crohn-colitis.hu

Bánatosnak ajánlom:

Azt montam: Ügyelni
fogok útjaimra,
Hogy ne vétkezzek
nyelvemmel.

Féket teszek a számra,
megzabolázom
Míg elõttem van
a gonosz.

Elnémultam Csendességgel.
Hallgattam arról, ami jó.
Fájadalmam is elrekesztett.

Szívem bensõmben felhevült.
Míg sóhajtoztam tûz
égett

Zsoltárok Könyve 39. rész 1,2,3.                               Tiszta szívvel Neked

Arra kérlek tiszta szívembõl, hogy légy türelemmel szíved rejtelmei iránt, és igyekezz úgy szeretni a kérdéseket, akár a lezárt szobákat vagy az idegen nyelven írott titokzatos könyveket. Ne kutass olyan válaszok után, amelyeket nem kaphatsz meg, mert nem tudnál együtt élni velük. Az egyetlen cél, hogy megélj mindent. Élj hát most a kérdéseknek! S így fokozatosan, anélkül, hogy észrevennéd, egyre közelebb kerülsz ahhoz a távoli naphoz, amikor majd választ kapsz mindenre.
 
Rainer Maria Rilke

Csendben


Nesztelen éjszaka.
Fekszem az ágyon.
Mellettem csendesen,
Alszik a Párom.

Elgondolkodom.
Õ mit jelent énnekem,
Mit Tõle kaptam, az
Igaz, szép szerelem.

Mindig Reá vártam,
A szerelmére vágytam,
Mellette úgy érzem,
Beteljesült vágyam.

Oly jó ez az érzés,
E nyugodt biztonság,
Soha nem bánom meg,
Hogy sokat vártam Rád.

Aludj szépen Édes,
Vigyázom álmodat.
Megvalósítottad
Legszebbik álmomat!

Szerkesztette: bánatos (2009-01-07 18:21)

Zotyesz!
Ez nagyon jól sikerült gratulálok!!:D:D

Feri: a Kosztolányi vers után a saját versed más értelmet adott. Ismertem Kosztolányi versét, de a Te verseddel együtt léleksimogató.

                                                                                                                     Györgyina

Ránk, emberekre nagyon jellemzõ, hogy amíg a dolgok függõben vannak, és van még esélyünk rá, hogy tovább és egyre tovább húzzuk, mindig reménykedünk, hogy a legközelebbi utcasarok mögött megtaláljuk a jót, és ezért sohasem ragaszkodunk hozzá, hogy ott legyünk boldogok, ahol éppen vagyunk. De mihelyt megállapodunk, és azt hisszük, hogy most aztán biztos a siker, ott állunk egy téglafal elõtt. Nem fordul felénk a szerencse, sõt meglehetõs feszültséget okozva várat magára. És ilyenkor sajnálkozva gondolunk vissza az elmúlt idõkre, amikor még elszökhettünk, és valahol a láthatáron lebegõ felhõk között eltûnhettünk. Így ígérünk magunknak mindig újabb országokat, újabb esélyeket, csodálatos dolgokat, és kergetjük egyre tovább az álmokat, és közben provizórikus életet élünk.
 
Carl Gustav Jung

"Minden reggel úgy ébredj fel,hogy vannak akik szeretnek Téged!Minden embernek szüksége van a szeretetre és joga van a boldogsághoz,amit senki nem foszthat meg tõle!Ne foszd meg magadat ettõl a két dologtól,mert bármi is történik,az élet megy tovább, a problémák elõbb utóbb megoldódnak,és tovább kell lépni,mert minden nap jön egy új reggel,egy új remény!Ha van családod és vannak barátaid,légy nagyon boldog,és tedd õket boldoggá,mert sok ember nem élhet ezzel az örömmel.Becsüld meg nagyon azokat,akik igazán szeretnek,és ne veszítsd el õket,hiszen a legnagyobb boldogság az,ha tudod és érzed,hogy szeretnek  téged.Használd ki azt az idõt,amikor boldog lehetsz, mert kerülhetsz olyan helyzetbe,amikor már túl késõ!Ha úgy alakítod az életed,hogy másoknak is örömet szerzel,hidd el viszonozni fogják neked!"

Horák Nóra


Nóra kedvenc idézete volt :

"Csak a szeretet,  a csodálat, a tisztelet, változtatja az embert Emberré"

Feuerbach

Szerkesztette: zotyesz (2009-01-09 14:02)

Ha nem érkezik valaki a megbeszélt idõben a találkozóra - legyen az nõ vagy férfi, barát vagy idegen -, tizenöt percet várhatsz. Aztán menj el. S ha nem tudja magát jogos ürüggyel menteni, ne keresd többé az ilyen ember társaságát. Haragot vagy sértõdést ne õrizz szívedben, mert ez méltatlan az emberhez.
   
Márai Sándor

Gyóni Géza:

RÉGI NÓTA

Álmot szõttek a szerelemrõl,
- Ugy-e igy kezdõdik a nóta?
Milyen nagyon szerették egymást,
Csak a jó Isten a tudója.

