crohn-colitis.hu

Kedves Tim72!

Szerintem igencsak köze lehet ehhez a kánikulához a problémáidnak.Ne ess pánikba, ha nem vagy éhes ne egyél, csak könnyû dolgokat próbálj magadba gyömöszölni esetleg, és nagyon sok folyadékot igyál. Abból viszont min. 3 litert, éppen azért, mert a folyadék távozik a sztómán át, és nem tud felszívódni.Egyébként a folyadék akár leves is lehet, amit szeretsz enni,inni azt egyél és igyál (természetesen a hasnyálmirigyedet figyelembe véve) Én ilyenkor szoktam javasolni az alábbi tanácsadó szolgálatot, próbáld meg õket hívni, hátha tudnak használható tanácsokat adni, akár hízáshoz is: NUTRICIA Tanácsadó Szolgálat:  06 40 223 223 munkanapokon 9-16 óráig helyi tarifával hívható

Andi

Kedves Tim72!
Nagyon nagy mûtéted volt, ez nagy trauma testnek és léleknek egyaránt.Idõ kell mindkettõnek a regenerálódáshoz.Nem nyolc hét, lehet még nyolc hónap is.Bár neken nincs sztómám, de mûtét után emlékszem fokozottan figyeltem magam és minden sz@rtól bepánikoltam.De ha valami nyugtalanít, nyugodtan kérdezd meg a dokikat, sokkal rosszabb, ha kombinálsz és magadat idegesíted feleslegesen, mert akkor tényleg nem lesz hízás, pedig neked most erõsödnöd kell.Vigyázz magadra.

Timi, miközben itt a fórumon sok segítséget kaphatsz, maximálisan egyetértek Sibivel, minden lelkiismeret furdalás nélkül "zaklasd" az orvosaid, mert azért kezelõorvosok, hogy ilyen esetekben is segítsenek. Szóval szerintem nem "feleslegesen idegesítenéd" õket a problémáiddal, mert a testednek nem kis megpróbáltatást okoztak ezek a mûtétek.
Jobbulást!!!

Geo!

Az a helyzet, hogy amíg állami kórházba jártam a gasztroenerológushoz, addig az volt a gond, hogy telefonon nem lehetett elérni, személyesen pedig max. 10 perc alatt elintézett. Teszem hozzá, hogy szakmailag jó orvos volt. Õt nem is ezért hagytam el, bár azt hiszem, ha egy kicsit jobban figyel rám, akkor legalább a petefészkem megmaradt volna, de mindegy, ezen már felesleges gondolkodni. Vele az volt a gond, hogy munkahelyet váltott, és így iszonyú messze kerültünk egymástól. Sebaj, nem hiába fizettem az önkéntes egészségpénztárt, kerestem egy magánrendelõt, és egy szakmailag ugyancsak elismert orvost, akihez rendszeresen jártam. Na, mit gondolsz itt mi a baj?  A telefonszámát nem adta meg, telefonon nem tudom elérni. Ha gondom van a rendelõbe írok az asszisztensnek, és õ továbbítja a doktornak, majd a választ nekem. És természetesen idõpontot kell kérni, jelen esetben legkorábban június 28-án mehetek. Igaz, hogy nála viszont nagyon részletesen meg lehet mindent beszélni, a fizetett egy óra, az tényleg egy óra. Ami közös a két gasztroenterológusban, hogy egy héten csak egy napon rendel mind a kettõ, csak az egyik egy állami kórházban, a másik a magánrendelõben. Kicsit belefáradtam a szabad orvosválasztásba. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy a borítékba az állami dokinak többet adtam, mint amennyibe a magándoki+a labor kerül, de ez már csak egy mellékzönge. A sebésznél most kedden voltam kontrollon, õ mindent rendben talált, igaz labort nem készítettet. Szóval írhatok egy újabb e-mailt a magándokinak, de egy ilyen émelygéses kérdésre látatlanban nem tud túl sokat mondani, tehát kivárom a június 28-t.

De a lényeg: te hogy vagy?

