crohn-colitis.hu

Halika!

Lány23:gratulálok és sok egészséget nektek!
Vikimami:örömmel látom,hogy itt vagy néha.De mi van veled/veletek?:D
Tica:Katica nagyon gyorsan gyarapodik.:DNagyon várom hogy legyenek képek.:D
Vigyázzatok magatokra és a babákra.:D

pá

Kedves Pici ! Ez nagyszerû hír ! Gratulálok a picurhoz! :D
Üdv:Szuszidi

Nálunk nem lehet igény szerint etetni Katát, mert õ sajnos nagyon kis picúr még, és nem mindig ébred fel arra, hogy éhes. Meg az evésben is nagyon-nagyon elfárad, muszáj erõltetni, hogy megegye az adagját, mert hamar feladja a dolgot. Úgy engedték haza, hogy kötelezõ a 3 óránkénti etetés, és mindig meg kell ennie az adagját. Szóval néha küzdünk rendesen, de nem szoktuk feladni.. (kivéve néha hajnali háromkor, amikor nagyon kómásak vagyunk). Ráadásul még a légzéssel is gondjaink vannak, evés közben nagyon erõlködik Katica, de ez sajnos csak akkor lesz jobb, ha nagyobb lesz, mert a tüdeje nem elég érett még.

Kedves Lány23 és Pici! Nagyon gratulálok szívbõl mindkettõtöknek a kis cseppekhez, sok boldogságot erõt egészséget kívánok nekik és anyucijuknak is! :):):)

Gigi, mi egy éve terveztük a babát nem szedtem volt tünetmentes idõszakom, vártuk , de nem jött. Amikor épp ugye fellángolt a betegségem és elõször tabiban karpat magasabb dózisú medrolt, majd a kórházban Solu-Medrolt infúzióban, akkor derült ki a terhességem. Akkor nagyon féltem nehogy gond legyen, hogy aztán a Medrol maga szerepet játszott e a teherbeesésben nem tudom, én mondjuk kicsit a stersszelésre, erõltetésre, görcsös akarásra mint lelki tényezõkre fogtam a dolgot.

Tica, kitartást Neked az éjszakákhoz, õszintén szólva én el sem akartam hini az elsõ idõszakok után, hogy jobb is lesz a helyzet, de most már egy angyali kis tündér Anna baba. Látom Katica szépen gyarapodik és egy kis vasgyúró lesz meglásd! Puszillak benneteket!

Vicaa! Hogy vagy?
Irj majd ha van idõd!!!

Oké Gigi, mindjárt :D

Vikimami!
Én múlt héten beszéltem a védõnõvel aki azt mondta, hogy mivel látja, hogy Anna nagyon stabilan tartja magát és a kis fejecskéjét, nyugodtan vehetünk neki egy jó minõségû kengurut és abban már lehet õt vinni. A jó minõségûn azt értette, hogy olyan legyen ami megfelelõen tartja a kis gerincét és a legjobban illeszkedik sz õ testfelépítéséhez, javasolta, hogy vásárláshoz vigyik õt is magunkkal.
Ha a gerincem megfelelõ állapotba kerül biztosan kipróbáblojuk, mert abban mégiscsak könnyebben beközlekedek vele boltba is akárhová.
Majd írok mailt is, most eléggé mozgalmasak a napjaim (amit nem is bánok), jövõ héten csütörtökön meg tükrözés is, de azért igyekszem majd írni.

Nekem a cumi bevált megnyugtatja Annát, de már egyre kevesebbet használja, rátalált a nagyujjára és fest azt szopogatja. Ha viszont visszük és nyûgös, akkor jó szolgálatot tesz neki a cumi. (Na tessék én az egykori nagy cumiellenzõ... :))

A kengurú tényleg nagyon jó és próbálkozzatok a cumival is!
Nekem is van olyan , hogy a közértben végig üvöltjük az ott létet , de vásárolni kell!!Ez van!

Vicaa!
Mi van veletek? Írj majd - privit - ha van idõd! Minden érdekel: Annácska, a gerinced stb stb :D

Szia Tica!

