban eltöltött szakaszok ,ha szerencsénk van akár hosszú ideig.Én is szkeptikus alkat vagyok,jönnek mindenféle táltosok stb.mind átverés szerintem.Azt hiszem 30 év elég ahhoz ,hogy elfogadjam a sorsom.A dokim azt mondta 100 évig is lehet vele élni,ami részben igaz hiszen állandó controll alatt vagyunk.

Nincs jelen

 

#164 2009-11-02 09:31

Marthuska
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Elõször is mindenkinek azt kéne magában letisztázni, amit Ditke is kihangsúlyozott, hogy ez a betegség (Crohn, colitis ulcerosa), a tudomány mai állása szerint, gyógyíthatatlan. Lehetnek szép, hosszú tünetmentes idõszakok, de attól még a betegség ott van! Szerintem ha valaki ezt nem tudja magával elfogadtatni, pont annak nincs lelki békéje! Az is világos számomra, hogy a stressz sokat ront a betegségen, de maga a betegség nem a stressztõl van! Már nagyon unom, hogyha valaminek nem tudják a pontos okát, akkor a stresszel magyarázzák! Ez a tehetetlenség jele! És ekkor jönnek a képbe a jó üzleti fogások,  a természetesnek ható csodagyógyszerek, aloe verás csodaitalok, grapefruitmag cseppek stb.!  Csak jó vastag legyen a beteg pénztárcája!

Nincs jelen

 

#165 2009-11-02 09:39

Marthuska
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Ja, és még azt sem értem, miért akarják mindenkibe belemagyarázni, hogy tudat alatt feldolgozatlan problémái vannak! Itt van pl. Melcsi! Neki is rendben van a lelki világa! Akkor miért nem hiszitek el! Talán Õ jobban tudja, hogy milyen érzések és gondolatok kavarognak benne, mint egy idegen!

Nincs jelen

 

#166 2009-11-02 09:46

Ede
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Szassztok
Tök jó, hogy feldobódott ez a téma, mert fontos.
Sokszor esett szó minden egyes topikban, hogy az emberek egyáltalán nem egyformák.
Ez igaz a diétára, az alternatív gyógymódokra és sok minden másra is.
Szerintem nagyon fontos, amit Kat írt: "Nem tudatos, gondolati szinten közelít a problémához, hanem az átélés, érzések/érzelmek szintjén, és így hatni tud". Én egy picike példával illusztrálnám ezt. Amikor például egy kisgyermek elkezd sírni, mert fáj valamije, akkor az általános reakció erre: ó, ugyan, nem olyan nagy dolog... nem fájhat annyira... katonadolog... stb. És ilyenkor a kisgyerek - nem biztos, hogy tudatosan - de azonnal megfeszül és ellenkezni kezd és nem tudja abbahagyni a sírást, hiszen neki kétségbe vonták az érzését... amit egyedül õ érez. Míg ha azt mondanánk, hogy " biztosan nagyon rossz most neked ez, de hátha gyorsan elmúlik, sírj csak nyugodtan", akkor viszont szinte varázsütésre más a gyermek hozzáállása.
Így szerintem ugyanez mûködik minden egyes emberben, csak más metódushoz vagyunk szoktatva, mert minden katonadolog és minden - más ember számára - csak kis probléma, de azt sosem lehet elfelejteni, hogy az egyén számára a sajátja a legnagyobb és ezt nem is lenne szabad a szemére vetni.
Én is voltam már pszichológusnál, pszichiáternél többnél is és õk nem az én általam érthetõ "nyelvezetet beszélték", értem ez alatt a megnyilatkozásaikat és általában mindent. De most úgy kerültem egy pszichológushoz, hogy végre úgy érzem, hogy "révbe értem". Érdekes szavak ezek, de valahogy ilyen bennem az érzület. Nem vonja kétségbe az érzéseimet, kívülállóként és elfogulatlanként borotvaélesen és tõrhegynyire szúróan rávilágít az életemben, a viselkedésemben, az allûrjeimben azokra a momentumokra, jellegzetességekre, amiken dolgoznom kell. És teszi mindezt ítélkezés nélkül, ami - hisszük vagy sem - szerintem megint egy borzasztó fontos szempont. Nem érzem úgy, hogy védekeznem kellene, mert nem ítélkezve mondja ki a dolgokat, hanem tényszerûen és nem használ semmilyen minõsítõ szókapcsolatot... pont ezért is vág nagyon az elevenbe.
És állatira kényelmetlen, de tényleg az emberben magában van a megoldás. Senki más helyettünk nem fog meggyógyulni, nem fog bennünket átlökni krízishelyzeteken és nem oldja meg az életünket. Ha ebben bízunk, akkor egyszerûen hazudunk önmagunknak. Senki más nem idegesít fel bennünket, csak mi magunkat idegesítünk fel bizonyos dolgokon. Minden bennünk dõl el, a saját döntéseink juttatnak el bennünket oda, ahol éppen vagyunk.  Ez nem jó, mert mennyivel könnyebb minden mást, mindenki mást hibáztatni... de ez van. Szerintem.
Úh az ember ne adja fel, mert ha megteszi, akkor marad a gyógyszer, meg sok minden más, ami nem belõlünk ered és ezért nem természetes.
bocs, ha hosszúra sikeredtem, szép napot!!!