Timi, a petefészkedet miért kellett kivenni?
Ennek kapcsán jutott eszembe. A barátnõmet 23 éves korában vakbélgyanúval kórházvba vitték és megmûtötték. Mint utóbb kiderült, hogy nem a vakbelével volt a gond, hanem a petefészkével. Mondták neki, hogy nem túl sok esélye van arra, hogy teherbe esik. Szegény beletörõdött. Azért mégiscsak használt óvszert a pasijával, ami egyszer elszakadt és terhes lett a lány. Nem épp jókor jöt a dolog, de eszébe se juttott, hogy ne tartsa meg. Azóta van egy szép nagy középiskolás fia.
Ne idegeskedj! Mindjárt az alternatív gyógymódokba írok valamit ezzel kapcsolatban.

szia timi!  én  is  ileostomás  vagyok  14 éve. megtudlak  érteni, én ugyanigy reagáltam a mütét után. én is nagyon levoltam fogyva, tápszereket ittam. legyél türelmesebb, mert ez nagyo nagy mütét volt.  nekem is több honap kellett mig  valahogy rendbe jöttem, elkezdtem hizni.   nyugodj  meg nem kellene szedned  nyugtatot, gondolj arra,hogy nem végleges  állapot. tudod mikor lesz a zárod? fokozatossan állj vissza a kajára, én majdnem mindent megeszek amit szeretek.  mütét utén 1évre rá mentem dolgozni.  vigyázz magadra, legxyél türelmesebb!     puszi

Monka!

A petefészekrõl azt kell tudni, hogy a mûtét elõtt egyetlen képalkotó eljárás sem mutatott ki vele kapcsolatban semmit ( CT, hasi és kismedencei UH , hüvelyi UH). Cisztát találtak ( szép nagyot ), de abban már a radiológus, a gasztroenterológus, a sebész, és a nõgyógyász nem tudott megállapodni, hogy petefészek ciszta vagy a beteg bélszakaszból eredõ. 2:2 volt az állás.

A mûtétnél, és a késõbbi szövettannál már egyértelmû volt, hogy a jobb oldali petefészek menthetetlen volt. Ha egyszerûen akarnék fogalmazni, megette a crohn. Tályogos volt, valószínûleg már rég óta nem is funkcionált.
Egyébként én ennek semmi jelét nem vettem észre, ahogy a nõgyógyászom sem. Soha nem volt semmi panaszom "azokon a nehéz napokon".

Dióhéjban ennyi. Remélem senkire nem hoztam a frászt, egyszerûen így jártam. És azt hiszem még szerencsésnek mondhatom magam.

Sokszor megfordult a fejemben, hogy vajon a 8 évi rendszeres Imuran szedés mennyiben járult hozzá ehhez az állapothoz, persze távol álljon tõlem, hogy rontsam az Imuranba vetett hitet, hiszen nekem is segített elviselhetõen élni, csak ki tudja?
Azon is gondolkodtam, hogy az elsõ gasztroenterológusom hozzáállása mennyiben járult ehhez hozzá. Amíg a SOTE-n dolgozott, addig negyedévente, félévente mehettem hasi és kismedencei UH-ra, aztán munkahelyet váltott, fõmufti lett, és én évekig nem voltam UH-ra küldve, csak labort néztek. És én is hibás vagyok, mert nem kellett volna elfogadnom, hogy nem küld, csak én, úgy gondoltam, hogy ha indokolt lenne az UH kontroll, akkor küldene, hiszen végül is õ az orvos.
Na látjátok, már megint többet gondolkodók, mint kellene! :)
Ez egyébként szakmai ártalom, csak ami hasznos a munkában, az sajnos ártalmas otthon az esetmben! :)