Örülök, hogy hallok rólatok! Sokat gondoltam rátok, hogy hogy vagytok, és örömmel olvasom, hogy mindketten jól!
Már nagyon várom a képeket :)))

Sziasztok

Tica, nagyon várom én is a képeket, biztos gyöngyörûséges a kis királylány :D

Nálunk ugyan nem aludt még soha a mi ágyunkba Patrik, de nagyon nehéz megálni néha... Viszton egész nap foglalkozni kell vele továbbra is, egyszerûen kiköveteli. Max 15-20 percet van el egyedül a kiságyában vagy a játszószõnyegen...

Lányok, lehet, hogy csak én vagyok vele igy, de iszonyat nehezemre esik a mindennapi rutin :(.Felkelés, gyors szárazruha leszedés, néha reggeli, Patriketetés, játsõszönyeg-kiságy-hordozó , altatás, internet, ritkán fõzés, vasalás, Patriketetés, játszószõnyeg-kiságy- hordozó, séta, megint játék, üvöltés megelõzõ dajkálás, etetés, fürdetés, játék. És ez igy megy minden nap.
Kimozdulni nincs hova, mert itt semmi sincs amit ne villamossal kéne megközeliteni, de az is minimum 30 perc hogy valahova odaérjünk, ahol emberek is vannak :( Lakótelepen nem egy nagy szám körbe-körbe sétálni...
Van itt egy két használtruhás, meg pár kisbolt, de ennyi.
Néha úgy érzem bedilizek, pedig sosem voltam csavargós-plázábajárós, csak azért mégiscsak elmenem dolgozni, hazajöttem fõztem és tv-ztem vagy barátnõztem, vagy körmöztem. Most meg semmi de semmi :(
Régen fel sem tûnt, hogy a férjem milyen keveset van itthon, mennyit dolgozik, mivel nekem is elment a szabadidõm. De most iszonyat, hogy hajnaltól éjjelig egyedül vagyunk :(
Anyuék messze laknak és dolgoznak, barátnõ lepattant... Szóval nagyon egyedül érzem magam és beszürkülve is. Plusz besavanyodva a betegség miatt..
Ti hogy birjátok, hogy oldjátok meg?

Szia Vikimami!
Ne keseredj , egy kicsit én is hasonlóan vagyok ! Minden nap egyforma , reggel a férjem meg a lányom készítem iskolába , dolgozni , aztán a takarítás , fõzés , mosás , csongor etetése .Sokat fáj a pocija mostanában , ha eszik egy kicsit , utánna pihennie kell , mert azt mondja , hogy felpuffadt . Elég gyakran nem akar sehová menni , nem akar öltözni . Ha mégis valahová sikerül kimozdulnunk akkor is gondol egyet és megáll , onnétõl kezdve nem akar jönni . A tegnap délután mi mentük Csongorral a lányomért az iskolába de elõtte még be kellett szaladnom a postára , fél úton kitalálata , hogy nem jön és elfeküdt az úton , probáltam szépszóval , morgósabban de semmi. Mindenki minket nézett , kb. 10percig játszotta ezt aztán egyszer csak hirtelen valami megfodult benne valami és jött tovább szépen .De ezek majdhogynem mindennaposak. Oviba nem veszik be , de azért remélem, hogy szeptembertõl sikerül elintézni , hogy ha félnapot is de járjon , mert ebbe már én is belehülyülök! Lényegébben majdnem egész nap ettem , délután amikor megjön a lányom a suliból akkor meg vele tanulók , Csongor meg adddig mesét néz vagy a számítógépen játszik , más játékkal egyedül nem köti le magát , pedig rengeteg játékunk van . Ha én játszom vele akkor játszik csak õ is . A férjem mindig dolgozik , este jön haza , fáradt , sokszor nincs kedve , hogy még két gyerek ugráljon rajta. A hétvégéket azért mindig úgy rendezi , hogy itthon legyen velünk és valami közös programot találjunk ki . ilyenkor szoktam feltöltödni. Sajnos nekem sincs segítségem tudom milyen , még a fodrászhoz , meg fogorvoshoz is viszem magammal a Csongort mert nem tudom hová tenni. Már nem igen van kedvem ahhoz sem , ha valahová elmegyünk elmesélni a betegségét , vagy pl. a múltkor a belvárosba sétálás közben elkíáltotta magát "anya be fogok fosni! ".Mindenki nézett , én meg hirtlen azt sem tudtam , hol találok gyorsan nyilvános WC -t , de egy kis mellékutcában az utazóbili megoldotta a problémát ! Ha bemegyek egy boltba , ha épp olyan kedve van akkor mindenkivel szívesen elbeszélget , ilyenkor nagyon aranyos , de ha nem akkor mindenkinek az öklét mutogatja és közben elég furcsa módon morog, de ugyan így viselkedik a játszótéren is.
Probálj meg, a tanácsadásom lehet a legjobban kisgyermekes anyukákkal barátkozni , aki a közeledben lakik és akkor együtt sétáltatni a gyerekeket és közben jókat lehet beszélgetni .
Kár , hogy nem laksz közelebb ! Kitartást neked , tudom én is , hogy nehéz!