Nincs jelen

 

#167 2009-11-02 10:45

Katt
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Köszönöm Ede, ennél képletesebben én sem írhattam volna le...
Amit mindenképpen le akarok szögezni: nem hiszem, hogy a chron gyógyítható (azt hiszem ez a hozzászólásomból kiderült) és nem hiszem hogy mindenkinek fel nem dolgozott tarumái vannak (ha ez érzõdött akkor tévesen).
Ha a pszichológus/pszichiáter azt válaszolja, hogy nem tudja megoldani a problémát, akkor azt nagyon helyesen teszi, csak támogatni tud abban, hogy az ember megtalálja a saját megoldását.
"Azt hiszem 30 év elég ahhoz ,hogy elfogadjam a sorsom" Én azt gondolom azt el kell fogadnunk, hogy betegek vagyunk, de a sorsunkat nem. Arra kell törekedni, hogy minél több, minél hosszabb tünetmentes idõszak legyen az életünkben.
Én pont azért próbáltam magamról írni, mert el tudom fogadni, ha másnál máshogy mennek a dolgok.

Nincs jelen

 

#168 2009-11-02 10:53

Ede
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Kedves Emberek. A szavakkal sajnos nagyon le lehet egyszerûsíteni adott helyzeteket és éppen azok az árnyalatok maradnak el mellõlük, ami megkülönbözteti a fekete és a fehér helyzeteket (amikbõl én - megmondom õszintén - sosem láttam életemben még egyetlen példát sem, mert ha megkapirgálsz egy felszínt a történéseken, mindig sokkal többrétegû eseménysor vezet a kialakulásához, ami meg már egyáltalán nem segíti a tényszerû, fekete-fehér megkülönböztetésen alapuló megközelítést). Mert minden helyzet más és minden ember más.
Nem akar senki sem belebeszélni a másikba tudatalatt rejtõzõ fantomokat, szerintem. De ha bele akarja beszélni, az sem jó. Amíg az ember saját maga nem jön rá a dolgokra, én nem tartom szerencsésnek a számomra erõszakosnak tûnõ meggyõzési stratégiák alkalmazását és természetes, hogy attól menekülök. De ha elfogadással és empátiával fordul felém valaki, nekem segít igazából, hogy megértsem a saját érzéseimet.
Nekem az is nagy gondot jelent, hogy amikor egy történés kapcsán megjelenik bennem valami érzés, akkor azt megnevezzem. Nem tudom, lehet, hogy más számára ez teljesen egyértelmû és könnyû, de nekem nem nagyon megy... de igyekszem ezt is megtanulni és szép lassan elindulni egy másmilyen irányba, mert számomra ez nem perspektíva, ahol vagyok. És még keresek, és nem is tudom a tutit, ezt sem mondanám. Nagyon örülök, hogy ennyien vagyunk itt egymásnak és meg tudjuk osztani egymással a gondolatainkat, mert rengeteget segítünk így egymáson (gondolom én). És ezt meg is köszönöm mindenkinek, aki felvállalva az érzéseit, gondolatait, megteszi, hogy megosztja velünk. Óriási kincs ez!!:)
Volt egyszer egy Hölgy, aki megint csak egy nagyon egyszerû példával mutatott rá valamire. Megkért bennünket, hogy õ felállna a székrõl, közülünk pedig valaki üljön már le helyette... és akkor megkérdezte, hogy szerintünk olyankor ki ül a székben?...
Tök olyan, mintha most a sajátomra reagáltam volna, de míg írtam korábban az enyémet, nem láttam az elõttem szólóét, így arról jutott ez most az eszembe.

Nincs jelen

 

#169 2009-11-02 10:58

Ede
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Kedves Katt, újabb gondolatod, ami megfogott engem: Én pont azért próbáltam magamról írni, mert el tudom fogadni, ha másnál máshogy mennek a dolgok. Kösz.
Nem tudom, hogy másnál is tapasztalható-e, de nálam abszolút így van, hogy idõnként azon tûnõdöm, hogy ennek meg annak az embernek miért is lehet az a baja, ami.... és akkor idõnként (na, nem mindig, sajnos) rá kell jönnöm, hogy nekem ahhoz mi közöm van? Információk nélkül (hiszen nem ismerhetem az életét meg a történéseit, sokszor még a sajátomra sem szoktam, fõleg, ha az agyam általam nem szóval megfogalmazható része el is nyomja, hogy elviselhetõbb legyen az életem) próbálok ítélkezni más élete fölött, amivel meg én magam igazán nem megyek semmire, mert az enyém nem fog változni miatta... és neki sem segítek vele, hiszen magamban morfondírozok, tehát tényleg semmi közöm hozzá...
Szóval szerintem amennyire egyszerûsít az ember agya, annyira bonyolult az élet és mégis tök egyszerû magyarázatok lapulnak meg bizonyos történések mögött, elõtt... és nekünk meg ezek között kell lavíroznunk...
Még egyszer köszi Katt!!