Kedves Tim72!
Nekem is ileosztomám van  ,végleges.Most,hogy csak vékonybél van,jobban oda kell figyelni arra,hogy miket eszel.Eddig én sem tulajdonitottam fontosnak,mert a mûtét után  2006-ban volt,jól meghíztam ,ettem mindent.Amikor volt valami tünetem pl. lepedékes nyelv,gyulladt szem,afták,hidegrázás ,hányás, mindig a chronra fogtam.Aztán elkezdtem utána olvasni és  rájöttem,hogy lisztérzékenységem is lehet .Elkezdtem betartni ezt a diétát és kb. 1 hét alatt megszüntek a tüneteim.A gasztros dokim ezt soha nem mondta.Szerintem  érdemes lenne utánaolvasnod a lisztérzékenységrõl és kipróbálni,hogy hogyan reagálsz rá ,ha eszel gluténosat meg ha nem eszel.Nem kell tõle megijedni.mert én mindent megfõzök csak külön lisztet és panírmorzsát használok hozzá.Jobbulást kívánok!  Ja,és végül a vérvétel is kimutatta,csak az a baj ,hogy 5 hát alatt jött meg az eredény!

Sziasztok!

A gluténmentes diétáról éppen most álltam le. Több mint három évig betartottam minden elõírást, de nem lisztérzékenység miatt, hanem mert azt vettem észre, hogy sokkal tovább tudok tünetmentes lenni a crohnnal, ha ilyen étrenddel élek. Viszont Áginak nagyon igaza van, mert ha valaki igazoltan lisztérzékeny akkor, nagyon-nagyon sok mindenre figyelnie kell. Érdemes felkeresni az alábbi honlapit, nagyon sok hasznos dolog található itt, és nagyon kedves, segítõkész közösség mûködteti: www.liszterzekeny.hu

Én most azért hagytam abba, mert mivel a hasnyálmirigyem miatt zsírmentes diétát kell tartanom, ugyanakkor híznom is kell, ezért nem maradt más választásom.  Egyébként amikor én áttértem a gluténmentes diétára, akkor rögtön fogyni kezdtem, most hogy elhagytam, kicsit könnyebben hízom.
Ettõl függetlenül, lehet hogy csinálok majd újra egy GM gyors-tesztet, hogy lássam tényleg nem vagyok lisztérzékeny, de eddig nem volt igazolva. És most sincs semmi bajom, attól hogy újra glutén tartalmú dolgokat eszem.

Szerbusztok!

Júni.7-én megvolt a kolosztóma záróm, s visszatették a kétökölnyi sérvet is, ami a sztóma mellett alakult ki.
Sajnos egy jó nagy petefészek ciszta is kialakult ( már csak jobb oldali p.fészkem van), s azt - bár eredetileg úgy volt,hogy megmûtik egy idõben - végül biztonsági okok miatt nem érintette a mûtét.

10 napig voltam kórházban, s bár tél óta ez volt az 5. mûtét, s azt hittem rutinosan veszem az akadályt, azért csak megviselt rendesen. SZerencsére a széklet pár nap alatt helyreállt, s bár a seb még mindig nagyon nedvedzik, s leszívásos ( porszívó ) mûsorra is szükség volt, azért elég jól néz ki a 12 cm-s seb. ( már a téli 30cm-s nagy vágáshoz képest).

Most a híreket kívül két dolod miatt írok.
AZ egyik, h  a végbéltükrözésem kb 20perc alatt lezajlott, s inkább kellemetlen volt, mint fájdalmas. Hiába kértem, azt mondták addig nem bódítanak, amíg ki nem derül, hogy bírom-e bódítás nálkül. Naygon féltem, de hála Istennek elég szerencsésen megúsztam. Gondolom azért is volt fájdalommentes, mert szépen meggyógyult a bélszakasz, ami a télen begyulladt a bélszakadás miatt. Egyébként, ha bódítottík volna, aznap nem is lehetett volna vezetnem...

A másik: mivel mostmár nem lesz szükségem rá, szeretném felajánlani Nektek a 4*30db-os vastagbélre való DANSAC NOVA1 típusú , zárt , egyrészes, testszínû zsákjaimat. Kivágható 20-60mm.
Gondolom, többen örülnétek neki, jelezzetek kinek lenne rá szüksége.