És esküdtek örök hûséget,
- A régi nóta folytatása.
Fogadták, hogy a síron túl is
Hûséggel várnak majd egymásra.

S a nyár alighogy õszre fordult,
- Nincs fordulat, ez már a vége -
Dér ült az esküvõ szivekre,
A fûszálra, a falevélre.

A kereszténység furcsa egy vallás. Örökké tartó szenvedés vár mindenkire, aki megkérdõjelezi Isten végtelen szeretetét. "Köszönjük, irgalmas Isten, ezeket a lehetõségeket!"
   
Bill Hicks

--

Az erkölcs alapjához tartozik, hogy... senkitõl se követeljük meg, hogy olyasmiben higgyen, amit nem lehet bebizonyítani, és ne hangoztassunk érthetetlen, a lehetséges tudás határain kívül esõ állításokat.
   
Thomas Henry Huxley

Valamikor régen, a dél alföldön olvastam egy régi emlékmûvön ezt a felíratot, valahogy nagyon rögzült bennem.

" Megvirrad még valahára,
  Nem lesz mindig éjszakája,
  A szegény magyarnak! "

Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek. Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihûl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltûrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltûrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj sosem okoz veszélyes sérüléseket.
   
Kunitzer Szonja

Gyóni Géza:

A VÉTKÜNK

Suhogó szél lengett lobogó hajamon,
Fölemelt homlokkal hogy elibéd jöttem
És mondtam: szeretlek büszkén, szabadon,
Nem buta gondoktól földre nyügözötten.

Halavány, szabályos kis szeretkezõk
Irigyen, sápadtan bújtak meg elõttem.
Hangom a szelek is szárnyukra vevék:
Te akartad: jöjjek. Te akartad: jöttem.

S ahogy feléd nyult már karom, az ölelõ,
Fehérült arcodon a vágyak rózsája
S szemedbõl nagybúsan könny szökött elõ.
Leborult a lelkem imazsámolyára:

Fakadt a szivünkben édes vágy ezernyi -
S babonás, bús imák rontottak nekünk.
Nem merünk szeretni, zokogni, szenvedni...
Bocsáss meg, Madonna! nem, nem vétkezünk.

Kosztolányi Dezsõ:

Egy kézre vágyom

Jó olvasó, ki ülsz a lámpa mellett,
akárcsak én itt, most rád gondolok,
s akármi vagy, versekkel ünnepellek.
Látom fejed, figyelmes homlokod.

Testvértelen és bánatos a költõ
az életek, a szívek alkuján.
És néha, õ, a magányos õdöngõ
kétségbeesve nyúl egy kéz után.

Most a kezed kell - nincs kéz a világon
mit így szorítanék, egy kézre vágyom,
az éjen át nyújtsd, légy akárki bár.

Gondolj reám és messze útjainkra,
s mondd, ki lehet, aki e verset írta,
ki az a testvér és neki mi fáj?

Ha az ember csak azért volna felelõs, amirõl tud, akkor az ostobák eleve mentesülnének minden bûn alól. Csakhogy, kedves Flajsmanom, az embernek kötelessége tudni. Az ember felelõs a tudatlanságáért. A tudatlanság bûn.
   
Milan Kundera

TÓTH ÁRPÁD

ÁLARCOSAN

Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss meg érte. Hisz ha tudnám,
A világ minden fényét s melegét
Szórva adnám.

Kastélyokat. Pálmákat. Táncokat.
Ibolyákkal a téli Riviérát.
Vagy legalább egy-egy dús, összebújt,
Boldog órát.

De most oly nehéz. Most egy sugarat
Se tudok hazudni, se lopni.
Vergõdõ és fénytelen harcokon
El kell kopni.

Az Antikrisztus napjai ezek,
Csillog a világ szörnyû arany-szennye.
Röhögõ senkik, balkörmû gazok
Szállnak mennybe.

S én lent vergõdöm, és nem tudja más,
Hogy csöndem éjén milyen jajok égnek.
De légy türelmes. Jön még ideje
Szebb zenéknek.

Csak légy türelmes. Maradj, míg lehet,
Váró révem, virágos menedékem.
Most álarc van rajtam, zord és hideg,
De letépem,

Vagy szelíden, míg elfutja a könny,
Öledbe hajló arcomról lemállik,
S te ringatsz, ringatsz jó térdeiden
Mindhalálig.

Juhász Gyula:

Öreg színész 


Még ruganyosan jár-kel a szinen.
Hány éves, azt nem tudja senkisem.

A maszkja még, ha úgy kell, fiatal
S maradt számára is még diadal.

Az öltözõben sokszor elmereng,
Hogy hova tûnt a régi regement?

A régi tapsok forró zápora
Az õ fejére nem hull már soha.

A régi cimborák és szeretõk
Nyugdíjba vagy a sírba mentek õk.

A régi koszorúk babérja int,
De nem találja régi álmait.