Nincs jelen

 

#170 2009-11-02 11:21

aiolosz
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők


34-es hozzászólástól érdemes elolvasni

Persze elõbbrõl is lehet....
Sajnos torzó az a topic is, mert Zelec(Zoli) kérte a törlését a Fórumról. Vele együtt állítottuk, hogy civilizációs betegség a crohn és a colitis.

Nincs jelen

 

#171 2009-11-02 11:29

aiolosz
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Katt írta:

".... Én azt gondolom azt el kell fogadnunk, hogy betegek vagyunk, de a sorsunkat nem. Arra kell törekedni, hogy minél több, minél hosszabb tünetmentes idõszak legyen az életünkben.
Én pont azért próbáltam magamról írni, mert el tudom fogadni, ha másnál máshogy mennek a dolgok....."

Aki eljut odaig, hogy az "Arra kell törekedni, hogy minél több, minél hosszabb tünetmentes idõszak legyen az életünkben." életszemléletet célul tûzi ki, az már fél siker.... Naná, hogy én is ezt tettem :) persze nem két hét után...egy hangyatökényivel több idõ telt azért el.

Nincs jelen

 

#172 2009-11-02 11:35

Marthuska
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Kicsit utánanéztem, hogy pontosan, mit is takar ez a fogalom, hogy "civilizációs betegség"?

" Civilizációs betegségek


Korkórok, mit hozott a 21. század?
Az elmúlt évszázadban, különösen az utóbbi 2-3 évtizedben egyes betegségek elõfordulása elsõsorban a városi lakosság körében jelentõsen megnõtt. Ezeket a kórokat civilizációs betegségeknek nevezzük, amelyek a mai kor modern emberét sújtják.

A civilizációs betegségek túlnyomórészt a nem megfelelõ életvitel eredményeként alakulnak ki
- mozgásszegény,
- stresszel teli életmód,
- igénytelen, rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban szegény étrend
- koleszterinben és szénhidrátban gazdag táplálkozás,
- környezeti ártalmak (pl. légszennyezõdés),
- káros szokások (dohányzás, alkohol, drog)
Ide tartoznak többek között a daganatos megbetegedések bizonyos fajtái (pl.: vastagbélrák), a magas vérnyomás, a koszorúér betegségek, a cukorbetegség, az elhízás, a különféle ízületi bántalmak, a csontritkulás, az alvászavarok, a pánikbetegség és a depresszió."

Szerkesztette: Marthuska (2009-11-02 11:55)

Nincs jelen

 

#173 2009-11-02 11:38

anyucim
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Igen én is colitses vagyok. 42 éves. Tizen éve tudom, 2x volt úgy begyulladva, hogy azt hittem nem élem túl. Most tök jól érzem magam. Ilyen nem is volt még. Pedig rengeteg lelki  és anyagi bajom van.
Ditke hosszú élrõl szóló megjegyzéséhez csak annyit szeretnék hozzáfûzni (bár tudom, hogy ez nem az a topic, nem tudom van-e ilyen, vagy lenne-e értelme egyáltalán ilyet nyitni, sztem nem!), hogy anyai ágon egy távoli rokonom szintén colitises volt. Volt olyan - konkrétan tudom -, hogy másfél évig vérzett. A kiváltó fiktív lelki okokat nem tudom. Tavaly halt meg 89 évesen. Több baja volt már a végére. De az érrendszerrel kapcsolatos problémáiban halt meg.

Szerkesztette: anyucim (2009-11-02 11:55)

Nincs jelen

 

#174 2009-11-02 13:23

Katt
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Szerintem nem az a cél, hogy nem legyen (lelki) bajunk, hanem hogy jól tudjuk kezelni ezeket a nehéz helyzeteket. Pl lefogadom, hogy ugyanolyan súlyosságú tünetekre valaki csak legyint, hogy ez semmiség, valaki peidg a falat kaparja. Próbálok tenni az aktív szakasz ellen, ha jön elfogadom, és próbálom a körülményekhez képest jól megélni...

Nincs jelen

 

#175 2009-11-02 14:45

Ede
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Igen, olyan, hogy stresszmentes, meg problémamentes élet nincs, erre ne is vágyjon senki (vagyis hát vágyhat, csak ez aztán sosem fog teljesülni)... de ha az ember el tud menni megoldáscentrikusság felé a problémacentrikusságtól, akkor már nagyon jó....

Nincs jelen

 

#176 2009-11-02 15:43

ditke
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Marthuska!
  Tökéletesen egyetértek veled,nem akarom ismételni a leírtakat csak annyit ha a stressztõl lenne,akkor az egész ország szenvedne ettõl a betegségtõl.mindent ne fogjunk már rá ez nonszensz!Évekig kinzott egy emberke a csodatermékeivel,mint kiderült õ is a hálózat része volt .Még a gyógyszerek abbahagyását is szorgalmazta az õ általa forgalmazott temékkel szemben.Én ismerem a betegség lefolyását,elég dokumentációt elolvastam továbbra sem fog meggazdagodni számomra egy SZÉLHÁMOS sem!!!