Mostmár csak gyógyulnom kell, s sokat pihenni, s ha jobban vagyok a következõ kör petefészkes lesz... Reménykedem a gyógyszer erejébe, mert tavaly november óta táppénzen vaygok, s anyagilag...., hát, tudjátok...
Monka, mindjárt megnézem petefészek-ügyben milyen jó tanácsot adtál, nekem is nagyon jól jönne, összesen 9 mûtéten vagyok túl, nem sürgetem a következõt.

Puszillak Mindnyájatokat!
kLarissza

sziasztok

A sztómám mellet van egy kis csomó  ami elég piros és ha megnyomom egy kis lyukon genny folyik ki mutattam már sebésznek no nem annak aki mûtött(kb.másfél hónapja mûtöttek végleges kolosztomám lett)mert Õ most szabin van,ez a másik doki mondta hogy bármi lehet egy bennmaradt varat vagy valami más.
azt mondta jegeljem és menjek vissza 1hét múlva.Jegeltem de semmit nem változott és eltelt 2 hét most tudok csak visszamenni.Félek nehogy itt is elkezdõdjenek ezek a tályogok sipolyok amik a végbél mellet voltak és végül is miattuk kellet kiirtani a végbelet is.másfél hónap alatt csaknem alakul ki vagy kialakulhat?
Valakinek volt már ehhez hasonló mit kéne vele csinálni,(Kék kenõcsel kenegetem mikor zsákot cserélek
)de úgy néz ki ez nem igazán elég.Ha van valakinek valami jó ötlete az írjon elõre is köszi.

Kornél!
Szerintem nem kell, hogy megijedj! Sokkal nagyobb annak a sansza, hogy egy benn maradt, fel nem szívódott varrat gyulladt be. Vagy ami végleges varrat, az esetleg megerõltetés vagy bármi miatt begyulladt.
Nekem is volt detto ilyen esetem, nekem felmaródás miatt úgy begyulladt a bõr, hogy alatta képzõdött egy kis gennycsomó (amolyan kis tályog ! DE NEM BÉLGYULLADÁS MIATT!) és kb. két hónapig kínzott, amikor is aztán kifakadt. Vissza se mentem vele sebészhez, én jobban irtóztam a dokiktól akkor.
Kétszer-háromszor megkínoztam magam, mindig amennyire csak lehetett kinyomogattam belõle a gennyt és a magam részérõl Betadinnal bekentem (fülpiszkálóra öntve) körülötte (az a gennyt is kiszedte egy kicsit), ezt csináltam minden alaplap cserénél.
Kb. kétszer éreztem úgy, hogy na most már menni kellene orvoshoz, mert eléggé nagy lyuk lett ott ahol  kifakadt (közvetlenül a sztóma és a hasfal varratánál) de megúsztam.
Szerintem  menj vissza a sebészhez aki meg tud nyugtatni, vagy esetleg azt mondja, hogy megnézi azt a varratot.
Azt kérdezted, hogy volt-e már valakinek hasonlója. Nekem igen, de mindenféleképpen arra bíztatlak, hogy menj vissza az orvoshoz, ha aggódsz a bélgyulladás és a tályogok miatt.
Én tudtam és láttam, hogy ez nem lehet az ezért megoldottam  itthon, de egy orvos sokkal többet ér!


Üdv.: Lisa

Szerkesztette: Lisa (2010-06-21 18:36)

Sziasztok!

Szeretném elmondani mindenkinek, akinek hasonló problémái vannak, mint amilyenek nekem is voltak, hogy van megoldás a sipoly gyógyítására. Már a gyógyuláskor megfogadtam, hogy megosztom gyógyulásom történetét a sorstársaimmal, csak miután hallottam, hogy visszatérhet a baj, vártam vele egy évet. Mostanra már biztos, hogy teljes a gyógyulás!