Sajnos Gyõr tényleg messze van ......
:D:D:D

Köszi Tünde :D Férjemmel hazahozatom este :D:D:D

Viki!

Nekem szerencsém van, mert anyukámék 10 percre laknak, Anyósomékkal meg Sógoromékkal egy udvarban lakunk! Bár ezt nem érzem mindíg szerencsének! :)
Szóval azért nekem van társaságom és segítségem. De eleinte nekem is nagyon rossz volt, most már egészen megszoktam, meg hát mindennapra kitalálok valamit, hogy legyen programunk! Kitartás! HA jobb idõ lesz, akkor már könnyebben eljuttok oda is, ami esetleg messzebb van!
Meg szerintem beszélj a férjeddel, hogy csináljatok valami programot hétvégéken! Ha nem is valami nagy dolgot, de valamit csináljatok együtt hárman, vagy esetleg egyik nap bizzátok rá valakire Patrikot, és menjetek el egy étterembe vagy ilyesmi! Nekem ezek a dolgok mindíg sok erõt adnak az utána lévõ napokra!

Pici, megnéztem Martint a képtárban, már így egy hónaposan is nagyon értelmes tekintettel figyel!! :)
Nagyon édes csepp manóka! :):):)

Sajnos én a kérdésedben nem tudok segíteni, viszont Vikinek is, meg nekem is eléggé pocifájósak voltak a babókáink. Ha természetes úton nem oldódik meg a patikában lehet rá kapni többféle cseppecskét is, bár lehet, hogy ezen csak az idõ múlása segít. De remélem csak átmeneti nála a dolog. Kitartás és jobbulást kívánok Neked is!

Sziasztok!
Köszönöm a bíztatásokat jólesett olvasni hogy még nincs itt a világvége és van megoldás a bajra. Ma jön a védõnõ nem tudom hogy fog viszonyulni a klizmához. Tegnap cudar napom volt de lehet hogy átment rajtam mert ma még nem kellett szaladnom. Megpróbálom húzni a klizmát hátha nélküle is kicsit javulok. Ha tudok jelentkezem ma még.
Üdv: Pici

Sziasztok!

Pici, mi is hasfájósak vagyunk, fõleg este szenved Katica. Sajnos a hasát nem engedi maszírozni, úgyhogy ezzel nem tudok neki segíteni. Mi is próbáltuk az infakolt, de nem nagyon hatott. Majd ki akarom próbálni a gripe watert, de nekünk még azt nem szabad, mert igazából tegnap születtett volna Kata, és azt csak egy hónapos kortól használható. Addig is emelgetjük a kis lábait, meg hordozgatjuk az alkarunkon...
Már 3300 gramm felett van, imádnivaló kis csomagocska.
Nekem is eddig tartott a javulás, most megint szaladgálok, sajnos. Néha szegény lányt épp kaja közben kell letennem, kiabál is rendesen, mire visszaérek a mosdóból. Mondjuk ez legyen a legnagyobb bajunk.. Szerencsére az eddigi kontrollokon minden rendben volt, igaz, még hátravan az ortopédia, hallásvizsgálat, meg koponya uh. Ha minden jól megy, akkor majd csak szemészetre, és neurológiára kell járnunk sokáig, a többit lassan magunk mögött tudjuk.
Ezen a hétvégén végre elköltözünk, úgyhogy igazából azt sem tudom, hol áll a fejem. :)

Sziasztok!