Nincs jelen

 

#177 2009-11-02 16:02

Szuszidi
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Csodás szép napot kívánok!
Kedves Drágáim!
Szépen elment a nap sajnos csak most jutottam ide a géphez. Így elég sok reagálni valóm lenne.
Akkor kezdjük sorrendbe mégpedig idõ rendben mennék. Név és a hozzá szolás száma ami ugye a kék csik végén van.

Katt (158): " Nekem a fellángolás mindig egy-egy stresszes idõszak után jött, amúgy teljesen tünetmentes szoktam lenni." Biztos vagy abban hogy csak a stressz hozza elõ a fellángolást? Nem lehet hogy néha lelki nagy takarítás kéne?

Melcsi (162): Mint pszichológustól kérdezem, mire jó, miért jó ha esetlegesen rájövünk hogy vkinél milyen lelki tényezõ lehet az oka a betegségének?" Nem mint pszichológus válaszolnék de azért jó mert ha megvan az ok - okozat tudod mit kerülj el min változtassál, esetleg ha ügyes vagy még rendet is raksz a lelkedben nagy takarítasz egyet. Ilyen egyszerû.

ditke (164): "Én is szkeptikus alkat vagyok,jönnek mindenféle táltosok stb.mind átverés szerintem.Azt hiszem 30 év elég ahhoz ,hogy elfogadjam a sorsom.A dokim azt mondta 100 évig is lehet vele élni,ami részben igaz hiszen állandó controll alatt vagyunk." Biztos el kell fogadni a sorsod minden lehetõséget kipróbáltál?

Marthuska (165): "a tudomány mai állása szerint, gyógyíthatatlan. Lehetnek szép, hosszú tünetmentes idõszakok, de attól még a betegség ott van! Szerintem ha valaki ezt nem tudja magával elfogadtatni, pont annak nincs lelki békéje!" Tudomány szerint vannak dolgok ami megmagyarázhatatlan és ha ez orvosi dolog vagy azt mondják hogy nem gyógyítható vagy ha mégis meggyógyul egy ilyen betegük hogy ez csoda. Pedig csodák nincsenek. S biztos el kell fogadnod a saját lelki békéd érdekében hogy ez gyógyitaltalan?

Ede (167): "Senki más nem idegesít fel bennünket, csak mi magunkat idegesítünk fel bizonyos dolgokon. Minden bennünk dõl el, a saját döntéseink juttatnak el bennünket oda, ahol éppen vagyunk.  Ez nem jó, mert mennyivel könnyebb minden mást, mindenki mást hibáztatni... de ez van. Szerintem."
No comment. Ede 10 pontos labdája. Remélem te sem hibáztatod a másikat mert az könnyebb de magad sem mert az meg árt. ( Edém nekünk majd taliznunk kéne ám tudod e? )

Most ennyit dolgoztam fel folyt köv!
Legyen szép napotok!

Nincs jelen

 

#178 2009-11-02 20:57

ditke
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Ugyan milyen lehetõség lehet még számomra,ha valamilyen alternatívt tudsz légyszíves vázold fel nekem.Köszönöm .Amúgy már teljesen levagyok amortizálva lásd.társbetegségek ,erre mit mondasz!!

Nincs jelen

 

#179 2009-11-03 04:13

Szuszidi
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Kedves Ditke!
Mit is mondhatnék.
Tudod nem is olyan régen feküdtem az ágyon hason fekve görcsökkel küzdve. Hason kajáltam szinte az egész napom azon telt, meg azon izgultam ha netán mennem kell akár a két sarokra lévõ kisboltba hogy be ne fossak. De ezeket a tényeket megtalálod le vannak írva itt az IDB-n. Mint az is le van írva hogy másztam ki a gödörbõl egyik napról a másikra.  Ez az amire az orvosok a azt a bizonyos "csoda" szót szokták emleget ni pedig nem az. Szumma szumáron tessék a linkre bökni az aláírásomban és kicsit olvasgatni a sarlatán rovatban. Nekem bejött mûködik a dolog. Nem is ragoznám. A lehetõség adva van mindenkinek. 
Legyen szép napotok.

Nincs jelen

 

#180 2009-11-03 06:42

Melcsi_
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Hmm látom nagyon beindult ez a topik. :D

Most nincs úgy idõm eszmefuttatásokra de Nitával telefonon szerintem elég jól kitárgyaltuk a témát....és akkor mondja meg nekünk vki hogy egy 2 éves kisfiú pl. miért crohn beteg. :) vagy egy pár hónapos kislány cu-s, úgyhogy ennyit az orvostudományról...még mindig túl nagy a köd e területen...