Egy évvel ezelõtt én is keresztülmentem egy kellemetlen sipoly tortúrán. Végbélnyílásomtól kb. 1-2 cm-re nõtt egy daganat, amit az orvosok kívülrõl, belülrõl vizsgálgattak, de csak annyit tudtak megállapítani, hogy nem rosszindulatú. Ettõl megnyugodtam, majd amikor pár nap alatt kétszeresére nõtt, és kifakadt, nagyon megijedtem. Rohantam vissza az orvoshoz, aki azt mondta, hogy ez bizony sipoly, és elkezdte a tisztítását. A részleteit nem mesélem, mert aki itt van, minden bizonnyal tudja, mirõl beszélek…
Szóval heti kétszer mentem tisztíttatni, és már a mûtétrõl beszélgettünk, amikor valahonnan hallottam Maria Treben Egészség Isten patikájából c. könyvérõl.  Úgy gondoltam, megadom a lehetõséget a gyógynövényeknek, mielõtt rászánom magam a mûtétre, amelyrõl azt hallottam, hogy nem is mindig sikeres. Tehát megvettem a könyvet, és végrehajtottam a benne lévõ utasításokat.
Három hét után teljesen tünetmentesen begyógyult az addig folyamatosan váladékozó nyílás, így lemondhattam a mûtét idõpontját. Az eset óta eltelt több mint egy év, és semmi rendelleneset nem tapasztalok, úgyhogy biztonsággal állíthatom, hogy teljesen meggyógyultam!

Amióta megvan a könyv, mellõzzük a gyógyszereket, és minden bajra a Maria féle gyógymódot használjuk sikerrel. Ehhez persze szükség van a hitre, amit Istentõl kapunk.
Maria könyve egy a Bibliából való idézettel kezdõdik:
„A gyógyszereket a földbõl adja az Úr, és az okos ember nem veti meg õket.”
(Sírák fiának könyve 38:4)

Ha valaki nem tudná hirtelen beszerezni a könyvet, az alábbiakat írja le Maria a
SIPOLYOK GYÓGYÍTÁSÁRA:
„Naponta háromszor egy teás-, súlyosabb esetekben egy evõkanál svédkeserût kell fogyasztani cukor nélküli kamillaforrázatban. Külsõleg alkalmazgató gyógymód: vegyünk kerek repkényt, zsurlót és közönséges gyujtoványfüvet és ezekbõl 1:1 arányban készítsünk fõzetet, s ezzel végezzük a lemosásokat. Lemosás után svédkeserûvel átitatott vattát rakjunk a sipolyra. Készítsünk zsurlóból ülõfürdõt, éjszakára tegyünk fel zsurlós dunsztkötést.”
„Dunsztkötés: egy marék zsurlót teszünk a szitába, amit forrásban lévõ víz fölé helyezünk. Ha a fû forró lesz, és megpuhul, vászonkendõbe csavarjuk, és a beteg testrészre fektetjük. Feltétlenül melegen kell bebugyolálni! A kötés több órán át vagy egész éjszaka a testen maradhat.”

Azt azért megjegyezném, hogy hit nélkül semmi sem megy. Sajnos az ember csak akkor fordul Isten felé, amikor már nincs más reménye.
Nekem bevált, és szívbõl ajánlom nektek is, hogy eresszétek el a fenntartásaitokat, és higgyetek benne, hogy meggyógyultok!

Remélem, ti is megtapasztaljátok a gyógyulást, és továbbadjátok a lehetõséget a rászorulóknak!

Kitartást mindenkinek!
Kyra

Sziasztok!

Bár mostanában nem írtam nektek, de olvastalak titeket. :)
Sokat szenvedek a sztómámmal az utóbbi idõben, és állandóan felázik, felmaródik a bõr is. Csinálhattam én már bármit vele, nem segít semmi. Elmentem ma egy másik sztómaterápiás nõvérhez ( az aki eddig volt, nagyon nem foglakozott velem, és nem segített szinte semmiben.) és ahogy megnézte már mondta hogy itt sajnos korrekciós mûtétre lesz szükség ezt nem lehet tovább halogatni.
Úgy hogy itt tartok most, már a 12. mûtétem lesz és már nagyon félek, hát ennek soha nem lesz vége???? !!!!
Igen tudom meg kell csináltatnom, mert ez sem mehet így tovább.
Holnap megyek a sebészhez, és beszéljük meg a teendõket.
Nem akartam panaszkodni, nem is szokásom, csak el kellett mondanom, mert itt tudom ti átérzitek amirõl beszélek.
Mindenkinek nagyon jó napokat, hiszen süt a nap és NYÁR VAN!!!!