Hogy vagytok kismamik? Nem nagyon irogattok! Remélem minden bébi és anyukája jól van -vagy legalább aránylag!

Mi múlt kedden voltunk mérésen: 70 cm és 8300 gr Patrik (most 5és fél hós)
Holnap jön hozzánk a védõnéni és elmondja a hozzátáplálás abc-jét :D Nagyon kiváncsi vagyok.
Sajnos nálunk most van egy kis hasmenés, és a kaki még mindig zöld. Ill. nem eszik most túl jól, mindig hagy nekünk a cucli alján :(
Talán a foga, talán az idõjárás, nem tudni...... De remélem semmi komoly.

Játékban most az a módi nálunk, hogy valamilyen rucit, rongyit kell a kezébe adni és úgy néz vele mint egy kiskutya: beteszi a szájába és elengedi, úgy,hogy a szájából lóg a darab :D Nagyon vicces. Ha megkérdezem: mi vagy te, kiskutya? Arra hangos kacaj a válasz, természetesen rongyival a szájában :D
Ásítás, hapcizás hanggal kisérve hallhatjuk: "hapci-jáááá" és "aoaoaoa-nyam" :D

Azért én még mindig nehezen viselem hogy kétemberes baba Patrik :(
És a kimozdulás szinte teljes hiányát is, meg az egyedüllétet :(
Ti hogy vagytok ezzel? Mit csinálok rosszul?
Puszi nektek

Sziasztok!

Mi jól vagyunk, Katica szépen gyarapszik, 3700g, és 51 cm. Ma 2 oltást is kapott, meg volt szemészet, úgyhogy nagyon elfáradt szegény.
Én továbbra sem vagyok jobban, a szteroidot nem lehet csökkenteni, még egy hónapig 24 mg... :( Holdvilágarc.. :(
Az orvosom most azt  mondta, tlaán megpróbáljuk a Remicadét, ha egy hónap múlva is lesz vérzés.

Szemészeten minden ok volt, a hallásvizsgálat mutatot eltérést. 50db alatt nem hall a lányzó. Nem tisztult fel a dobhártya mögötti terület, úgyhogy most szemészet mellett havonta fülészetre is megyünk. :(

kis cuki :D rendben lesz Tica minden, ne aggódj! kemény csaj :D te hogy vagy? pusz

Halika!

Tica:ez a kiscsaj fantasztikus.:D:D:D:D

pá

Lehet elkerülte a figyelememet , de foglalkoztat egy kérdés. Ugyan még baba nincs tervbe véve , de ami késik nem múlik. Természetes úton meg lehet szülni a babát?Nem ajánlott? ( még a felülésektõl is eltiltottak mint sport , mondván megrepedhet a bélfal az erõltetéstõl) . Vagy ez egyén és betegségfüggõ?

Tica, nagyon édes a picurod!!!! Hogy öleli a kis maciját (vagy kutyust?), ennivaló falatka!!! Neked jobbulást, remélem jobban leszel a szterotól, de a Remi az meg bizti hogy rendbedob. Minden jót Nektek puszi a kis Katicának! :)

Zsuzskaa: olvasgass csak vissza, többünk tényleg természetes úton szült, nálam pedig már szinte meg volt egyezve a dokival, hogy csaszi, de az utolsó este mégis úgy  döntttünk hogy próbáljuk meg a természetest. Nem bántam meg!!!!!!!!!! Úgyhogy csak biztatni tudlak. :)