Majd még lehet hogy visszatérek ha lesz idõm. :)

Nincs jelen

 

#181 2009-11-03 09:37

Ede
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Kedves Melcsi.
A gyerekek betegségeit a szülõ(k) problémáinak kivetüléseivel hozzák többen összefüggésbe.
Tudok olyan kineziológiával is foglalkozó emberrõl, aki ha beteg a gyermek, sosem a gyermeket kezdi el elemezgetni és kezelni, hanem megpróbálja a szülõ felõl megközelíteni és ha a szülõnél jó eredményt ér el, a gyermek állapota is rendbe jön.
Az a baj ezzel is, hogy csak szemelvények jutnak eszembe, amik viszont a teljes összefüggésbõl kiragadva, támadhatók és esetleg egy olyan pici részleten megy félre a fejtegetés, ami viszont totál más irányt jelent.
De:
- nézzük meg, ha az ovis társadalmat tekintjük, sokan azt mondják, hogy a gyerekekkel baj van, pedig õk csak és kizárólag a nagy, felnõtt társadalmat reprezentálják, minden álca és sallang nélkül, csak könnyebb megint azt mondani, hogy a gyerekekkel van baj,
- amikor egy családban a kisgyermekkel baj van, megint ez kerül elõtérbe, holott a gyerekek rezdülései mintázzák valamely, de leginkább mindkét szülõt. Ez is állati kényelmetlen az embernek, mert nagyon sokszor nem éppen a hízelgõ képet látja viszont magáról.
Az agykontroll alapelve, hogy az ember agya az ún. alfa tartományban van olyan állapotban, hogy borzasztó hatékonyan ki lehet használni a kapacitásait és ebben az állapotban az agyunk nagyon könnyen veszi az adást és ha ilyen állapotban hangzanak el pozitív, megerõsítõ állítások és az ember hisz benne, akkor sok fejlõdést és eredményt lehet elérni. Ahogyan vizsgálták az agyi frekvenciát (lásd eeg vizsgálatok), az derült ki, hogy a gyermekek minden pillanatban ezen a tartományon "üzemelnek", így amikor az ember a saját gyerekének rengeteg kritikus, ítélkezõ dogmát mondogat (már megint rossz vagy, mindig rendetlen vagy, sosem csinálsz így vagy úgy), önkéntelenül ülteti bele az agyukba - ami ilyenkor ne feledjük, nagyon hatékonyan tanul - akár az egész életét meghatározó berögzõdéseket. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy mit sugárzunk mi ki magunkból, amiket viszont a gyermekek - tekintve, hogy a megérzéseiket õk még nem nyomják el és sokkal ösztönösebbek - pontosan vesznek és tudják, hogy amikor az ember mond valamit, az igaz vagy nem. Szóval, a kimondott és kimondatlan problémákat - ha már az ember a saját teste üzeneteire nem hallgat - egészen bámulatos módon képezik le és megjelennek náluk is testi tünetek.
Én a kislányommal való kapcsolatomban látom meg ezeket a tanító jeleket. A legrosszabb állapotomban például rajta rendszeresen kitör az ekcéma. Nekem nagyon sok munkám van és még lesz is abban, hogy a vele való kapcsolat rendezésén keresztül igyekezzek más utat keresni az önpusztításon kívül (aminek meg sajnos, rendkívül változatos tárházát használják az emberek és hihetetlen leleményességgel próbálják meg elrejteni a valódi okokat, amiket viszont a gyerekek pontosan levesznek, ezt elraktározzák, hiszen szavaik nincsenek rá, hogy kimondják).
Szóval én ezt szûrtem le magamban az eddigi életem során megismert tapasztalatok alapján, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nálam lenne a bölcsek köve, hiszen akár a következõ másodpercben jöhet valaki, aki leír valamit, ami - ha nem is alapjaiban - de megváltoztatja a vélekedésemet. Igyekszem nyitott lenni mindenre, ami az élettel kapcsolatos és ha nagy ellenkezést érzek magamban, akkor most már igyekszem megvizsgálni, hogy miért bánt engem egy-egy kinyilatkoztatott gondolat, mert abból lehet talán a legtöbbet tanulni. És a legtöbbször maga az okulás az infomorzsa megtudásától számítva akár egy percen belül, akár több hét múlva esik meg velem.

Nincs jelen

 

#182 2009-11-03 10:00

Marthuska
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Kedves Szuszidi! Mivel Te is feltetted nekem a kérdést: "S biztos el kell fogadnod a saját lelki békéd érdekében, hogy ez gyógyíthatatlan?"

Most én is felteszem Neked a kérdést: "Bitos vagy benne, hogy valaha nálad egyáltalán jelen volt a Crohn betegség"??!! Ezt a kérdést én mindennemû rossz szándék nélkül teszem fel, hiszen a Te munkádat, igyekezetedet tisztelem, amit a betegek javulása érdekében szeretnél tenni. De fontosnak tartottam ezt a kérdést is feltenni, mivel én ilyenfajta gyógyulási csodákban nem hiszek (tünetmentességben igen!). Bélmûtéted sosem volt, sipolyod sosem volt! A súlyod csodás, fogyásról sosem írtál, csak túlsúlyról! Azt is tudom, hogy emellett volt sok más problémád: magas vérnyomás, cukor, epekõ, görcsök stb. Akkor még megkérdezném, hogy a cukorbetegségbõl is kigyógyultál-e? Hangsúlyozom, mindennemû gonoszkodás nélkül kérdezem?? Engem a kíváncsiság vezérel, mert én az Ikrek jegyében születtem!:):)
Tünetmentes szép napot kívánok Mindenkinek!