Itt szeretném megköszönni andi72-nek a segítségét, és hogy eljutottam a Judithoz! :)
Nagyon fantasztikus ember, és odaadó nõvér!
puszi érte!

Juni, drukkolok neked, hogy minden a legjobban végzõdjön. Jó hogy rátaláltál a megfelelõ szakemberre. Kérlek számolj be majd magadról!

Nagyon kedvesek vagytok!
Köszönöm az együttérzést!
Ma voltam a sebésznél, aki nem vállalt el, mert szerinte túl komplikált eset vagyok. Keresnem kell másikat.
Az  gond, hogy most nincs sebészem.
De keresgélek és biztosan meglesz egy jó aki elvállal.
Majd jelentkezem!
Sziasztok!

Szerkesztette: Juni (2010-06-30 20:41)

Drága Juni!

Örülök, hogy tudtam segíteni, és ugye vannak még jó szakemberek?! (itt nem magamra gondoltam:))
Remélem a sebészhez is szerencséd lesz és megoldja a problémádat.

Puszi!

Lisa megkaptam! :)
Megy a válasz is, most írom.

Mindenkinek köszönöm a biztató sorokat!

Kedves Lisa,

Elnézést, hogy csak most válaszolok a leveledre.
Az elõzõekben leírt gyógyulásomról azért számoltam be nektek, hogy megosszam a pozitív tapasztalataimat, mert láttam, hogy mennyi elkeseredett, szenvedõ beteg van. Szerettem volna reményt kelteni az itt jelenlévõ, hasonló panasszal élõ embereknek.
Érdekes, hogy azt mondod, hiszel Istenben, de mégsem úgy beszélsz...
Úgy gondolom, az embereknek szükségük van a reményre ahhoz, hogy meg tudjanak gyógyulni, ha igazán akarnak. Ehhez pozitív gondolkodásra van szükség, mert a folytonos negatívum csak lehangolja az embereket. A remény a gyógyulásra pozitív hatással van arra, akinek igazán szüksége van rá.
Persze az is igaz, ha mindenki meggyógyulna, akkor ezek a topikok is befejezõdnének, mert senki se írna hozzászólást.
Minden betegség egy lelki probléma fizikai megnyilvánulása. Nem hirtelen jön, hanem szépen lassan kialakul, és egyre súlyosabbá válik, ha idejében nem szüntetjük meg az okát. Sajnos az orvostudomány még nem tart azon a szinten, hogy a valódi okokat szüntesse meg, inkább csak a tüneteket kezeli.
Ameddig élünk van reményünk a gyógyulásra, és addig nincs késõ felfedni a betegségeink valódi okát.
Biztos vagyok benne, hogy akinek van annyi mersze, hogy végiggondolja az életét, és minden elfogultság nélkül átgondolja, hogy mi az, amin változtatnia kellene, és van annyi bátorsága, hogy meg is tegye a lépéseket a változás útján, az hamarosan megtapasztalja a gyógyulást.

Tudom, hogy nem mindenki ért velem egyet, ami természetes. Ez a levél csak annak szól, akinek van füle a hallásra.

Mindenesetre én hiszem azt, hogy sok beteg embernek van reménye a gyógyulásra, csak el kell indulni az úton, aztán már megy magától is...

Üdv,
Kyra

Sziasztok!

Pumika és Juni: remélem sikeresen túl lesztek a mûtéten!