Az élete lejátszott, únt szerep
S a nagy süllyesztõ egyre közelebb.

Az örök súgó azt susogja: Csend!
S négy deszka közt pihen meg odalent!

Petõfi Sándor:

SZERETNÉM ITT HAGYNI...

Szeretném itt hagyni a fényes világot,
Amelyen oly sok sötét foltot látok.
Szeretnék rengetegbe menni,
Ahol nem lenne senki, senki!
Ott hallgatnám a lombok suttogását,
Ott hallgatnám a patakok zugását
És a madárnak énekét,
S nézném a felhõk vándorseregét,
Nézném a nap jöttét s lementét...
Mig végre magam is lemennék.

Az ember addig él, amíg a sorsa meg-megújuló öröm; ha ennek vége: nem más, mint élõ-halott.

Szophoklész

Az élet sokkal jobban fáj, mint a halál.
 
Jim Morrison

" Amikor a boldogság egyik ajtaja bezárul, egy másik kinyílik. De gyakran oly sokáig tekintünk vissza a zárt ajtóra, hogy nem vesszük észre amelyik megnyílt elõttünk! "

Amikor...

Amikor tudod, hogy jön, és nagyon várod,
Amikor tudod, hogy bármi lesz, majd mégse bánod,
Amikor érzed, hogy hevesebben dobog a szíved,
Amikor érzed, hogy érte remeg a két kezed,
Amikor várod, hogy eljöjjön a pillanat,
Amikor várod, hogy odaadhasd önmagad,
Amikor vágyod ölelését s csókjait,
Amikor vágyod hangját és szavait,
Amikor néznéd mosolyát és két szemét,
Amikor néznéd, ahogy nyújtja a két kezét,
Amikor nem bírod már, kibuggyannak a szavak,
Amikor nem bírod már türtõztetni magad,
Amikor elhiszed, hogy erre volt szükséged,
Amikor elhiszed, hogy Õ is eleped érted,
Amikor megijedsz, de nem tudsz tenni ellene,
Amikor megijedsz, mert rossz lenne nélküle,
Amikor már aludnál és ébrednél is mellette,
Amikor már Önmagaddal harcolsz ellene,
Amikor rájössz, hogy mit sem ér a józan ész,
Amikor rájössz, hogy nem tudod meddig élsz,
Amikor világossá válik, hogy ez jó Neked,
Amikor világossá válik, hogy megteszed,
Akkor vedd tudomásul, hogy NAGYON SZERETED!

Rejtélyek tengere

Az élet rejtelem s nincs benne intelem,
jönnek a dolgok,vadul s hirtelen.

Mint az áradó víz,úgy jönnek feléd,
száguldó,tarajos hullámok hegyén.

Felkapnak és visznek-visznek messze,
de hirtelen, a semmibe vesznek.

Rád borulnak,omolnak szép sorban,
és mélységükben,igába zárnak.

Nincs mi felemeljen,a magasba,
vergõdsz, kínlódsz igájukban.

Reszketve vársz,hogy jön egy kis taréj,
már nincsenek hullámok, életed tengerén.

Zotyesz

Bánatos: Neked elsõre sikerült.

Bolyongás

Egy lélek bolyong odakint,
halkan dúdolva dalait.

Keresi helyét a világban,
jobb lenne,ha az égbe vágyna.

Csillag fénynél halkan suhan,
egy utat és egy helyet kutat.

Egy utat mely a helyre mutat,
a helyre,melyet mindig firtat.

Szeretne ö mást is találni,
azon a helyen,egy lélekre lelni.

Végig járt már jó pár utat,
de semmit sem lelt,hiába kutat.

Egy lélek bolyong odakint,
nem hallani már a dalait.

Nem hallani már a dalait,
az égbe ment bolyongani.

Zotyesz

Szerkesztette: zotyesz (2009-01-23 09:02)

Bolyongás II.

Egy lélek bolyong odakint,
halkan dúdolva dalait.

Dúdolja szépen csengõ sorait,
elfedve az éj hangjait.

Csillag fénynél nesztelen suhan,
vígan dalol s halkan kacag.

Boldogan egy lelket kutat,
és be jár érte,minden utat.

Majd ha útján ,egy lélek hívja,
boldogan felel,halk szavára.

Akkor már két lélek lesz odakint,
és együtt dúdolják dalaik.

Dúdolják szépen,csengõ soraik,
és nem fognak többé,bolyongani.


Jön a tavasz

Lassan új idõk jönnek,és új tavasz,
meghajlik minden,a változás alatt.

Szép lassan,zöldbe öltözik a táj,
jön a kikelet,így hát muszáj.

Kis zöld,hajtásokat hoznak a fák,
szél hozza majd ,madarak dalát

Kizöldül a fû és virágos lesz a rét,
kismama ott sétáltatja gyermekét.

Tél már lassan véget ér,
nem sokáig adja hidegét.

Pár hónap csak és ide is elér,
jön a tavasz,hozza már melegét.

Zotyesz

Szerkesztette: zotyesz (2009-01-23 18:22)