Szerkesztette: Marthuska (2009-11-03 12:25)

Nincs jelen

 

#183 2009-11-03 10:32

Marthuska
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Kedves Katt! Stresszel kapcsolatos írásaimat nem éppen neked céloztam! Hiszen Te csak most jöttél, ez a téma pedig régóta megy, más topikokban is. Segítõ szándékodat pedig, én is köszönöm!:) Tisztában vagyok vele, hogy test és lélek összefügg, kölcsönhatásban vannak egymással!
Azt el is tudom fogadni, hogy ez egy "civilizációs betegség", vagy ahhoz hasonló, hozzátéve az esetleges génhibát valamint az örökletes hajlamot.

Szerkesztette: Marthuska (2009-11-03 10:33)

Nincs jelen

 

#184 2009-11-03 11:17

Katt
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Nekem ezzel a crohnosdival az a bajom, hogy mire belejön az ember- idejében észreveszi az állapotromlás elsõ, apró jeleit, kitapasztalja mi segít/ mi ront (étel, stressz, életvitel, gyógyszer, bármi) rajta, úgy át tudja szervezni az életét, hogy a betegség ne rontsa nagyon az életminõségét....- addigra talán késõ. Ha jól értelmezem a legtöbb embernél romló tendenciát mutat a betegség, egyre rosszabb és rosszabb állapotba kerül, és 1-2 szerencsés ember pedig valahogy meg tudta fogni, és még az elején leállította a folyamatokat. Ezt kellene megtanulni, de szinte mindenhol ez olvasható: mindenkinek magának kell kitapasztalni, egyénfüggõ, saját tolerancián múlik... Ez egy kicsit kiábrándító. És ez a fórum is a betegség okozta lelki tényezõkkel foglalkozik fõként, rossz idõszakokban támogatás tudtok/tudunk nyújtani egymásnak, ami nagyon fontos, de a prevenció még fontosabb lenne, persze sokszorosával nagyobb falat és nehezebb feladat.
A legelsõ hozzászólásomnak is az lett volna a célja, hogy a mellett foglaljak állást, hogy persze, érdemes a már meglévõ bajokat enyhíteni, de a cél a még meg nem lévõk elkerülése lenne. És ha a jó szakaszokban van energiánk, akkor érdemes körbenézni a "lelkünk" háza táján, és megnézni, mi az amivel tehetünk valamit magunkért.

Nincs jelen

 

#185 2009-11-03 11:21

Ede
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Egyet értek.
csak velem az szokott elõfordulni, hogyha nincs bajom, akkor hajlamos vagyok megfeledkezni arról, hogy foglalkoznom kellene a megelõzéssel, mert hagyom magam legyûrni más témák és engem foglalkoztató dolgok által. És akkor egyszercsak megint jön a testi tünet - esetemben a colitis -, hogy nana, figyi, valamit elfelejtettél... akkor meg persze kapkodok meg fogadkozom... nem egyszerû. És szerintem tök jól tetted, hogy szóltál és csak nyugodtan, mert ha elfér x álláspont, akkor y-nak és z-nek is van hely itt (legalábbis szeretném ezt hinni):).

Nincs jelen

 

#186 2009-11-03 12:27

búvalbélelt
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

"Akkor még megkérdezném, hogy a cukorbetegségbõl is kigyógyultál-e? "

Nem nekem szolt a kerdes, de orommel jelentem, kihagytam az inzulininjekciot, a cukrom normalizalodott (nemcsak a colitiszem).

Legyen kellemes napotok! :)

Szuszinak uzenem, nem ismerem a gyogyitasat, az enyem ongyogyitas volt...

Nincs jelen

 

#187 2009-11-03 12:33

Marthuska
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Kedves Búvalbélelt! Örömmel hallom, és további jó egészséget kívánok!

Nincs jelen

 

#188 2009-11-03 12:57

aiolosz
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Katt írta:

"... És ez a fórum is a betegség okozta lelki tényezõkkel foglalkozik fõként, rossz idõszakokban támogatás tudtok/tudunk nyújtani egymásnak, ami nagyon fontos, de a prevenció még fontosabb lenne, persze sokszorosával nagyobb falat és nehezebb feladat.
...."


Ez így igaz, de amíg egy betegség oka ismeretlen, addig a prevenció is illúzió. A legújabb gyógyszerek is csak azt célozzák meg, hogy alkalmazásukkal egy hosszabb tünetmentes állapotot tudjanak produkálni. (megjegyzem, iszonyú költségek árán...) Azt is lehet látni, hogy mivel két egyforma beteg és két egyforma tünet sem igazán található, ezért a saját fazonra kialakított "prevenció" is nagyon egyedi, sokféle. Gondolok itt többek között a különbözõ diétákra.
A leírtakon kívül még van persze jó néhány nagyon emberi dolog, mondhatom gyarlóság.     
Idézném Edét:
"...csak velem az szokott elõfordulni, hogyha nincs bajom, akkor hajlamos vagyok megfeledkezni arról, hogy foglalkoznom kellene a megelõzéssel, mert hagyom magam legyûrni más témák és engem foglalkoztató dolgok által..."
Azért Õt idéztem, mert ezt én is írhattam volna ;)

Nincs jelen

 

#189 2009-11-03 13:43

Ede
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Kedves Emberek, ne haragudjatok, de most találtam ezt "véletlenül" és mivel a gyerekrõl is szó volt, valamennyire ideillõnek gondolom. Mivel nagyon hosszú, ezért nincs pofám ide bemásolni, csak beteszem a linket hozzá, de Böjte Csaba testvér levelébõl az elsõ két pontban vannak olyan megfogalmazások, hogy... elszigetelten nem vettem volna ki szívesen.
http://www.devaigyerekek.hu/news/news_9 … +utam.html

Nincs jelen

 

#190 2009-11-03 13:56

Szuszidi
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Mártika drága!