Én is a segítségeteket kérném. Két hónapja van ideiglenes vékonybélsztómám (ideiglenes) a jobb oldalamon. A sebész tájékoztatása szerint a vastagbelet, ill. a beleket bal oldalra rendezték, itt egy szép nagy kupacom van a mûtét óta. A sztóma miatt csak olyan kifacsart pózban tudok aludni, ami tényleg abnormális, pld.: a lábaimat az ágyam kb. 30 cm magas karfájára kell felpolcolnom. Tegnap óta a bal oldalamon a medence csontom és az egyik mûtéti sebem között (valami csõ lógott ki ott belõlem)  tapintható egy kb. 8 cm hosszú nem tudom mi. Ijedtemben lágyéksérvre gondoltam, de 42 kg vagyok, nõ, nem emeltem, nem erõlködtem, nem azon az oldalamon mûtöttek, és a hivatkozott sebhely nem része ennek a bonyodalomnak. Az egyetlen hülyeségem ez az alvás procedúra.
Na most aztán jól leírtam a problémát! :)
Szóval két kérdésem lenne:
- ha valaki másnak is így félrehúzták a beleit, akkor megköszönném, ha megírná, hogy neki ez mit okozott. Arra gondoltam, hogy mocorognak, helyezkednek, és ezért érzem most a hasfal alját ( ha az esik oda) most ilyen határozott körvonalúnak
- lehet ez sérv? Én mindig azt hittem a sérv újszerûen kidomboruló valami, de nekem ez nem függõlegesen tapintható dudor, hanem vízszintesen húzódó izé. 

Mondjuk, most hogy elolvastam, hogy mit írtam itt össze nektek, már az is Nobel díjat fog érdemelni, aki egyáltalán megérti, hogy mit kérdeztem! :)

Elõre bocsi a körülményes irományért!

Kedves Kyra!
Igen Andinak igaza van, teljesen félre értettél, ez nem sipoly topic hanem sztómás topic, ami persze nem zárja ki, hogy ide is kell a remény.
Lehet nem voltam túl egyértelmû (azt ne vond kétségbe, hogy hiszek-e Istenben mert morcos leszek :)  , aki ismer az tudja milyen ember vagyok)
nem igazán hangsúlyoztam azt, hogy aki végleges sztómás annak sajnos nem segít semmi.
A magam részérõl rengeteget imádkozom, hogy legyen erõm és minden VÉGLEGES sztómás társamnak elviselni ezt az állapotot. Ezen nem tud sajnos segíteni a gyógytea, meg az aloe, meg semmi.
A bizakodás az elviselhetõbb élet iránt ennyi.
Én megértettem amit írtál, és el is fogadom, csak vannak olyan emberek akiken már ilyen módszrekkel NEM LEHET gyógyulást elõidézni sajnos.
Egyébként örülök, hogy Te neked sikerült!

Köszönöm a hozzászólásokat.
Szóval az a helyzet, hogy én is a sérvre gondoltam elõször, de hát nem ezen az oldalon mûtöttek, ezért értetlenkedtem itt.
Jobb oldalamon fityeg a sztóma+ egy csõkivezetés sebhelye, a hasam közepére rittyentettek egy szép nagy 10 cm hosszú függõleges nyisszantást.
Nekem ez a mostani problémám abszolúte a bal oldalamon jött ki alul, ráadásul ott egy egész pici csõ miatti sebhely van, és azt éppen csak érinti ez a 8 cm-s bigyó.
Az a nagyobb sebhelyem, ahonnan egy orbitális csõ lógott ki a bal oldalt, és ahol a bélkupacot halmozta a doki, az innen nagyon messze van, és ott nincs bajom.