Mivel csodák nincsenek nem értem a problémád. Hogy az orvosok mit kommunikálnak jó pénzért az egy másik dolog nekem anno a szövet tan mutatta ki a betegséget. Meg a vérkép is pocsék volt. Ezek az idõk elmúltak. Minden a múlté. Én a jövõbe tekintek nem a múltat nyalogatóm.
A kérdésedre hogy jelen volt igen a válasz két sorral fentebb leírtam. Szerinted azért voltam és vagyok itt veletek mert úri kedvem így hozta (Regisztrálva: 2005-06-29 ) ilyen tájban lett netem és a kíváncsiság hajtott mit tudhatnék meg a betegségrõl így találtam ide. Nagyon sokáig bele is törõdtem a dolgokba  hogy ez sírig tartó egyoldalú szerelem lesz. Szerencsére nem az lett. De itt maradtam mert ha pár embernek tudok segíteni már megérte. Hangsúlyozom nem csoda én akartam így hogy elhagyjon a betegség. Ezt nagyon leegyszerûsítve írtam le. Ha leírnám az egészet ami még hozzá tartozik a dologhoz hülyének néznétek (bár lehet így is).
Nem hiszek nagy szavak.
Könnyen jövõ szavak. Ezek a szavak jönnek ki a legkönnyebben.
Nem akarok én senkit rávenni hogy higgyen én sem hittem sokáig, (olvasható egy két hozzá szólásomban is, amikor osztom a természet gyógyászokat mert vagyonokat hagytam náluk.) Nálam ki hagyott vagyonokat azért mert kezeltem senki egy árva fillért sem, (s amit tanultam nincs ingyen ám) én felétek és feléd is szeretetet próbálok sugározni kinél milyen sikerrel. S én senkire nem akarom ezt rá erõltetni mindenkinek van szabad akarata. Használja.
Természetesen ha erre jársz egy tea mellett szívesen átlapozom veled a kortörténetemet. Hátha azt mondod hogy a fenébe átértékelek magamban pár dolgot. Nekem már megérte mert ha átértékeltél valamit az lehet segít a gyógyulás útjára lépni.
Epekõ az sincs elment vadászni. Cukor az sincs bár arra teát iszom nem szedek gyógyszert. S van egy a Bach-virágterápia hoz hasonlatos csepp kúrám amit használok. Csak természetes dolgokat használok.
Hogy segítsek még egy kicsit ugyan ez a csepp kúra megvan crohnra is. (nem én állítom össze egy külföldi természet gyógyász akihez kijár a barátom).  De azt nem használom mert nem kell azt saját erõbõl és segítséggel megoldottam. Amit szeretnék kihangsúlyozni igen is van menekvés de nem mindenki találja meg az utat. Még azért megjegyezném az orvosokat el ne hanyagolja az ember mert az emberek nagy tábora csak és kizárólagosan bennük hisz. Én azt vallom hogy a hármas dolog az ütõs. (orvos, gyógynövények, energiagyógyászat). De  a lelkedben akkor sem szabad bele nyugodni abba hogy gyógyíthatatlan beteg vagy mindenre van megoldás. S rendet kell odabent rakni.
Nehezen emészthetõ dolgokat írtam megint le.
Az lenne a kérésem aki gondolja rágódjon el a dolgon. Megéri.
Legyen csodás napotok!

Szerkesztette: Szuszidi (2009-11-03 13:59)

Nincs jelen

 

#191 2009-11-03 18:37

ditke
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Kedves Mindenki!
   Ma voltam gasztrón,a lelkivilágom a nulla alatt, hasi görcsök miatt kerestem fel Mit gondoltok mit mondott? Szedjek antidepresszánsokat + görcsoldokat vagy változtassak az étrendemen.Soha nem beszéltünk a táplálkozásomról nem is értem mirõl beszél.Legszivesebben ráborítottam volna az asztalt,de moderáltam magam.Nem most kezdtem a pályát! Kifigyeltem ha valamira nem tudják a megoldást menjen dilidokihoz :(Ez megoldás szerintetek? Bocsi de még mindig az események hatása alatt vagyok.
    Mindenkinek stresszmentes napot!

Nincs jelen

 

#192 2009-11-05 12:22

Marthuska
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Sziasztok!
Én már úgy vagyok ezzel, hogy nem keresem az okát, hogy mitõl van és miért van, mármint a Crohn betegség! Van és kész! Eddigi álláspontomat tartom, a más véleményen lévõkét pedig, igyekszem tiszteletben tartani! Mindenkinek megvan a maga igazsága! Ezzel, ezt a témát, a magam részérõl, én le is zárom.

Ditke! Remélem hamarosan kapcsolatba tudsz lépni a régi orvosoddal, és mielõbb jobban leszel!