Persze megmutatom a sebészemnek majd, csak hát ugye kérem szépen szabadságos idõszakot élünk éppen, azaz nincs gasztroenterológusom, bõrgyógyászom, sebészem....stb. Két hét múlva megyek a házidokinénihez, lehet hogy neki majd megmutatom, csak ezzel meg nem tudom, hogy ártok, vagy használok magamnak! :)
Szóval nagyon remélem, hogy tényleg a beleim mászkálnak, mert a szeptemberi sztómazárón nem szeretnék úgy járni, hogy a jobb oldalamon zárnak, a bal oldalamon meg sérvet mûtenek.... EL VAGYOK ÁTKOZVA, mint Bagaméri :)

Sziasztok!
Már jó pár napja olvasgatom az írásaitokat. Minden elismerésem a tietek, és jó hogy ennyi ember összefog és egy emberként segít a másikon. Hamár ott nem segítenek ahol kellene(kórház).
Nekem édesanyámat mûtötték 05.11-én. Vékonybél sztómája lett ideiglenesen. Elvileg szeptemberben fogják visszazárni, de nagyon félek, hogy ez nem lesz lehetséges. Ugyanis õt vakbéldaganattal mûtötték 04.16-án. Két hétig minden rendben volt, aztán egyszercsak leállt a bélmûködése. Újabb mûtét következett, aztán 2 nap múlva egy másik. Senki nem vette észre a kórházba, hogy szétszakadt a bele és a bélsár ürül a hasüregébõl. Nekem kellett felhívnom az orvosát hogy csináljon valamit. Nem volt más lehetõség csak a kivezetés, hogy a belek nyugalmi állapotban legyenek. Ezután kialakult a belek között egy fekély amit úgyszintén én vettem észre. Senkinek nem tünt föl, hogy abban a zsákba, amibe a hasüregbõl tisztuló vérnek kellene lenni, helyette olyan lé volt, mint a 100%-os narancslé. A sztómájával nem sokat foglalkoztak a kórházba, jól fel is maródott az oldala. Azóta sem tudom rendbe tenni neki. A mai napig nem tapad fel neki egyetlenegy alaplap sem. Már nagyon sok mindent kipróbáltam de sajnos semmi eredmény. Már örülök ha 1 napot kibír. Ezt megbeszéltem az orvossal is és ideiglenesen valami életmentõ csövet rakott be neki, hogy egy kicsit levegõzni tudjon a bõre. Nagyon erõs fájdalmai vannak még mindig és én attól félek, hogy feladja majd az egészet. Magának sajnos nem tudja cserélni a zsákot és leengedni sem tudja, mert annyira legyengült a mûtétek és a fájdalom miatt, hogy lábra alig bír állni.
Azt szeretném kérni, ha van valami okos tanácsotok, hogy hogyan bírhatná ki ezt a pár hónapot a visszahelyezésig, azt nagyon szívesen venném.
Elõre is köszi: rencsi

Szia Rencsi !
Nekem a stomic kenõcs jött be a felmaródásra (pedig vérzõ állapota is volt) este (is) bekentem vastagon és reggelre igencsak javult.
Azon kívül amikor csak lehetett szabadon hagytam (tudom hogy nem egyszerû) és gyógyult is szépen.
De Andinak igaza van, nagyban függ minden a sebgyógyulási hajlamtól is, nekem ezzel sosem volt gondom....

Ebben a topicban keress rá a "felmaródás"-ra, stb, nagyon sokan nagyon sok jó tanácsot írtunk már ide.... valamelyik biztosan segít.
Én is sürgõsen MÁSIK orvost ajánlok !!!!!

Sok erõt, kitartást és javulást kívánok Anyukádnak !

Sziasztok!
Nagyon szépen köszönöm a tanácsaitokat és azt, hogy segíteni próbáltok.
Stomic kenõcsöt használunk mi is, de egy idõ után csípni kezdi a bõrét.
Ezért vagyok nagyon tanácstalan, mert errõl a krémrõl már sok jót hallottam.
Nutridrinket iszik naponta 2-szer és mellette a Béres cseppet adjuk neki.
Édesanyám 98kg-val ment be a kórházba és 67kg-val jött haza.
Szóval nagyon sokat kell erõsödnie.
Kitartást kívánok neked Tim72 és remélem szeptemberben vagy inkább októberben jó híreket fogsz nekünk itt írni.
Neked is van még mibe kapaszkodni, én is erre biztatom az anyukámat.
Androck neked idõpont sincs, hogy mégis mikor  fogják visszazárni?