Szerkesztette: Marthuska (2009-11-05 12:23)

Nincs jelen

 

#193 2009-11-05 12:40

JenniDahlman
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Szia Ditke!!!!

Ez a doki állapította meg,hogy CU-d van????
Megvizsgált egyártalán?
Elküldött egy vérképre,vagy akárhová (pl UH?)
Utolsó kérdés ;) : Miért nem burítottad rá az asztalt?Legalább is szóban?Jól ki kellett volna,hogy osszd,úgy,hogy a lábán se álljon meg,persze ha nem vizsgált ki rendesen.Annyira undorító,hogy a dokik jó 70 %-ának Isten-szindrómája van ;)
Keresel másik dokit?
Na most aztán jó sokat kérdeztem,he haragudj :)
Üdv.:J.D.

Nincs jelen

 

#194 2009-11-05 14:47

loszerafin
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Sziasztok!
Osztom Szuszidi véleményét!  És ezzel én sem akarok senkit sem megbántani.
Én is ezen az úton haladok, igaz még csak az elején és elég jól fejlõdök, de még van mit tanulnom.
Bár nekem CU-m van 7 éve, így nem tudok a Crohn-hoz hozzászólni.
Az okát pedig azért kell megkeresni a betegségünknek, mert csak így tudjuk megadni az esélyt annak, hogy jobban legyünk, vagy akár tünetmentessé váljunk. Túl vagyok már sok mindenen én is, de bízom benne, hogy teljesen meggyógyulok és nem adom fel.
Mindenkinek tünetmentes napot kívánok!

Nincs jelen

 

#195 2010-02-12 22:35

Ksanyi
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Sziasztok
Tegnap ajánlotta ezt az oldalt a jóga oktatóm. Talán érdemes megnézni meg hallgatni
http://www.ujmedicina.hu/

Üdv Ksanyi

Nincs jelen

 

#196 2010-02-13 10:02

Marcipán
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Ksanyi!
Én ismerem ezt az oldalt. Habár alaposan áttanulmányozni még nem volt idõm.
De egyszer láttam a témával kapcsolatosan egy riportot.
Hiszem is meg nem is.........

Nincs jelen

 

#197 2012-01-23 17:03

M. G. Mariann
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Szia lacci!
Ha még vagy a fórumon, mindenképp szeretném felvenni veled a kapcsolatot a 134. hozzászólásodban felvetett cikk alapján. Hasonló dolgokat lehet olvasni Bánki M.  Csaba Agyunk fogságában c. könyvében.
Én egyébként ezt a betegséget igazából a cukorbetegséghez tudnám hasonlítani. A genetikai háttér alapjában igen sok emberben megvan. Nem mindenkinek ugyanakkor jön ki, hanem sok egyéb tényezõ befolyásolása miatt, kinek ez, kinek az hozza ki. És egyelõre ez a betegség sem gyógyítható, csak kezelhetõ.
Az, hogy a szerotonin receptorok túlérzékenyek, mutatják azt is, hogy mikor már elviselhetetlenné vált a receptorok ingerlése, váltják ki ezt a nem épp kellemes betegséget. De egyelõre ez csak az én elnagyolt gondolatom, bár nem hiszem, hogy minden alap nélküli.

Szerkesztette: M. G. Mariann (2012-03-29 09:26)

Nincs jelen

 

#198 2012-04-25 09:03

Roger08
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Hello
Újdonsült Crohnos vagyok. Néhányan antidepresszánsokat említettek. Azt kell mondjam, hogy épp egy problémás idõszakot élek, és talán könnyebben feldolgoznám a betegségem tényét is, ha kapnék némi segítséget nyugtatók formájában. De egyébként is annyi gyógyszert szedünk, hogy nem tudom milyen hatással lehet a crohnomra. Néhány ember tapasztalatára lennék kíváncsi.
Mivel egy vagyok a diplomás munkanélküliek közül, akik jóideje próbálnak sikertelenül elhelyezkedni itthon, már a külföldre költözés alapjait rakosgattam, de ezzel a betegséggel most megint ott vagyok, ahol a part szakad.

Nincs jelen

 

#199 2012-04-25 09:10

Lisa
Tag
Regisztrálva: 1970-01-01
Írások: 0

Re: Ok vagy okozat? Lelki tényezők

Szia Roger08!

Saját véleményem alapján (amikre kíváncsi voltál), nem hat negatívan az antidepresszáns (nem tudom konkrétan mire gondolsz).
Szerintem egy nagyon rossz helyzetben (érzelmileg), sokkal jobbat tesz az ember, mintha NEM próbálná blokkolni az agyát, és ezzel a crohn-t szítaná. Vagyis, sokkal nagyobb kár származhat a kialvatlan, nyugtalan, hánykolódós, önmarcangolós és  nem mellesleg, gyomorbántó éjszakákból, vagy épp nappalokból, mint esetlegesen napi két-három szem antidepresszánsból.
Legalábbis crohnilag.
Én mindig meg szoktak jegyezni(így most is megteszm)
Persze ez csak MAGÁNVÉLEMÉNY!!!

Nincs jelen

 
IBDoktor
 

Láb

Powered by PunBB
© Copyright 2002–2008 PunBB